Ázsiai lódarázs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Ázsiai lódarázs
Ázsiai lódarázs dolgozó
Ázsiai lódarázs dolgozó
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita)
Öregcsalád: Vespoidea
Család: Valódi darazsak (Vespidae)
Alcsalád: Vespinae
Nem: Vespa
Faj: V. velutina
Tudományos név
Vespa velutina
(Lepeletier, 1836)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Ázsiai lódarázs témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ázsiai lódarázs témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ázsiai lódarázs témájú kategóriát.

Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) egyike a Kínában őshonos darázsfajoknak. A rovarok (Insecta) osztályán belül a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjéhez és a valódi darazsak (Vespidae) családjához tartozik. Franciaországban inváziós faj lett, miután 2004-ben egy szállítóhajóval érkezett oda. Azóta embereket, mézelő méheket támad meg rendszeresen és figyelmeztetések okává, híradások alanyává vált.[1]

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Délkelet-Ázsiából származik, Indiában, Indokínában, Kínában, Jáván és az indonéziai Lombok szigeten őshonos. A nigrithorax alfaj már Franciaországban is megjelent (valószínűleg 2004 körül)[2]).

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dolgozók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dolgozók körülbelül 3 cm hosszúak[3]. A Vespa velutina nigrithorax alfaj (amely Európában is előfordul) jellemzően sárga mintás, szárnyai sötétek, a tora fekete, potroha szintén feketés-sötétes árnyalatú. A potrohon egy narancssárga színű gyűrű található, amelybe egy fekete háromszög ékelődik.

A királynő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A királynő nagyobb, 3,5 cm-esre is megnőhet[3]. Egy évig él. Tavasszal minden királynő saját kolóniát alapít február és május között. Az ekkor lerakott petékből kelnek ki a fiatal dolgozók. Júniustól kezdve a kolóniát már a kifejlett dolgozók alkotják, végül a nyár végén kikelnek a hím és nőstény egyedek is. A nőstények (a leendő királynők) védett helyet keresnek maguknak, ahol áttelelnek, majd a következő tavasszal új kolóniát alapítanak.

A fészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fészküket, amely az egy méteres magasságot és a nyolcvan centis szélességet is elérheti, tavasszal készítik el[4]. Általában fákra építik meg, több méteres magasságban, azonban városi környezetben is megélnek, gyakran utcabútorokra építve fészket.

Többnyire gömbölyded alakú, kijárati nyílása az oldalán található. Egy fészekben kb. 2000 lódarázs él, ebből nagyjából 150 telelhet át, amelyek a következő évben építhetnek fészket, ha meg vannak termékenyítve [5]. Télen a fészek üresen áll. Franciaországban megfigyelték, hogy néhány madárfaj ezt kihasználva lerombolja a fészket. Ennek azonban a darazsakra nézve gyakorlatilag semmilyen káros következménye nincsen, tekintve, hogy a fészek üresen áll, a királynők pedig új tavasszal fészket építenek.

Hasonló fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lódarázs (Vespa crabro)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Összekeverhető a lódarázzsal. Különbség a két faj között, hogy a közönséges lódarázs sokkal nagyobb méretű, és sokkal színesebb (a potroh nagyobb része sárga, mint az ázsiai lódarázsé). Sárga színe alapján jól el lehet különíteni a sokkal sötétebb ázsiai fajtól.

Megascolia maculata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A M. maculata, az ázsiai lódarázzsal ellentétben négy, nagyméretű sárga foltot hordoz a potroha tetején (dorsalisan). A nőstény 4 cm-esre nőhet meg, tehát 1 cm-rel nagyobb a V. velutina dologzóinál.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vespa velutina nigrithorax - Toulouse

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Telegraph a darázsról
  2. Haxaire et al. (2006)
  3. ^ a b Vespa velutina Lepeletier, 1836. (Hozzáférés: 2009. augusztus 28.)
  4. Mollet et al. (2007)
  5. Gaspard NORRITO, Le frelon asiatique niche toujours plus au nord, Kelet-Franciaország, 29 avril 2010.