Admiral Gorskov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Admiral Gorskov
Carrier Baku.jpg
A Baku repülőgép-hordozó 1988 júniusában a Földközi-tengeren
Hajótípus repülőgép-hordozó
Névadó Szergej Gorskov
Hajóosztály Kijev osztály
Pályafutása
Építő Szevmas
Építés kezdete 1978. december 26.
Vízre bocsátás 1982. március 31.
Szolgálatba állítás 1987. december 20.
Szolgálat vége 2004. március 4.
Honi kikötő Murmanszk–35
Sorsa 2004. január 20-án eladták Indiának
Általános jellemzők
Vízkiszorítás 45 390 t (legnagyobb)
Hossz 273,08 m (felépítménynél)
Szélesség 52,9 m (felépítménynél)
Merülés 9,42 m (teljes), 11,52 m (megengedhető legnagyobb)
Hajtómű 8 db KVN 98/64 olajtüzelésű kazán, 4 db TV–12–3 gőzturbina, 4 db hajócsavar
Teljesítmény 4×45 000 LE
Sebesség 32 csomó (maximális)
Hatótávolság 13 500 tengeri mérföld (25 000 km) 18 csomós sebességnél
Fegyverzet 6×2 db P–500 Bazalt hajók elleni rakéta, 4×6 db 3K95 Kinzsal légvédelmirakéta-indító (192 db rakétával), 2 db AK–100 tüzérségi rendszer, 8×6 db AK–630 légvédelmi löveg (48 000 da-os lőszerjavadalmazással), 2 db 12 csövű RB–12000 mélységibomba-vető
Repülőgépek 12 db Jak–38M haditengerészeti vadászrepülőgép,20 db Ka–25 vagy Ka–27 helikopter

Az Admiral Gorskov a szovjet, majd az orosz haditengerészet Kijev osztályú (1143.4 típusú) repülőgép-hordozója. A szovjet, illetve orosz katonai terminológia szerint a hajó a nehéz repülőgéphordozó-cirkáló kategóriába tartozik. A hajó neve kezdetben 1990. október 4-ig Baku volt, majd 2004-ben Oroszország eladta Indiának, ahol INS Vikramaditya néven áll hadrendbe, óriási idő- és pénzkeret túllépést követően. Honi kikötője aktív szolgálata alatt a Murmanszk–35 haditengerészeti bázis volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hajót építését 1978-ban kezdték el a nyikolajevi (ma: Mikolajiv, Ukrajnában) 444. sz. hajógyárban, eredetileg Harkov néven, később átnevezték Bakura. A Kijev osztály negyedik egységeként 1982-ben bocsátották vízre. 1986-ban átvezényelték Szevasztopolba, ott fejeződtek be a hajóval a tesztek. A Szovjet Haditengerészet állományába 1987. december 30-án került.

1990. október 4-én a hajót Szergej Gorskov tengernagy után Admiral Gorskov névre keresztelték.

1991-ben egy repülőgép-baleset miatt megsérült, ezért 1992 februárjában Murmanszkba hajózott javításra. A hajón 1994. február 7-én újabb baleset történt. Egy gőzvezeték meghibásodása miatt akkor hat ember vesztette életét.

1994-ben kezdődtek tárgyalások India és Oroszország között a hajó eladásáról. A két fél 2000 októberében írt alá szerződést, de a vételár 2002-ig vita tárgyát képezte. A jelenleg érvényes megállapodás szerint a hajót 2,5 milliárd USD-ért vásárolja meg India.

1996-ban vonták ki az aktív szolgálatból. Az Admiral Gorskovot 1999 júliusában Szeverodvinszkbe, a Szevmas hajógyárba vontatták az eladás előtti felújítás céljából. A hajó javítása azonban a szakemberek hiánya miatt lassan halad.[1] A hajót 2004. március 4-én törölték hivatalosan az Orosz Flotta állományából, amikor levonták az András-keresztes orosz hadilobogót. Az eredeti tervek szerint 2012-ben adták volna át az Indiai Haditengerészetnek az India által vásárolt MiG–29K vadászrepülőgépekkel együtt.[2] Az utóbbi időben azonban Oroszországban olyan vélemények is felmerültek, hogy a hajót mégis inkább az Orosz Haditengerészetnél kellene ismét szolgálatba állítani.[3]

Felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Admiral Gorskov felépítésében és elrendezésében a Kijev osztály többi hajóját követi, de több elemében azonban különbözik az osztály többi egységétől. A hajóra számos olyan új rendszert és fegyverrendszert telepítettek kipróbálási céllal, amelyeket később az Admiral Kuznyecov repülőgép-hordozón is alkalmaztak.

A legjelentősebb, külsőre leginkább szembetűnő különbség a hajó új, 3D-s, fázisvezérelt rádiólokátorának nagyméretű, a híd fölé épített antennája. A Marsz-Passzat radarrendszer fejlesztése számos nehézséggel küszködött, a hajóra telepítette berendezés valószínűleg soha sem működött.

További különbség az osztály többi tagjához képest, hogy a repülő fedélzet méretét megnövelték 6200 m²-re. A hangár mérete azonban változatlan maradt. Ugyancsak növelték a repülőgép-üzemanyag tárolási kapacitását, a hajón 1500 t kerozint lehet tárolni.

Fegyverzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hajó fegyverzete némileg különbözik az osztály többi tagjáétól. Az első három hajón telepített M–11 Storm (NATO-kódja: SA–N–3 Goblet) és Osza-M (SA–N–4 Gecko) légvédelmirakéta-rendszerek helyett a hajóba a 3K95 Kinzsal (SA–N–9 Gauntlet) légvédelmi rendszert építették be négy darab indítóberendezéssel. A kisebb méretű rendszer révén felszabadult hely lehetővé tette, hogy a fő rakétafegyverzetet alkotó P–500 Bazalt (SS–N–12 Sandbox) rendszerhez további négy indítócsövet építsenek. Így a Bakun a Kijev osztály többi egységén lévő nyolc indítóval ellentétben 12 db indítócsövet helyezhettek el.

A hajó repülő egysége megegyezett a Kijev osztály többi tagjáéval. A repülő egységet 12 db Jak–38 helyből felszálló haditengerészeti vadászrepülőgép alkotta (a gépek 1992-es kivonásáig), valamint tartozott hozzá 12 db Ka–27 tengeralattjáró-elhárító helikopter és két Ka–31 légtérellenőrző helikopter. A hajón később a Jak–141 prototípusaival is folytattak próbarepüléseket.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Admiral Gorskov témájú médiaállományokat.