„Egyiptomi farkas” változatai közötti eltérés

Egyiptomi farkas
	Szenegáli példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Kutyaalkatúak (Caniformia);
Család:	Kutyafélék (Canidae);
Nem:	Canis;
Faj:	C. anthus;
Alfaj:	C. a. lupaster;
Tudományos név
	Canis anthus lupaster; (Hemprich & Ehrenberg, 1833)
Szinonimák
	Canis aureus lupaster; Canis lupaster; Canis lupus lupaster; Canis sacer (Hemprich & Ehrenberg, 1833);
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Egyiptomi farkas témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Egyiptomi farkas témájú médiaállományokat és Egyiptomi farkas témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2017. július 29., 11:57-kori változata

Az egyiptomi farkas (Canis anthus lupaster), az afrikai farkas (Canis anthus) egyik alfaja.

Rendszertani besorolása

Az egyiptomi farkasnak a rendszertani besorolása sokáig vitatott és bizonytalan volt. Leghamarabb egy külön fajnak, az egyiptomi sakálnak vélték, utána sokáig az aranysakál egyik alfajának tartották; későbbi kutatások után több jelét mutatta, hogy inkább farkas, emiatt a szürke farkas alfajaként képzelték el. Azonban a 2015-ös mitokondriális DNS vizsgálat után, melynek következtében az aranysakált és az afrikai farkast külön választották, az egyiptomi farkas ez utóbbi alfajaként lett besorolva.^[1]

Előfordulása

Neve ellenére az egyiptomi farkas nemcsak Egyiptomban található meg, hanem a Szahara több részén is előfordul. Például Algériában a Földközi-tenger partjain és a tölgy- és fenyő erdőkben, valamint kultúrtájakon él, míg Szenegálban a trópusi és félsivatagos területeket kedveli. Maliban a hegyvidékeket részesíti előnyben. A Száhil öv szavannáin is megtalálható. A nevét adó Egyiptomban a nagyarányú üldözése és irtása miatt mára a kihalással közvetlenül veszélyeztetett alfajjá vált.

Megjelenése

A törzsalfajhoz képest, az egyiptomi farkas erőteljesebb testfelépítésű; szélesebb fejjel, vastagabb bundával, hosszabb lábakkal, kerekebb fülekkel és rövidebb farokkal. A bunda színe is sötétebb; a melltájékon fehér folt látható.

Életmódja

Mint minden kutyaféle, ragadozó életmódot folytat, ami az emberre nézve kártevőnek számít; hiszen a helybéli pásztoroktól el-elrabolja a kecskéket, birkákat és bárányokat, néha halálosan megsebesíti a szarvasmarha|szarvasmarhákat]] is. Magányosabb, azonban erősebb mint a törzsalfaj, emiatt a dögöknél elsőbbséget élvez.

Jegyzetek

↑ (2015. augusztus 17.) „Genome-wide Evidence Reveals that African and Eurasian Golden Jackals Are Distinct Species”. Current Biology 25, 2158–65. o. DOI:10.1016/j.cub.2015.06.060. PMID 26234211.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Egyptian wolf című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Bioport.hu
Osborn, D. J. & Helmy, I. (1980), The contemporary land mammals of Egypt (including Sinai), Fieldiana Zoology new series, no.5, pp. 361–71

[koepfli2015-1] (2015. augusztus 17.) „Genome-wide Evidence Reveals that African and Eurasian Golden Jackals Are Distinct Species”. Current Biology 25, 2158–65. o. DOI:10.1016/j.cub.2015.06.060. PMID 26234211.

[1]

@@ 35. sor: / 35. sor: @@
 == Rendszertani besorolása ==
-Az egyiptomi farkasnak a rendszertani besorolása sokáig vitatott és bizonytalan volt. Leghamarabb egy külön fajnak, az egyiptomi sakálnak vélték, utána sokáig az [[aranysakál]] egyik alfajának tartották; későbbi kutatások után több jelét mutatta, hogy inkább farkas, emiatt a [[szürke farkas]] alfajaként képzelték el. Azonban a 2015-ös [[mitokondriális genetika|mitokondriális DNS]] vizsgálat után, melynek következtében az aranysakált és az afrikai farkast külön választották, az egyiptomi farkas ez utóbbi alfajaként lett besorolva.
+Az egyiptomi farkasnak a rendszertani besorolása sokáig vitatott és bizonytalan volt. Leghamarabb egy külön fajnak, az egyiptomi sakálnak vélték, utána sokáig az [[aranysakál]] egyik alfajának tartották; későbbi kutatások után több jelét mutatta, hogy inkább farkas, emiatt a [[szürke farkas]] alfajaként képzelték el. Azonban a 2015-ös [[mitokondriális genetika|mitokondriális DNS]] vizsgálat után, melynek következtében az aranysakált és az afrikai farkast külön választották, az egyiptomi farkas ez utóbbi alfajaként lett besorolva.<ref name="koepfli2015">{{cite journal|last1=Koepfli|first1=K.-P.|last2= Pollinger|first2=J.|last3= Godinho|first3=R.|last4= Robinson|first4=J.|last5= Lea|first5=A.|last6= Hendricks|first6=S.|last7= Schweizer|first7=R. M.|last8= Thalmann|first8=O.|last9= Silva|first9=P.|last10= Fan|first10=Z.|last11= Yurchenko|first11=A. A.|last12= Dobrynin|first12=P.|last13= Makunin|first13=A.|last14= Cahill|first14=J. A.|last15= Shapiro|first15=B.|last16= Álvares|first16=F.|last17= Brito|first17=J. C.|last18= Geffen|first18=E.|last19= Leonard|first19=J. A.|last20= Helgen|first20=K. M.|last21= Johnson|first21=W. E.|last22= O’Brien|first22=S. J.|last23= Van Valkenburgh|first23=B.|last24= Wayne|first24=R. K.|title=Genome-wide Evidence Reveals that African and Eurasian Golden Jackals Are Distinct Species|journal=Current Biology|volume=25|issue= | pages= 2158–65|url= http://www.cell.com/current-biology/abstract/S0960-9822%2815%2900787-3|date= 2015-08-17|doi= 10.1016/j.cub.2015.06.060|pmid=26234211|pmc=}}</ref>
 == Előfordulása ==