Acilcsoport

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Általános acilcsoport (kékkel) ketonban (bal felül), acíliumionban (középen fent), acilgyökben (jobb felül), aldehidben (bal alul), észterben (középen lent) és amidban (jobb alul). (R1, R2, R3 = szerves szubsztituens vagy hidrogén)

Az acilcsoport olyan funkciós csoport, melyet oxosavakból – beleértve a szervetlen savakat is – egy vagy több hidroxilcsoport eltávolításával lehet levezetni.[1]

A szerves kémiában az acilcsoport (IUPAC elnevezése: alkanoilcsoport) többnyire karbonsavakból származtatható, így jelölése általában RCO−, ahol R alkilcsoport, melyhez a CO csoport egyszeres kötéssel kapcsolódik. Bár az acilcsoport kifejezést szinte kizárólag szerves vegyületek esetén használják, elméletileg más típusú savak – például szulfonsavak, foszfonsavak – acilcsoportja is levezethető. Az acilcsoportok leggyakrabban saját maguknál nagyobb molekularészekhez kapcsolódnak.

Acilvegyületek[szerkesztés]

Jól ismert acilvegyületek a savkloridok (acil-kloridok), mint például az acetil-klorid (CH3COCl) vagy a benzoil-klorid (C6H5COCl). Ezek a vegyületek acílium kation generálására használható kiváló reagensek, melyekkel számos szubsztráthoz lehet acilcsoportot kapcsolni.

Az amidok (RC(O)NR2), észterek (RC(O)OR’), ketonok (RC(O)R) és aldehidek (RC(O)H) is acilvegyületek.

Acílium kationok, anionok és gyökök[szerkesztés]

Az acíliumionok RCO+ képletű kationok.[2] Ezek a részecskék gyakori reaktív köztitermékek, előfordulnak például a Friedel–Crafts-acilezési és számos más szerves kémiai reakcióban, például a Hayashi-átrendeződésben is. Acíliumionokat tartalmazó sókat a savhalogenidekből a halogenid eltávolításával lehet előállítani:

RC(O)Cl + SbCl5 → [RCO]SbCl6

Ezekben az ionokban a C−O kötéshossz mintegy 110 pm, rövidebb, mint a szén-monoxidé.[3] Az acílium kationok a ketonok elektrospray-ionizációs tömegspektrumának jellemző fragmentációs termékei.

Acil anionok és acilgyökök nagyon ritkán fordulnak elő. Az Li−C(O)R kötésű lítiumorganikus vegyületeket csak kevéssé tanulmányozták.

A biokémiában[szerkesztés]

A biokémiában számos helyen találhatók acilcsoportok, az összes főbb vegyülettípusban előfordulnak.

A koenzim-A a zsírsavak lebontása során képződő savszármazék. A leggyakoribb származék, az acetil-CoA számos bioszintetikus átalakítás során tölti be az acilforrás szerepét. Ilyen acilvegyületek például a tioészterek.

Az aminosavak acilcsoportjának névképzése úgy történik, hogy a vegyület nevének -in végződése -il-re változik. A glicin acilcsoportjának neve például glicil-, a liziné lizil-.

A ribonukleozid monofoszfátok – mint például az AMP (5'-adenilsav), GMP (5'-guanilsav), CMP (5'-citidilsav) és UMP (5'-uridilsav) – acilcsoportjának neve rendre adenilil-, guanilil-, citidilil-, illetve uridilil-.

A foszfolipidekben a foszfatidsav acilcsoportjának neve foszfatidil-.

Számos szacharid acilezett formában fordul elő.

A fémorganikus kémiában és katalízisben[szerkesztés]

Az acilligandumok számos karbonilezési reakció köztitermékei, melyek fontosak bizonyos katalitikus reakciókban. A fém-acilek többnyire a szén-monoxidnak a fém-alkil kötés közé történő beékelődésével keletkeznek, de létrejöhetnek savkloridok és alacsony oxidációs számú fémkomplexek közötti vagy lítiumorganikus vegyületek és fém-karbonilok közötti reakció eredményeként is. A fém-acileket sokszor két rezonanciaszerkezettel írják le, ezek egyike az oxigéncentrum bázicitását emeli ki. A fém-acilek O-alkilezése Fischer-karbén komplexeket ad.[4]

A gyógyszerkémiában[szerkesztés]

A gyógyszerkémiában a vegyületekbe zsírsavak acilcsoportját beépítve növelni lehet a vegyület lipid kettősrétegekkel való kölcsönhatásának hajlamát. Ezzel az eljárással növelték a flavonoidok[5] és peptidek[6] azon képességét, hogy kölcsönhatásba lépnek a baktériumok sejtmembránjával, így fokozva azok baktériumellenes hatását.

Nevezéktan[szerkesztés]

Az acilcsoport szisztematikus nevét a megfelelő sav nevéhez fűzött -oil végződéssel, míg a triviális nevű vegyületek esetén a sav latin szótövéből képezzük -il végződéssel.[7] Az alábbi táblázat néhány gyakoribb nevet tartalmaz. Vegyük észre, hogy a metil, etil, propil, butil stb. nevek is -il végződésűek, ám ezek nem acil-, hanem alkánokból származtatható alkilcsoportok.

Acilcsoport neve
(R−CO−)
A megfelelő karbonsav neve
(R−CO−OH)
triviális rendszeres triviális rendszeres
formil metanoil hangyasav metánsav
acetil etanoil ecetsav etánsav
propionil propanoil propionsav propánsav
benzoil benzoesav
akrilil propenoil akrilsav propénsav

További acil részecskék[szerkesztés]

Az aciloxicsoportban az acilcsoport oxigénhez kapcsolódik: R−C(=O)−O−R' (R−C(=O) az acilcsoport).

Az acíliumionok R−C+=O típusú kationok, fontos szerepet töltenek be szerves kémiai reakciók köztitermékeként,[1] többek között például a Hayashi-átrendeződés során.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Acyl groups, A kémiai terminológia kompendiuma – Arany könyv (internetes kiadás). International Union of Pure and Applied Chemistry 
  2. Acyl species, A kémiai terminológia kompendiuma – Arany könyv (internetes kiadás). International Union of Pure and Applied Chemistry 
  3. B. Chevrier, J. M. Le Carpentier, R. Weiss "Synthesis of two crystalline species of the Friedel-Crafts intermediate antimony pentachloride-p-toluoyl chloride. Crystal structures of the donor-acceptor complex and of the ionic salt" J. Am. Chem. Soc., 1972, vol. 94, pp 5718–5723.doi:10.1021/ja00771a031
  4. Elschenbroich, C. ”Organometallics” (2006) Wiley-VCH: Weinheim. ISBN 3-527-29390-6
  5. Cushnie TPT, Taylor PW, Nagaoka Y, Uesato S, Hara Y, Lamb AJ (2008). „Investigation of the antibacterial activity of 3-O-octanoyl-(-)-epicatechin”. Journal of Applied Microbiology 105 (5), 1461–1469. o. DOI:10.1111/j.1365-2672.2008.03881.x. PMID 18795977.  
  6. Mak P, Pohl J, Dubin A, Reed MS, Bowers SE, Fallon MT, Shafer WM (2003). „The increased bactericidal activity of a fatty acid-modified synthetic antimicrobial peptide of human cathepsin G correlates with its enhanced capacity to interact with model membranes”. International Journal of Antimicrobial Agents 21 (1), 13–19. o. DOI:10.1016/S0924-8579(02)00245-5. PMID 12507833.  
  7. Antus Sándor, Mátyus Péter. Szerves kémia II.. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 325–327. o. (2005). ISBN 978-963-19-5714-3 

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Acyl című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]