Alfred Kinsey

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alfred Kinsey
Született
1894. június 23.
Elhunyt
1956. augusztus 25. (62 évesen)
Indiana
Foglalkozása biológus
entomológus
zoológus
Halál oka tüdőgyulladás

Alfred Kinsey az IMDb-n

Alfred Charles Kinsey (Hoboken, 1894. június 23. – Bloomington, 1956. augusztus 25.) amerikai biológus, az entomológia és a zoológia professzora, a később róla elnevezett kutatóintézet alapítója. Az emberi szexualitással foglalkozó kutatásai radikálisan átalakították a nyugati világ szexualitásról való gondolkodását.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kinsey 1894-ban született, erősen vallásos, konzervatív családban. Már fiatalon nagy érdeklődést mutatott a természet iránt. Apja nyomására azonban mérnöknek kezdett tanulni a Stevens Institute of Technology-ban, ám két év után otthagyta az egyetemet. 1916-ban egyetemi diplomát szerzett biológiából és pszichológiából a Bowdoin College-ban. Tanulmányait a Harvardon folytatta, ahol 1919-ben doktori fokozatot szerzett. Tudományos munkásságának középpontjában a gubacsdarazsak álltak.

Kinsey 1921-ben feleségül vette Clara Bracken McMillent, négy gyermekük született. Kinsey biszexuális irányultságát számos független forrás is megerősítette.[1]

A Kinsey-jelentés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kinsey-t gyakran a szexológia, az emberi szexualitás tudományos tanulmányozásának megalapítójaként tartják számon. A szexualitás témájával az 1930-as években kezdett foglalkozni. Egy 1935-ös előadásában a „későn házasodás” (vagyis a szexuális önmegtartóztatás) káros fiziológiai hatásairól elmélkedett. Ezt követően a Rockefeller Alapítvány támogatásával nagyszabású kutatási programba kezdett. A kutatási eredményeket két kötetben (az ún. Kinsey-jelentés) publikálta. Az 1948-ban megjelent első kötet[2] a férfiak, az 1953-ban megjelent második kötet[3] a nők szexuális viselkedésével foglalkozott.

A Kinsey-skála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kinsey visszautasította a szexuális irányultság hagyományos kategóriáit (heteroszexuális, homoszexuális, biszexuális). Véleménye szerint a szexualitást olyan kontinuumként (Kinsey-skála) kell felfogni, amelynek egyik végpontján (0-s érték) a kizárólag heteroszexuális, a másik végpontján (6-os érték) a kizárólag homoszexuális irányultságú emberek találhatók. Az emberek többsége valahol a két véglet között található. A szexuális ingerekre nem reagálókat (aszexuálisok) az X kategóriába sorolta.

Statisztikai adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelentés szerint a férfiak 46%-a reagált élete során legalább egyszer azonos neműekkel kapcsolatos ingerre, 37%-uknak homoszexuális kapcsolata is volt.[4] A 20 és 35 év közötti férfiak 11,6%-a azonos mértékben vonzódik nőkhöz és férfiakhoz,[5] 10%-uk élete során legalább három évig döntően homoszexuális irányultsággal rendelkezett.[5] A 20 és 35 év közötti egyedülálló nők 7%-a, a férjezett nők 4%-a vonzódik azonos mértékben a férfiakhoz és a nőkhöz.[6] A 20 és 35 év közötti nők között 2-6%-ra tehető a döntően homoszexuális irányultságú nők aránya.[7]

Kritikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kutatás módszertanát számos kritika érte. Egyrészt a mintában jelentősen felülreprezentáltak voltak bizonyos társadalmi csoportok (a megkérdezettek 25%-a börtönviselt, 5%-a prostituált volt). Másrészt csak olyan emberek adatait tartalmazta, akik hajlandóak voltak a kutatásban részt venni. Mivel a szexualitás az 1940-es évek Amerikájában tabutémának számított, ez is torzított mintát eredményezett.

A kritikákra válaszolva Paul Gebhard, az Kinsey által alapított intézet későbbi vezetője, fejlett statisztikai módszerekkel próbálta a mintát megtisztítani a fent említett torzító hatásoktól. Az 1973-ban publikált jelentés[8] szerint – a kutatók legnagyobb meglepetésére –, a megtisztított adatok nem tértek el jelentősen a Kinsey által korábban publikáltaktól.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. James H. Jones: Alfred C. Kinsey : A Public/Private Life (W W Norton & Co , 1997) ISBN 0393040860
  2. Alfred C. Kinsey, Wardell B. Pomeroy, Clyde E. Martin: Sexual Behavior in the Human Male (W.B. Saunders, 1948) ISBN 0-253-33412-8
  3. Alfred C. Kinsey, Wardell B. Pomeroy, Clyde E. Martin: Sexual Behavior in the Human Female (W.B. Saunders, 1953). ISBN 0-253-33411-X.
  4. Kinsey (1948), 656.o.
  5. ^ a b Kinsey (1948), 651.o.
  6. Kinsey (1953), 499.o.
  7. Kinsey (1953), 488.o.
  8. Paul H. Gebhard és Alan B. Johnson: The Kinsey Data: Marginal Tabulations of the 1938-1963 Interviews Conducted by the Institute for Sex Research (Indiana University Pressm, 1998) ISBN 0253334314

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]