Ugrás a tartalomhoz

„Hialuronsav” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
kis kieg.
Új szakasz hozzáadva, története szakasz feljebb mozgatva, egyéb kiegészítések. Az üvegtest említése az etimológia szakaszba átmozgatva.
25. sor: 25. sor:
}}}}
}}}}


A '''hialuronsav''' (más néven '''hialuronán''') egy anionos, nem szulfatált glükózaminoglikán a [[szerves vegyület]]ek csoportján belül. Emberi és állati szervezetben egyaránt megtalálható a [[Kötőszövet|kötő-]], [[Hámszövet|hám-]] és [[Idegszövet|idegszövetben]]. A [[glükózaminoglikánok]] között egyedülálló, mivel nem szulfatált, és a [[sejtmembrán]]ban képződik a [[Golgi-készülék]] helyett. A [[szinoviális folyadék]]ban lévő hialuronsav kb. {{szám|20000}} [[diszacharid]] monomer egységből áll, tömege pedig 7 millió [[Atomi tömegegység|Da]] molekulánként.<ref name="pmid9260563">{{cite journal|vauthors=Fraser JR, Laurent TC, Laurent UB|title=Hyaluronan: its nature, distribution, functions and turnover|journal=J. Intern. Med.|volume=242|issue=1|pages=27–33|year=1997|pmid=9260563|doi=10.1046/j.1365-2796.1997.00170.x|s2cid=37551992|doi-access=free}}</ref> Más források csak 3–4 millió Da-t említenek.<ref name="pmid8406685">{{cite journal|vauthors=Saari H, Konttinen YT, Friman C, Sorsa T|title=Differential effects of reactive oxygen species on native synovial fluid and purified human umbilical cord hyaluronate|journal=Inflammation|volume=17|issue=4|pages=403–15|year=1993|pmid=8406685|doi=10.1007/bf00916581|s2cid=5181236}}</ref>
A '''hialuronsav''' egy anionos, nem szulfatált glükózaminoglikán a [[szerves vegyület]]ek csoportján belül. Emberi és állati szervezetben egyaránt megtalálható a [[Kötőszövet|kötő-]], [[Hámszövet|hám-]] és [[Idegszövet|idegszövetben]]. A [[glükózaminoglikánok]] között egyedülálló, mivel nem szulfatált, és a [[sejtmembrán]]ban képződik a [[Golgi-készülék]] helyett. A [[szinoviális folyadék]]ban lévő hialuronsav kb. {{szám|20000}} [[diszacharid]] monomer egységből áll, tömege pedig 7 millió [[Atomi tömegegység|Da]] molekulánként.<ref name="pmid9260563">{{cite journal|vauthors=Fraser JR, Laurent TC, Laurent UB|title=Hyaluronan: its nature, distribution, functions and turnover|journal=J. Intern. Med.|volume=242|issue=1|pages=27–33|year=1997|pmid=9260563|doi=10.1046/j.1365-2796.1997.00170.x|s2cid=37551992|doi-access=free}}</ref> Más források csak 3–4 millió Da-t említenek.<ref name="pmid8406685">{{cite journal|vauthors=Saari H, Konttinen YT, Friman C, Sorsa T|title=Differential effects of reactive oxygen species on native synovial fluid and purified human umbilical cord hyaluronate|journal=Inflammation|volume=17|issue=4|pages=403–15|year=1993|pmid=8406685|doi=10.1007/bf00916581|s2cid=5181236}}</ref>


A hialuronsav részt vesz az emberek és állatok szervezetének kulcsfontosságú folyamataiban, úgy mint [[sejtkommunikáció]], sebgyógyulás, szövetregeneráció, morfogenezis,{{Jegyzet*|Morfogenezis: biológiai folyamat, mely az adott sejt, szövet, vagy élőlény formai kifejlődését eredményezi}} valamint a [[Porcszövet|porcok]] megfelelő működésének biztosítása.<ref name="HAitTM">{{Cite journal|title=Hyaluronic Acid in the Third Millennium|url=http://www.mdpi.com/2073-4360/10/7/701|journal=Polymers|date=2018-06-25|issn=2073-4360|pmid=30960626|pages=701|volume=10|issue=7|doi=10.3390/polym10070701|language=en|first=Arianna|last=Fallacara|author=Erika|coauthors=Stefano}}</ref><ref>{{cite journal |title=The Role of Hyaluronic Acid in Cartilage Boundary Lubrication |journal=Cells |date=2020-07-02 |volume=9 |issue=7 |pages=1606 |doi=10.3390/cells9071606 |last=Lin |first=Weifeng |coauthors=Liu, Zhang; Kampf, Nir; Klein, Jacob}}</ref> A sejtközti állomány egyik fő komponenseként jelentősen hozzájárul a sejtproliferációhoz{{Jegyzet*|Sejtproliferáció: sejtek osztódás útján történő szaporodása, burjánzása}} és a sejtvándorláshoz,{{Jegyzet*|Sejtvándorlás: sejtek önjáró mozgása a kiindulási helytől a célállomásig}} valamint köze lehet a rosszindulatú [[daganat]]ok kifejlődéséhez.<ref>{{cite book |editor=Stern, Robert |title=Hyaluronan in cancer biology |url=https://archive.org/details/hyaluronancancer00ster |edition=1st |year=2009 |publisher=Academic Press/Elsevier |location=San Diego, CA |isbn=978-0-12-374178-3 |url-access=registration}}</ref> Egy átlagos 70 kg-os ember teste nagyjából 15 gramm hialuronsavat tartalmaz, melynek egyharmada naponta kicserélődik (lebomlik, illetve szintetizálódik).<ref>{{cite journal|vauthors=Stern R|title=Hyaluronan catabolism: a new metabolic pathway|journal=Eur. J. Cell Biol.|volume=83|issue=7|pages=317–25|year=2004|pmid=15503855|doi=10.1078/0171-9335-00392}}</ref> A hialuronsav a [[Streptococcus#A csoport|GAS]]{{Jegyzet*|GAS: ''group A Streptococcus'', vagyis A csoportú Streptococcus}} bakteriális tokjában is előfordul.<ref>{{cite journal|vauthors=Sugahara K, Schwartz NB, Dorfman A|title=Biosynthesis of hyaluronic acid by Streptococcus|journal=J. Biol. Chem.|volume=254|issue=14|pages=6252–6261|year=1979|doi=10.1016/S0021-9258(18)50356-2|pmid=376529|url=http://www.jbc.org/content/254/14/6252.full.pdf|doi-access=free}}</ref>
A hialuronsav részt vesz az emberek és állatok szervezetének kulcsfontosságú folyamataiban, úgy mint [[sejtkommunikáció]], sebgyógyulás, szövetregeneráció, morfogenezis,{{Jegyzet*|Morfogenezis: biológiai folyamat, mely az adott sejt, szövet, vagy élőlény formai kifejlődését eredményezi}} valamint a [[Porcszövet|porcok]] megfelelő működésének biztosítása.<ref name="HAitTM">{{Cite journal|title=Hyaluronic Acid in the Third Millennium|url=http://www.mdpi.com/2073-4360/10/7/701|journal=Polymers|date=2018-06-25|issn=2073-4360|pmid=30960626|pages=701|volume=10|issue=7|doi=10.3390/polym10070701|language=en|first=Arianna|last=Fallacara|author=Erika|coauthors=Stefano}}</ref><ref>{{cite journal |title=The Role of Hyaluronic Acid in Cartilage Boundary Lubrication |journal=Cells |date=2020-07-02 |volume=9 |issue=7 |pages=1606 |doi=10.3390/cells9071606 |last=Lin |first=Weifeng |coauthors=Liu, Zhang; Kampf, Nir; Klein, Jacob}}</ref> A sejtközti állomány egyik fő komponenseként jelentősen hozzájárul a sejtproliferációhoz{{Jegyzet*|Sejtproliferáció: sejtek osztódás útján történő szaporodása, burjánzása}} és a sejtvándorláshoz,{{Jegyzet*|Sejtvándorlás: sejtek önjáró mozgása a kiindulási helytől a célállomásig}} valamint köze lehet a rosszindulatú [[daganat]]ok kifejlődéséhez.<ref>{{cite book |editor=Stern, Robert |title=Hyaluronan in cancer biology |url=https://archive.org/details/hyaluronancancer00ster |edition=1st |year=2009 |publisher=Academic Press/Elsevier |location=San Diego, CA |isbn=978-0-12-374178-3 |url-access=registration}}</ref> Egy átlagos 70 kg-os ember teste nagyjából 15 gramm hialuronsavat tartalmaz, melynek egyharmada naponta kicserélődik (lebomlik, illetve szintetizálódik).<ref>{{cite journal|vauthors=Stern R|title=Hyaluronan catabolism: a new metabolic pathway|journal=Eur. J. Cell Biol.|volume=83|issue=7|pages=317–25|year=2004|pmid=15503855|doi=10.1078/0171-9335-00392}}</ref> A hialuronsav előfordul a [[Streptococcus#A csoport|GAS]]{{Jegyzet*|GAS: ''group A Streptococcus'', vagyis A csoportú Streptococcus}} bakteriális tokjában,<ref>{{cite journal|vauthors=Sugahara K, Schwartz NB, Dorfman A|title=Biosynthesis of hyaluronic acid by Streptococcus|journal=J. Biol. Chem.|volume=254|issue=14|pages=6252–6261|year=1979|doi=10.1016/S0021-9258(18)50356-2|pmid=376529|url=http://www.jbc.org/content/254/14/6252.full.pdf|doi-access=free}}</ref> illetve keletkezhet bakteriális erjedés során is (pl. ''Streptococcus zooepidemicus'', ''[[Escherichia coli]]'', ''[[Bacillus subtilis]]'' fajok által).<ref name="HAMMaTT">{{cite journal |title=Hyaluronic Acid: Molecular Mechanisms and Therapeutic Trajectory |journal=Frontiers in Veterinary Science |date=2019-06-25 |volume=6 |pages=192 |doi=10.3389/fvets.2019.00192 |last=Gupta |first=Ramesh C. |coauthors=Lall, Rajiv; Srivastava, Ajay; Sinha, Anita}}</ref>

A hialuronsavval kapcsolatban gyakran használt kifejezés a '''hialuronát''' és a '''hialuronán''' is, melyek a hialuronsav [[ion]]os származékait jelölik. A hialuronát a hialuronsav konjugált bázisa{{Jegyzet*|Konjugált bázis: savból proton leadásával keletkező anion vagy molekula}}, míg ennek a bázisnak polianionos formája a hialuronán.

== Etimológiája ==
A hialuronsav elnevezés az ógörög ''ὕαλος'' (jelentése: üveg, kristály)<ref>{{Cite web |title=ὕαλος - WordSense Dictionary |url=https://www.wordsense.eu/ὕαλος/ |work=www.wordsense.eu |accessdate=2021-12-13 |language=en}}</ref> szóból és az uronsav kifejezés kombinációjából ered. Az üvegre való utalás a hialuronsav első dokumentált elkülönítésére vezethető vissza, ahol egy szarvasmarha szemében található üvegtestből{{Jegyzet*|Üvegtest: tiszta, gél állapotú anyag, mely kitölti a szemlencse és a [[recehártya|retina]] közötti teret}} vonták ki a hialuronsavat. Az üvegtest jelentős mennyiségű uronsavtartalommal bír, innen adódott az elnevezés másik része.<ref>{{cite journal |last1=Meyer |first1=Karl |last2=Palmer |first2=John W. |title=THE POLYSACCHARIDE OF THE VITREOUS HUMOR |journal=Journal of Biological Chemistry |date=December 1934 |volume=107 |issue=3 |pages=629–634 |doi=10.1016/s0021-9258(18)75338-6}}</ref>

A ''hialuronán'' kifejezés angol nyelvű eredetije (''hyaluronan'') 1986-ban lett bevezetve, hogy a hialuronsav polianionos formája megfeleljen a [[poliszacharid]] nevezéktannak.

⚫
== Története ==
⚫
Hialuronsavat először Karl Meyernek és John Palmernek sikerült kinyernie 1934-ben egy szarvasmarha szeméből.<ref>{{cite journal |last1=Necas |first1=J. |last2=Bartosikova |first2=L. |last3=Brauner |first3=P. |last4=Kolar |first4=J. |title=Hyaluronic acid (hyaluronan): a review |journal=Veterinární Medicína |date=5 September 2008 |volume=53 |issue=8 |pages=397–411 |doi=10.17221/1930-VETMED |doi-access=free | name-list-style=vanc}}</ref> Az 1970-es évek végén az intraokuláris lencsék{{Jegyzet*|Intraokuláris lencse: szembe ültethető lencse, melyet sok esetben az eredeti szemlencse helyett ültetnek be}} beültetését gyakran követte súlyos szaruhártya-ödéma az endotélsejtek{{Jegyzet*|Endotélsejtek: olyan sejtek, melyek a vérereket, a nyirokereket, valamint a szív üregeit bélelő hámszövetet (endotéliumot) alkotják}} műtét során bekövetkezett károsodása miatt. Emiatt született meg az igény egy viszkózus, tiszta, fiziológiai kenőanyag iránt, amely képes megelőzni az endotélsejtek felsértését.<ref>{{cite journal |last1=Miller |first1=D |last2=O'Connor |first2=P |last3=Williams |first3=J |title=Use of Na-hyaluronate during intraocular lens implantation in rabbits. |journal=Ophthalmic surgery |date=December 1977 |volume=8 |issue=6 |pages=58–61 |pmid=600491}}</ref><ref>{{cite book |last1=Miller |first1=D. |last2=Stegmann |first2=R. |title=Healon: A Comprehensive Guide to its Use in Ophthalmic Surgery |publisher=J Wiley |location=New York |year=1983}}</ref> Az első, [[nátrium-hialuronát]]ot tartalmazó gyógyászati termék a Healon nevű készítmény volt, melyet az 1970-es és 1980-as években a svédországi székhelyű Pharmacia gyógyszeripari és biotechnológiai vállalat fejlesztett ki.<ref name="OVDH">{{cite web |title=Ophthalmic Viscosurgical Devices: History |url=https://www.aao.org/focalpointssnippetdetail.aspx?id=65351c63-9407-4dd0-9d2c-fe578fd59a4a}}</ref> A szemműtétek során használt Healont az FDA is jóváhagyta 1983-ban.<ref name="OVDH"/>


== Élettani szerepe ==
== Élettani szerepe ==
74. sor: 84. sor:


A hialuronsav lebomlása az enzimatikus reakciókon kívül más módokon is történhet, pl. savas és lúgos [[hidrolízis]]sel, hőbomlással, [[ultrahang]] hatására, valamint [[oxidálószer]]ek részvételével.<ref>{{cite journal|last1=Stern|first1=Robert|last2=Kogan|first2=Grigorij|last3=Jedrzejas|first3=Mark J.|last4=Šoltés|first4=Ladislav|title=The many ways to cleave hyaluronan|journal=Biotechnology Advances|date=1 November 2007|volume=25|issue=6|pages=537–557|doi=10.1016/j.biotechadv.2007.07.001|pmid=17716848}}</ref>
A hialuronsav lebomlása az enzimatikus reakciókon kívül más módokon is történhet, pl. savas és lúgos [[hidrolízis]]sel, hőbomlással, [[ultrahang]] hatására, valamint [[oxidálószer]]ek részvételével.<ref>{{cite journal|last1=Stern|first1=Robert|last2=Kogan|first2=Grigorij|last3=Jedrzejas|first3=Mark J.|last4=Šoltés|first4=Ladislav|title=The many ways to cleave hyaluronan|journal=Biotechnology Advances|date=1 November 2007|volume=25|issue=6|pages=537–557|doi=10.1016/j.biotechadv.2007.07.001|pmid=17716848}}</ref>

⚫
== Története ==
⚫
Hialuronsavat először Karl Meyernek és John Palmernek sikerült kinyernie 1934-ben, tehénszemben található üvegtestből.{{Jegyzet*|Üvegtest: tiszta, gél állapotú anyag, mely kitölti a szemlencse és a [[recehártya|retina]] közötti teret}}<ref>{{cite journal |last1=Necas |first1=J. |last2=Bartosikova |first2=L. |last3=Brauner |first3=P. |last4=Kolar |first4=J. |title=Hyaluronic acid (hyaluronan): a review |journal=Veterinární Medicína |date=5 September 2008 |volume=53 |issue=8 |pages=397–411 |doi=10.17221/1930-VETMED |doi-access=free | name-list-style=vanc}}</ref> Az 1970-es évek végén az intraokuláris lencsék{{Jegyzet*|Intraokuláris lencse: szembe ültethető lencse, melyet sok esetben az eredeti szemlencse helyett ültetnek be}} beültetését gyakran követte súlyos szaruhártya-ödéma az endotélsejtek{{Jegyzet*|Endotélsejtek: olyan sejtek, melyek a vérereket, a nyirokereket, valamint a szív üregeit bélelő hámszövetet (endotéliumot) alkotják}} műtét során bekövetkezett károsodása miatt. Emiatt született meg az igény egy viszkózus, tiszta, fiziológiai kenőanyag iránt, amely képes megelőzni az endotélsejtek felsértését.<ref>{{cite journal |last1=Miller |first1=D |last2=O'Connor |first2=P |last3=Williams |first3=J |title=Use of Na-hyaluronate during intraocular lens implantation in rabbits. |journal=Ophthalmic surgery |date=December 1977 |volume=8 |issue=6 |pages=58–61 |pmid=600491}}</ref><ref>{{cite book |last1=Miller |first1=D. |last2=Stegmann |first2=R. |title=Healon: A Comprehensive Guide to its Use in Ophthalmic Surgery |publisher=J Wiley |location=New York |year=1983}}</ref> Az első, [[nátrium-hialuronát]]ot tartalmazó gyógyászati termék a Healon nevű készítmény volt, melyet az 1970-es és 1980-as években a svédországi székhelyű Pharmacia gyógyszeripari és biotechnológiai vállalat fejlesztett ki.<ref name="OVDH">{{cite web |title=Ophthalmic Viscosurgical Devices: History |url=https://www.aao.org/focalpointssnippetdetail.aspx?id=65351c63-9407-4dd0-9d2c-fe578fd59a4a}}</ref> A szemműtétek során használt Healont az FDA is jóváhagyta 1983-ban.<ref name="OVDH"/>


== Megjegyzések ==
== Megjegyzések ==

A lap 2021. december 13., 16:36-kori változata

Hialuronsav
IUPAC-név poli{[(2S,3R,4R,5S,6R)-3-acetamido-5-hidroxi-6-(hidroximetil)oxán-2,4-diil]oxi[(2R,3R,4R,5S,6S)-6-karboxi-3,4-dihidroxioxán-2,5-diil]oxi}
Kémiai azonosítók
CAS-szám 9004-61-9
EINECS-szám 232-678-0
ChEBI 16336
ATC kód D03AX05, M09AX01, R01AX09, S01KA01
UNII S270N0TRQY
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet (C14H21NO11)n
Oldhatóság (vízben) oldódik (nátriumsó)
Veszélyek
LD50 > 2400 mg/kg (egér, orális, nátriumsó)
4000 mg/kg (egér, szubkután,[* 1] nátriumsó)
1500 mg/kg (egér, intraperitoneális,[* 2] nátriumsó)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A hialuronsav egy anionos, nem szulfatált glükózaminoglikán a szerves vegyületek csoportján belül. Emberi és állati szervezetben egyaránt megtalálható a kötő-, hám- és idegszövetben. A glükózaminoglikánok között egyedülálló, mivel nem szulfatált, és a sejtmembránban képződik a Golgi-készülék helyett. A szinoviális folyadékban lévő hialuronsav kb. 20 000 diszacharid monomer egységből áll, tömege pedig 7 millió Da molekulánként.[2] Más források csak 3–4 millió Da-t említenek.[3]

A hialuronsav részt vesz az emberek és állatok szervezetének kulcsfontosságú folyamataiban, úgy mint sejtkommunikáció, sebgyógyulás, szövetregeneráció, morfogenezis,[* 3] valamint a porcok megfelelő működésének biztosítása.[4][5] A sejtközti állomány egyik fő komponenseként jelentősen hozzájárul a sejtproliferációhoz[* 4] és a sejtvándorláshoz,[* 5] valamint köze lehet a rosszindulatú daganatok kifejlődéséhez.[6] Egy átlagos 70 kg-os ember teste nagyjából 15 gramm hialuronsavat tartalmaz, melynek egyharmada naponta kicserélődik (lebomlik, illetve szintetizálódik).[7] A hialuronsav előfordul a GAS[* 6] bakteriális tokjában,[8] illetve keletkezhet bakteriális erjedés során is (pl. Streptococcus zooepidemicus, Escherichia coli, Bacillus subtilis fajok által).[9]

A hialuronsavval kapcsolatban gyakran használt kifejezés a hialuronát és a hialuronán is, melyek a hialuronsav ionos származékait jelölik. A hialuronát a hialuronsav konjugált bázisa[* 7], míg ennek a bázisnak polianionos formája a hialuronán.

Etimológiája

A hialuronsav elnevezés az ógörög ὕαλος (jelentése: üveg, kristály)[10] szóból és az uronsav kifejezés kombinációjából ered. Az üvegre való utalás a hialuronsav első dokumentált elkülönítésére vezethető vissza, ahol egy szarvasmarha szemében található üvegtestből[* 8] vonták ki a hialuronsavat. Az üvegtest jelentős mennyiségű uronsavtartalommal bír, innen adódott az elnevezés másik része.[11]

A hialuronán kifejezés angol nyelvű eredetije (hyaluronan) 1986-ban lett bevezetve, hogy a hialuronsav polianionos formája megfeleljen a poliszacharid nevezéktannak.

Története

Hialuronsavat először Karl Meyernek és John Palmernek sikerült kinyernie 1934-ben egy szarvasmarha szeméből.[12] Az 1970-es évek végén az intraokuláris lencsék[* 9] beültetését gyakran követte súlyos szaruhártya-ödéma az endotélsejtek[* 10] műtét során bekövetkezett károsodása miatt. Emiatt született meg az igény egy viszkózus, tiszta, fiziológiai kenőanyag iránt, amely képes megelőzni az endotélsejtek felsértését.[13][14] Az első, nátrium-hialuronátot tartalmazó gyógyászati termék a Healon nevű készítmény volt, melyet az 1970-es és 1980-as években a svédországi székhelyű Pharmacia gyógyszeripari és biotechnológiai vállalat fejlesztett ki.[15] A szemműtétek során használt Healont az FDA is jóváhagyta 1983-ban.[15]

Élettani szerepe

A hialuronsav a szinoviális folyadék egyik fő összetevője, melyben viszkozitást növelő hatása van. Emellett a folyadék egyik fő kenőanyaga is a lubricinnel együtt.

A hialuronsav fontos összetevője az ízületi porcnak, amelyben a kondrocitákat[* 11] körülvevő bevonatként van jelen. Amikor az aggrekán[* 12] monomerek a hialuronsavhoz kapcsolódnak HAPLN1[* 13] jelenlétében, nagyméretű, jelentős negatív töltéssel rendelkező aggregátumok képződnek. Ezek az aggregátumok ozmózissal vizet szívnak magukba, melynek hatására a porcok rugalmas jelleget kapnak, és az összenyomásnak is ellen tudnak állni. A porcokban előforduló hialuronsav molekulatömege a kor előrehaladtával lecsökken, a molekulák száma azonban növekszik.[16]

Egyes kutatások szerint az izomban előforduló kötőszövetekben a hialuronsav rendeltetése az egymással szomszédos szövetrétegek közötti csúszás fokozása.[17]

A hialuronsav a bőrnek is az egyik fő alkotóeleme, ahol a szövet javításában van szerepe. Amikor a bőr nagy mértékű UVB-sugárzásnak van kitéve, gyulladásba jön (köznapi kifejezéssel „leég”), és a dermiszben található sejtek alábbhagynak a hialuronsav termelésével, illetve felgyorsítják annak lebomlását. E folyamat bomlástermékei felgyülemlenek a bőrben az UV-sugárzásnak való kitettség után.[18]

A hialuronsav hozzájárul a szöveti hidrodinamikához, valamint a sejtek mozgásához és osztódásához is. Részt vesz a sejtfelszíni receptorok működése során létrejövő kölcsönhatásokban, főképp azokban, amelyekben a CD44 és az RHAMM fehérjék is szerepet játszanak. A hialuronsav hozzájárulása a tumornövekedéshez a CD44-gyel való kölcsönhatásából adódhat. A CD44 receptor részt vesz a tumorsejtek számára szükséges sejtadhéziós kölcsönhatásokban.[19]

Bár a hialuronsav a CD44 receptorhoz kötődik, bizonyíték van arra nézvést, hogy a hialuronsav bomlástermékei a gyulladásos szignáljukat TLR2, illetve TLR4 receptorok révén továbbítják makrofágokban és dendritikus sejtekben.[20][21][22]

Ízületi célokra forgalmazott étrend-kiegészítő hialuronsav-tartalommal

Gyógyászati célú alkalmazása

A hialuronsav gyakran előforduló komponens a különböző bőrápoló termékekben, ízületbe adható injekciókban, dermális töltőanyagokban,[* 14] valamint étrend-kiegészítőkben. Emellett összetevőként felhasználják szemcseppekben is szemszárazság kezelésére.[23]

Ízületbe adható injekció

Az FDA[* 15] jóváhagyott egy hialuronsav-tartalmú injekciót, mely a térdben jelentkező oszteoartritisz kezelését célozza meg.[24][25] Egy 2012-es szisztematikus irodalmi áttekintés rámutatott arra, hogy az injekció hatásosságát alátámasztó bizonyítékok többnyire alacsony minőségűek voltak. A tanulmányok eredményeiből kiolvasható, hogy az injekciónak általában véve nem volt jelentős pozitív hatása, illetve káros mellékhatások is megjelentek.[26] Egy 2020-as metaanalízis megállapította, hogy a nagy molekulatömegű hialuronsavat tartalmazó intraartikuláris[* 16] injekció csökkentette a fájdalomérzetet és javította az ízületi funkciókat a kutatásokban részt vevő, térdben jelentkező oszteoartritisszel rendelkező alanyok esetén.[27]

Étrend-kiegészítő

A hialuronsavat étrend-kiegészítőként forgalmazzák az Egyesült Államokban, Kanadában, Európában és Ázsiában (főképp Koreában és Japánban). Ezen kiegészítők javasolt felhasználása országonként vagy régiónként különbözhet. Például az Egyesült Államokban és Európában az ízületi fájdalmak csökkentésére, Japában pedig a ráncok kezelésére és a bőr hidratálására ajánlják a gyártók. Ennek ellenére kevés tudás és bizonyíték áll rendelkezésre egyelőre a szájon át alkalmazott hialuronsav hatásairól. Egyes kutatások azt mutatják, hogy az orálisan alkalmazott, nagy molekulatömegű hialuronsav felszívódás után elérheti az ízületeket, a csontokat, és a bőrt, még ha csak kis mennyiségben is.[4]

Dermális töltőanyag

Kozmetikai sebészeti beavatkozásoknál dermális töltőanyagként használják a hialuronsavat.[28] Legtöbbször egyszerű hipodermikus tűvel injektálják, vagy mikrokanüllel.[* 17] Néhány kutatás arra utal, hogy befecskendezéskor a mikrokanül alkalmazása jelentősen lecsökkentheti az érelzáródás kockázatát.[29][30] Jelenleg a hialuronsav a biokompatibilitása és reverzibilitása miatt gyakorta használatos lágyszövet feltöltésére.[29] A lehetséges komplikációk között szerepel az idegek és hajszálerek sérülése, fájdalom, véraláfutás. Egyes mellékhatások eritéma,[* 18] viszketés, érelzáródás formájában is jelentkezhetnek, melyek közül az utóbbi hordozza a legnagyobb kockázatot, mivel bőrelhalással vagy akár vaksággal is járhat.[29][31][32][33] Bizonyos esetekben a hialuronsav-tartalmú töltőanyagok granulómás idegentest-reakciót[* 19] is kiválthatnak.[34]

Szerkezete

A hialuronsav diszacharidokból álló polimer, melyben a D-glükuronsav és az N-acetil-D-glükózamin alegységeket váltakozó β-(1→4) és β-(1→3) glikozidos kötések[* 20] kapcsolják össze. A hialuronsavban lévő diszacharidok száma 2000 és 25 000 között mozog, a teljes lánc hosszúsága pedig 2–25 μm-re tehető.[35] A hialuronsav átlagos molekulatömege az emberi szervezet szinoviális folyadékában 3–4 millió Da, míg a köldökzsinórból származó hialuronsavé kb. 3 140 000 Da.[3] Más források 7 millió Da átlagos molekulatömeget említenek a szinoviális folyadékra vonatkozólag.[2] A hialuronsav szilíciumot is tartalmaz, melynek tömege 350–1900 μg/g között mozog az élő szervezeten belül elfoglalt helyétől függően.[36]

A hialuronsav a szerkezeti jellemzői (nagy molekulatömeg, karboxilátionok (COO−) elektrosztatikus taszítása, molekulán belüli hidrogénkötések, illetve kettős csavar konformáció)[* 21] miatt viszkoelasztikus[* 22] tulajdonságokkal rendelkezik.[37]

A hialuronsav energetikailag stabil, mely részben a diszacharidegységek térbeli szerkezetéből adódik. Az egyes szacharidmolekulák terjedelmesebb csoportjai kedvező elhelyezkedésben vannak, míg a hidrogénatomok a kevésbé kedvező axiális pozíciót[* 23] veszik fel.

Biológiai szintézise

A hialuronsavat az élő szervezetekben a hialuronsav-szintázok[* 24] állítják elő, melyekből a gerinces élőlények három típussal rendelkeznek: HAS1, HAS2, és HAS3. Ezek az enzimek a hialuronsav polimerláncát ismétlődően hozzáadott D-glükuronsav és N-acetil-D-glükózamin alegységekkel hosszabbítják meg. A szintetizált hialuronsav a sejtmembránba ágyazott ABC-transzportereken keresztül jut ki a sejtközti térbe.[38]

Egyes kutatások megállapították, hogy a 7-hidroxi-4-metilkumarin egyik származéka, a himekromon gátolja a hialuronsav-szintézist.[39] Ez a szelektív gátlás (anélkül, hogy más glükózaminoglikánokat is gátolna) hasznosnak bizonyulhat a rosszindulatú tumorsejtek áttétképzésének megakadályozásában.[40]

Fasciaciták

A fasciaciták fibroblasztokhoz[* 25] hasonlatos sejtek, melyek a pólyákban[* 26] találhatók. Hialuronsavban gazdag sejtközti állományt termelnek, és szabályozzák az izompólyák csúszását.[41] Kerekded alakjuk van, és sejtfolyamataik kevésbé hosszúak a fibroblasztokkal összehasonlítva.

Lebomlása

A hialuronsavat a hialuronidáz nevű enzimcsalád képes lebontani. Emberekben legalább hét típusa fordul elő a hialuronidáz-szerű enzimeknek, melyek között több tumorszupresszor is fellelhető. A hialuronsav bomlástermékei (oligoszacharidok és nagyon kis molekulatömegű hialuronsav-molekulák) érképződést elősegítő hatásúak.[42] Egyes tanulmányok rámutattak, hogy a hialuronsav polimerlánc kisebb darabkái, töredékei kiválthatnak gyulladásos válaszreakciót makrofágokban és dendritikus sejtekben szövetsérülés, illetve bőrátültetés során.[43][44]

A hialuronsav lebomlása az enzimatikus reakciókon kívül más módokon is történhet, pl. savas és lúgos hidrolízissel, hőbomlással, ultrahang hatására, valamint oxidálószerek részvételével.[45]

Megjegyzések

  1. ↑ Szubkután: bőr alá juttatva
  2. ↑ Intraperitoneális: hasüregbe juttatva
  3. ↑ Morfogenezis: biológiai folyamat, mely az adott sejt, szövet, vagy élőlény formai kifejlődését eredményezi
  4. ↑ Sejtproliferáció: sejtek osztódás útján történő szaporodása, burjánzása
  5. ↑ Sejtvándorlás: sejtek önjáró mozgása a kiindulási helytől a célállomásig
  6. ↑ GAS: group A Streptococcus, vagyis A csoportú Streptococcus
  7. ↑ Konjugált bázis: savból proton leadásával keletkező anion vagy molekula
  8. ↑ Üvegtest: tiszta, gél állapotú anyag, mely kitölti a szemlencse és a retina közötti teret
  9. ↑ Intraokuláris lencse: szembe ültethető lencse, melyet sok esetben az eredeti szemlencse helyett ültetnek be
  10. ↑ Endotélsejtek: olyan sejtek, melyek a vérereket, a nyirokereket, valamint a szív üregeit bélelő hámszövetet (endotéliumot) alkotják
  11. ↑ Kondrocita: porcsejt
  12. ↑ Aggrekán (más néven kondroitin-szulfát-proteoglikán 1): fehérje, mely fontos szerepet játszik a porc szerkezetének alkotójaként, valamint bizonyos agyi folyamatok résztvevőjeként
  13. ↑ HAPLN1: hyaluronic acid and proteoglycan link protein 1, vagyis hialuronsavat és proteoglikánt összekötő kapcsolófehérje 1
  14. ↑ Dermális töltőanyag: bőrfeltöltő anyag, melyet a bőrbe fecskendeznek különböző mélységekben
  15. ↑ FDA: Food and Drug Administration, amely az USA főként élelmiszerek és gyógyszerek szabályozásával foglalkozó hatóságát takarja
  16. ↑ Intraartikuláris: ízületen belüli, ízületbe adott (injekció)
  17. ↑ Kanül: vékony, üreges cső, mely folyadékok szervezetbe fecskendezésére, illetve folyadékok eltávolítására használatos
  18. ↑ Eritéma: a bőr pirossága, melyet a felületi hajszálerekben futó, fokozott vérkeringés idéz elő
  19. ↑ Idegentest-reakció: biológiai szövetben lévő idegen testre adott tipikus szöveti válaszreakció
  20. ↑ Glikozidos kötés: monoszacharidok között kialakuló kovalens kötés, amely vízmolekula kilépésével (vagyis kondenzációs reakcióval) jön létre
  21. ↑ Konformáció: a molekulán belüli atomok olyan térbeli elrendeződése, amely kémiai kötések felbontása nélkül, pusztán kötések körüli elfordulásokkal megváltoztatható
  22. ↑ Viszkoelaszticitás: anyagok azon tulajdonsága, hogy deformáció hatására viszkózus és rugalmas viselkedést egyaránt tanusítanak
  23. ↑ Axiális pozíció: a molekula síkjára merőleges tengellyel többé-kevésbé párhuzamos elhelyezkedés
  24. ↑ Hialuronsav-szintázok: hialuronsavat előállító enzimek, melyek az integráns membránfehérjék egyik osztályának tekinthetők
  25. ↑ Fibroblasztok: az emberek és az állatok kötőszövetében leggyakrabban előforduló sejtek, melyek a kötőszövet sejtközti állományát és kollagént szintetizálnak, továbbá fontos szerepük van a sebgyógyulásban
  26. ↑ Pólya (más néven fascia): a kötőszövet egyik fajtája, mely egymáshoz szorosan illeszkedő kollagénrostkötegekből áll, és beburkolja, stabilizálja, elválasztja az izmokat, valamint a belső szerveket

Hivatkozások

  1. ↑ Chambers, Michael: ChemIDplus - 9067-32-7 - YWIVKILSMZOHHF-QJZPQSOGSA-N - Hyaluronate Sodium [USAN:JAN - Similar structures search, synonyms, formulas, resource links, and other chemical information.] (angol nyelven). chem.nlm.nih.gov. (Hozzáférés: 2021. november 30.)
  2. ↑ a b (1997) „Hyaluronan: its nature, distribution, functions and turnover”. J. Intern. Med. 242 (1), 27–33. o. DOI:10.1046/j.1365-2796.1997.00170.x. PMID 9260563.  
  3. ↑ a b (1993) „Differential effects of reactive oxygen species on native synovial fluid and purified human umbilical cord hyaluronate”. Inflammation 17 (4), 403–15. o. DOI:10.1007/bf00916581. PMID 8406685.  
  4. ↑ a b Fallacara, Arianna, Stefano (2018. június 25.). „Hyaluronic Acid in the Third Millennium” (angol nyelven). Polymers 10 (7), 701. o. DOI:10.3390/polym10070701. ISSN 2073-4360. PMID 30960626.  
  5. ↑ Lin, Weifeng, Liu, Zhang; Kampf, Nir; Klein, Jacob (2020. július 2.). „The Role of Hyaluronic Acid in Cartilage Boundary Lubrication”. Cells 9 (7), 1606. o. DOI:10.3390/cells9071606.  
  6. ↑ szerk.: Stern, Robert: Hyaluronan in cancer biology, 1st, San Diego, CA: Academic Press/Elsevier (2009). ISBN 978-0-12-374178-3 
  7. ↑ (2004) „Hyaluronan catabolism: a new metabolic pathway”. Eur. J. Cell Biol. 83 (7), 317–25. o. DOI:10.1078/0171-9335-00392. PMID 15503855.  
  8. ↑ (1979) „Biosynthesis of hyaluronic acid by Streptococcus”. J. Biol. Chem. 254 (14), 6252–6261. o. DOI:10.1016/S0021-9258(18)50356-2. PMID 376529.  
  9. ↑ Gupta, Ramesh C., Lall, Rajiv; Srivastava, Ajay; Sinha, Anita (2019. június 25.). „Hyaluronic Acid: Molecular Mechanisms and Therapeutic Trajectory”. Frontiers in Veterinary Science 6, 192. o. DOI:10.3389/fvets.2019.00192.  
  10. ↑ ὕαλος - WordSense Dictionary (angol nyelven). www.wordsense.eu. (Hozzáférés: 2021. december 13.)
  11. ↑ (1934. december 1.) „THE POLYSACCHARIDE OF THE VITREOUS HUMOR”. Journal of Biological Chemistry 107 (3), 629–634. o. DOI:10.1016/s0021-9258(18)75338-6.  
  12. ↑ (2008. szeptember 5.) „Hyaluronic acid (hyaluronan): a review”. Veterinární Medicína 53 (8), 397–411. o. DOI:10.17221/1930-VETMED.  
  13. ↑ (1977. december 1.) „Use of Na-hyaluronate during intraocular lens implantation in rabbits.”. Ophthalmic surgery 8 (6), 58–61. o. PMID 600491.  
  14. ↑ Healon: A Comprehensive Guide to its Use in Ophthalmic Surgery. New York: J Wiley (1983) 
  15. ↑ a b Ophthalmic Viscosurgical Devices: History
  16. ↑ (1988) „Hyaluronic acid in human articular cartilage. Age-related changes in content and size”. Biochem. J. 250 (2), 435–441. o. DOI:10.1042/bj2500435. PMID 3355532.  
  17. ↑ (2011) „Hyaluronan within fascia in the etiology of myofascial pain”. Surg Radiol Anat 33 (10), 891–6. o. DOI:10.1007/s00276-011-0876-9. PMID 21964857.  
  18. ↑ (2007) „Differential regulation of hyaluronan metabolism in the epidermal and dermal compartments of human skin by UVB irradiation”. J. Invest. Dermatol. 127 (3), 687–97. o. DOI:10.1038/sj.jid.5700614. PMID 17082783.  
  19. ↑ Mattheolabakis, George, Amit (2015. szeptember 14.). „Hyaluronic acid targeting of CD44 for cancer therapy: from receptor biology to nanomedicine” (angol nyelven). Journal of Drug Targeting 23 (7-8), 605–618. o. DOI:10.3109/1061186X.2015.1052072. ISSN 1061-186X.  
  20. ↑ Scheibner, Kara A., Sada (2006. július 15.). „Hyaluronan Fragments Act as an Endogenous Danger Signal by Engaging TLR2” (angol nyelven). The Journal of Immunology 177 (2), 1272–1281. o. DOI:10.4049/jimmunol.177.2.1272. ISSN 0022-1767.  
  21. ↑ Termeer, Christian, Jonathon (2002. január 7.). „Oligosaccharides of Hyaluronan Activate Dendritic Cells via Toll-like Receptor 4” (angol nyelven). Journal of Experimental Medicine 195 (1), 99–111. o. DOI:10.1084/jem.20001858. ISSN 1540-9538. PMID 11781369.  
  22. ↑ Tesar, B. M., J. (2006. november 1.). „The Role of Hyaluronan Degradation Products as Innate Alloimmune Agonists” (angol nyelven). American Journal of Transplantation 6 (11), 2622–2635. o. DOI:10.1111/j.1600-6143.2006.01537.x. ISSN 1600-6135.  
  23. ↑ Pucker, Andrew D, Ng, Sueko M; Nichols, Jason J (2016. február 23.). „Over the counter (OTC) artificial tear drops for dry eye syndrome”. Cochrane Database of Systematic Reviews. DOI:10.1002/14651858.CD009729.pub2.  
  24. ↑ (2018. december 4.) „Two New Intra-Articular Injections for Knee Osteoarthritis”. JAMA 320 (21), 2262. o. DOI:10.1001/jama.2018.13134.  
  25. ↑ Gower, Timothy: Hyaluronic acid injections for osteoarthritis. US Arthritis Foundation. [2015. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
  26. ↑ (2012) „Viscosupplementation for osteoarthritis of the knee: a systematic review and meta-analysis”. Ann. Intern. Med. 157 (3), 180–91. o. DOI:10.7326/0003-4819-157-3-201208070-00473. PMID 22868835.  
  27. ↑ (2020) „Differentiating factors of intra‑articular injectables have a meaningful impact on knee osteoarthritis outcomes: a network meta‑analysis”. Knee Surgery, Sports Traumatology, Arthroscopy 28 (9), 3031–3039. o. DOI:10.1007/s00167-019-05763-1. PMID 31897550.  
  28. ↑ Hyaluronic Acid: Uses, Side Effects, Interactions, Dosage, and Warning. WebMD, 2019 (Hozzáférés: 2019. március 16.)
  29. ↑ a b c Wu, Kelun, Xie, Li; Wang, Muyao; Jiang, Yichen; Tang, Yingfeng; Wang, Hang (2018. augusztus 1.). „Comparison of the Microstructures and Properties of Different Microcannulas for Hyaluronic Acid Injection:”. Plastic and Reconstructive Surgery 142 (2), 150e–159e. o. DOI:10.1097/PRS.0000000000004573.  
  30. ↑ Lazzeri, Davide, Agostini, Tommaso; Figus, Michele; Nardi, Marco; Pantaloni, Marcello; Lazzeri, Stefano (2012. április 1.). „Blindness following Cosmetic Injections of the Face:”. Plastic and Reconstructive Surgery 129 (4), 995–1012. o. DOI:10.1097/PRS.0b013e3182442363.  
  31. ↑ Alam, Murad, Dover, Jeffrey S. (2007. november 1.). „Management of Complications and Sequelae with Temporary Injectable Fillers:”. Plastic and Reconstructive Surgery 120 (Supplement), 98S–105S. o. DOI:10.1097/01.prs.0000248859.14788.60.  
  32. ↑ Niamtu, Joseph (2005. február 1.). „New Lip and Wrinkle Fillers”. Oral and Maxillofacial Surgery Clinics of North America 17 (1), 17–28. o. DOI:10.1016/j.coms.2004.10.001.  
  33. ↑ Abduljabbar, Mohammed H., Basendwh, Mohammad A. (2016. július 1.). „Complications of hyaluronic acid fillers and their managements”. Journal of Dermatology & Dermatologic Surgery 20 (2), 100–106. o. DOI:10.1016/j.jdds.2016.01.001.  
  34. ↑ (2007. július 27.) „Review of long-term adverse effects associated with the use of chemically-modified animal and nonanimal source hyaluronic acid dermal fillers.”. Clinical Interventions in Aging 2 (4), 509–19. o. DOI:10.2147/cia.s382. PMID 18225451.  
  35. ↑ F, Menaa (2013. július 27.). „Hyaluronic Acid and Derivatives for Tissue Engineering.”. Journal of Biotechnology & Biomaterials s3. DOI:10.4172/2155-952X.S3-001.  
  36. ↑ Schwarz, K. (1973. május 1.). „A bound form of silicon in glycosaminoglycans and polyuronides”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 70 (5), 1608–1612. o. DOI:10.1073/pnas.70.5.1608. ISSN 0027-8424. PMID 4268099.  
  37. ↑ F, Menaa (2013. július 27.). „Hyaluronic Acid and Derivatives for Tissue Engineering.”. Journal of Biotechnology & Biomaterials s3. DOI:10.4172/2155-952X.S3-001.  
  38. ↑ (2007) „Hyaluronan export by the ABC transporter MRP5 and its modulation by intracellular cGMP”. J. Biol. Chem. 282 (29), 20999–1004. o. DOI:10.1074/jbc.M700915200. PMID 17540771.  
  39. ↑ (2004) „A novel mechanism for the inhibition of hyaluronan biosynthesis by 4-methylumbelliferone”. J. Biol. Chem. 279 (32), 33281–33289. o. DOI:10.1074/jbc.M405918200. PMID 15190064.  
  40. ↑ (2005) „A hyaluronan synthase suppressor, 4-methylumbelliferone, inhibits liver metastasis of melanoma cells”. FEBS Lett. 579 (12), 2722–6. o. DOI:10.1016/j.febslet.2005.03.079. PMID 15862315.  
  41. ↑ (2018. április 14.) „The fasciacytes: A new cell devoted to fascial gliding regulation” (angol nyelven). Clinical Anatomy 31 (5), 667–676. o. DOI:10.1002/ca.23072. ISSN 0897-3806. PMID 29575206.  
  42. ↑ (2009) „Oligosaccharides of hyaluronan induce angiogenesis through distinct CD44 and RHAMM-mediated signalling pathways involving Cdc2 and gamma-adducin”. Int. J. Oncol. 35 (4), 761–773. o. DOI:10.3892/ijo_00000389. PMID 19724912.  
  43. ↑ (2011) „Pathophysiology of the peritoneal membrane during peritoneal dialysis: the role of hyaluronan”. J. Biomed. Biotechnol. 2011, 1–11. o. DOI:10.1155/2011/180594. PMID 22203782.  
  44. ↑ (2006) „The role of hyaluronan degradation products as innate alloimmune agonists”. Am. J. Transplant. 6 (11), 2622–2635. o. DOI:10.1111/j.1600-6143.2006.01537.x. PMID 17049055.  
  45. ↑ (2007. november 1.) „The many ways to cleave hyaluronan”. Biotechnology Advances 25 (6), 537–557. o. DOI:10.1016/j.biotechadv.2007.07.001. PMID 17716848.  

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hyaluronic acid című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hialuronsav&oldid=24469284”