Állszíjas pingvin
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Pygoscelis antarcticus (Forster, 1781) |
||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Állszíjas pingvin témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Állszíjas pingvin témájú médiaállományokat. |
Az állszíjas pingvin vagy kantáros pingvin (Pygoscelis antarcticus) a madarak osztályának a pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Az Antarktiszon, Argentínában, Chilében, a Falkland-szigeteken és a környező szigeteken költ, a tengereken telel.
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 68 centiméter, testtömege 5–6 kilogramm. Feje teteje, állán egy csík, a háta és a szárnya fekete, arcrésze, melle és hasa fehér.
[szerkesztés] Életmódja
Krillt és egyes halfajtákat eszik. Természetes ellensége a leopárdfóka.
|
[szerkesztés] Szaporodása
A fészkét kövekből építi a földre. A tojó 2 tojást tojik, és felváltva költ a hímmel, egymást 5–10 naponkét váltják. A fiókáknak 50–60 napos vedlés után nő ki a felnőtt tollazatuk.
|
