Adenozin-trifoszfát
| Adenozin-trifoszfát | |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | 5-(6-aminopurin-9-il)-3,4-dihidroxioxolán-2-il-metoxi-hidroxifoszforil-oxi-hidroxifoszforil-oxifoszfonsav | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 56-65-5 | ||
| PubChem | 5957 | ||
| ChemSpider | 5742 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C10H16N5O13P3 | ||
| Moláris tömeg | 507,181 g mol-1 | ||
| Olvadáspont | 176 °C (bomlik)[1] | ||
| Savasság (pKa) | 6,5 | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] | ||
| R mondatok | nincs[1] | ||
| S mondatok | nincs[1] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az adenozin-5′-trifoszfát (ATP) egy többfunkciós nukleotid, amely a sejten belüli energiaátvitel legkisebb molekuláris egysége.
Az ATP kémiai energiát szállít a sejten belül az anyagcsere folyamataiban. Emberi szervezetben egyszerre csak kb. 250 g van jelen,[2] de fokozott felhasználását jellemzi az, hogy naponta a testtömegnek megfelelő mennyiség fogy belőle.[3] Ez úgy lehetséges, hogy az ATP folyamatosan újrahasznosul. Jelentős izommunka esetén ez az érték akár fél kilogramm is lehet – percenként![4] Az energia a foszfátcsoportok közötti kötésekben raktározódik. Egy csoport leszakadásával átlag 30 kJ energia szabadul fel mólonként.
A fotoszintézis és a sejtlégzés folyamataiban energiaforrásként szerepel, és egy sor enzim és sejtfolyamat fogyasztja a bioszintetikus reakciók, a sejtmozgás és a sejtosztódás folyamataiban.
Az ATP-t a nukleinsavakba is beépítik a polimerázok a DNS replikáció folyamatában és a transzkripcióban.
A jelátviteli (szignál transzdukciós) folyamatokban az ATP a kinázok, és az adenilát-cikláz enzim szubsztrátja. A kinázok a proteineket és a lipideket foszforilálják. Az adenilát-cikláz pedig egy másodlagos hírvivő molekulát (second messenger), cAMP-t képez az ATP-ből.
A molekula szerkezete egy purinbázisból áll (adenin), amely egy pentóz (ribóz) 1′-es szénatomjához kötődik. A három foszfátcsoport a pentózrész 5′-ös szénatomjához kapcsolódik.
A DNS-szintézise közben az ATP-ben a ribóz cukorrész a ribonukleotid reduktáz enzim hatására először dezoxiribózzá alakul.
Az ATP-t 1929-ben Karl Lohmann fedezte fel, majd 1941-ben Fritz Albert Lipmann feltételezte róla először, hogy ez a fő energiaszállító molekula a sejtekben.
Jegyzetek
- ↑ a b c d Biztonsági adatlap (Sigma-Aldrich)
- ↑ 'Nature's Batteries' May Have Helped Power Early Lifeforms. Science Daily, 2010. május 25. [2010. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 9.) „At any one time, the human body contains just 250g of ATP...”
- ↑ Törnroth-Horsefield S, Neutze R (2008. december 1.). „Opening and closing the metabolite gate”. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 105 (50), 19565–6. o. DOI:10.1073/pnas.0810654106. PMID 19073922. (Hozzáférés: 2014. március 9.)
- ↑ Ádám Veronika, Dux László et al., Orvosi Biokémia. Szerk. Ádám Veronika. Budapest: Medicina Könyvkiadó, 2004. 60.
Források
- Dr. Otto-Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Műszaki Könyvkiadó, 1983., 1. kötet, 45–46. oldal. ISBN 963-10-3269-8
| A citromsavciklus anyagcsere-útvonala | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
