„Nagy sárgafejű keselyű” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 34. sor: | 34. sor: | ||
A '''nagy sárgafejű keselyű''' ''(Cathartes melambrotus)'' a [[madarak]] ''(Aves)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] az [[újvilági keselyűalakúak]] ''(Cathartiformes)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül az [[újvilági keselyűfélék]] ''(Cathartidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[faj]].<ref name=IUCN>{{IUCN|id=22697633 |title=''Cathartes melambrotus'' |assessors=[[BirdLife International]] |version=2013.2 |year=2012 |accessdate=26 November 2013}}</ref><ref name=globalraptors>{{cite web|url=http://www.globalraptors.org/grin/SpeciesResults.asp?specID=8027|title=Species account: Greater Yellow-headed Vulture ''Cathartes melambrotus''|date=2014-05-08|website=Global Raptor Information Network|access-date=2016-02-29}}</ref> |
A '''nagy sárgafejű keselyű''' ''(Cathartes melambrotus)'' a [[madarak]] ''(Aves)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] az [[újvilági keselyűalakúak]] ''(Cathartiformes)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül az [[újvilági keselyűfélék]] ''(Cathartidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[faj]].<ref name=IUCN>{{IUCN|id=22697633 |title=''Cathartes melambrotus'' |assessors=[[BirdLife International]] |version=2013.2 |year=2012 |accessdate=26 November 2013}}</ref><ref name=globalraptors>{{cite web|url=http://www.globalraptors.org/grin/SpeciesResults.asp?specID=8027|title=Species account: Greater Yellow-headed Vulture ''Cathartes melambrotus''|date=2014-05-08|website=Global Raptor Information Network|access-date=2016-02-29}}</ref> |
||
1964-ig azonosnak tartották a [[kis sárgafejű keselyű]]vel ''(Cathartes burrovianus)''.<ref name= wetmore>{{cite journal |last=Wetmore |first=Alexander |year=1964 |title=A revision of the American vultures of the genus ''Cathartes'' |journal=Smithsonian Miscellaneous Collections |volume=146 |issue=6 |pages=15–17 |url=http://archive.org/stream/smithsonianmisce146196364smit#page/14/mode/2up}}</ref> Az előfordulási területe [[Dél-Amerika]] [[trópusok|trópusi]], alföldi nedves [[esőerdő]]it foglalja magába. Eléggé nagy madár, hiszen a [[szárny]]fesztávolsága 166-178 centiméter, testhossza 64-75 centiméter és testtömege 1,65 kilogramm. A csupasz fején és nyakán kívül, a testét fekete [[toll]]azat borítja. A csupasz, azaz toll nélküli [[bőr (anatómia)|bőrrészek]] a sötét sárgától a halvány narancsszínig változhat. Amint rokonainak, a nagy sárgafejű keselyűnek is hiányzik az [[gégefő|alsó gégefője]] ''(syrinx),'' emiatt alig képes hangokat kiadni. Az általa kiadott hangok főképp sziszegő- vagy mély torokhangok. |
|||
A nagy sárgafejű keselyű [[dögevő]] madárfaj. Az elpusztult állatokból álló táplálékát látásának és - a madarak között ritkaságszámba menő tulajdonságnak - a szaglásának köszönhetően találja meg. Habár könnyen megtalálja a táplálékát, a nagy [[emlősök]] esetében - mivel gyenge a [[csőr]]e - kénytelen megvárni a nagyobb rokonait, köztük a [[királykeselyű]]t ''(Sarcoramphus papa)'', hogy nyissák meg a tetemet. Mint a többi újvilági keselyű és a [[Föld|világ]] sok más madara, energiaspórlás miatt a nagy sárgafejű keselyű is a felemelkedő, meleg levegőoszlopokat, úgynevezett [[termik]]eket használja fel a repüléshez. A termikek segítségével nagy távokat repül be, kevés energiafogyasztással. [[Tojás (biológia)|Tojásait]] [[barlang]]okba vagy kettétört [[fa (botanika)|fák]] csonkjaiba rakja le. Fiókáit visszaöklendezett dögmaradványokkal táplálja. |
|||
== Neve == |
|||
1964-ig a tudomány szemében a nagy sárgafejű keselyű és a kis sárgafejű keselyű nem léteztek külön-külön, csak egy faj a '''sárgafejű keselyű''' létezett. Aztán abban az évben, [[Alexander Wetmore]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[ornitológus]] és ornitológiai [[őslénytan|őslénykutató]] felismerte, hogy ennek az újvilági keselyűnek az esetében, valójában két külön fajról van szó és szétválasztotta a madarakat.<ref name=IUCN/> |
|||
A nagy sárgafejű keselyűnek a tudományos madárnem neve, a [[latin nyelv|latinosított]] ''Cathartes'', melynek [[magyar nyelv|magyar]] jelentése: „tisztítót”, „fertőtlenítőt” jelent. A szó egyébként a [[görög nyelv|görögből]] származik: ''kathartēs/καθαρτης''.<ref>{{cite book|last=Liddell| first=Henry George|author2=Robert Scott |year=1980|title=Greek-English Lexicon, Abridged Edition |publisher=Oxford University Press|location= Oxford|isbn= 0-19-910207-4}}</ref><ref name= "Holloway">{{cite book |
|||
| last =Holloway |
|||
| first =Joel Ellis |
|||
| title =Dictionary of Birds of the United States: Scientific and Common Names |
|||
| publisher=Timber Press |
|||
| year =2003 |
|||
| page =59 |
|||
| url = http://books.google.com/?id=41knpiVqnKYC&pg=PA59 |
|||
| isbn =0-88192-600-0}}</ref> |
|||
== Rendszertani besorolása és rokonsága == |
|||
A szóban forgó madárnak, és hat élő rokonának, azaz az újvilági keselyűféléknek ''(Cathartidae)'' a pontos rendszertani besorolása még manapság is bizonytalan.<ref name="SACC"/> Habár az újvilági keselyűfélék és az óvilági keselyűformák ''(Aegypiinae)'' megjelenésben igen hasonlítanak, sőt ugyanazt a dögevő életmódot folytatják, a kettő nem áll közelebbi rokonságban egymással. Más-más ősökből fejlődtek ki, és a hasonlóság csak a [[konvergens evolúció]] műve. A két madárcsoport közti rokonsági kapcsolat manapság is vita tárgya. Korábban az újvilági keselyűféléket a [[gólyaalakúak]] ''(Ciconiiformes)'' rendjébe helyezték, mivel néhány gólyafajjal is mutatnak hasonlóságot úgy megjelenésben, mint életmódban.<ref name="SibleyMonroe">Charles Sibley|Sibley, Charles G. and Monroe, Burt L. (1990). ''[https://books.google.com/books?vid=ISBN0300049692 Distribution and Taxonomy of the Birds of the World]''. Yale University Press. ISBN 0-300-04969-2. Hozzáférés ideje: 2007-04-11.</ref> A közelmúltban olyan elmélet is született, mely szerint a újvilági keselyűféléket és az óvilági keselyűformákat a [[sólyomalakúak]] ''(Falconiformes)'' közé kéne besorolni,<ref name=Sibley1991>{{cite book |
|||
| last =Sibley, Charles G. and Jon E. Ahlquist |
|||
| title =Phylogeny and Classification of Birds: A Study in Molecular Evolution |
|||
| publisher =Yale University Press |
|||
| year =1991 |
|||
| url= https://books.google.com/books?visbn=0300040857 |
|||
| isbn = 0-300-04085-7}}</ref> vagy új, azaz külön rendet megalkotni a számukra.<ref>{{cite journal|doi=10.1098/rsbl.2006.0523|title=Diversification of Neoaves: Integration of molecular sequence data and fossils|year=2006|last1=Ericson|first1=P. G.P|last2=Anderson|first2=C. L|last3=Britton|first3=T.|last4=Elzanowski|first4=A.|last5=Johansson|first5=U. S|last6=Kallersjo|first6=M.|last7=Ohlson|first7=J. I|last8=Parsons|first8=T. J|last9=Zuccon|first9=D.|displayauthors=8|journal=Biology Letters|volume=2|issue=4|pages=543–7|pmid=17148284|pmc=1834003}}</ref> Azonban a legújabb genetikai kutatások, vizsgálatok azt eredményezték, hogy az újvilági és az óvilági keselyűk nem közeli rokonai a sólyomalakúaknak, továbbá az újvilági keselyűk és a gólyafélék között sincs rokonság.<ref name = "Hackett2008">{{cite journal| last1 = Hackett| first1 = Shannon J.| last2 = Kimball | first2 = Rebecca T.| last3 = Reddy | first3 = Sushma| last4 = Bowie | first4 = Rauri C. K.| last5 = Braun | first5 = Edward L.| last6 = Braun | first6 = Michael J.| last7 = Chojnowski | first7 = Jena L.| last8 = Cox | first8 = W. Andrew| last9 = Han | first9 = Kin-Lan| last10 = Harshman | first10 = John| last11 = Huddleston | first11 = Christopher J.| last12 = Marks | first12 = Ben D.| last13 = Miglia | first13 = Kathleen J.| last14 = Moore | first14 = William S.| last15 = Sheldon | first15 = Frederick H.| last16 = Steadman | first16 = David W.| last17 = Witt | first17 = Christopher C.| last18 = Yuri | first18 = Tamaki | title = A phylogenomic study of birds reveals their evolutionary history| journal = Science| date = 2008| volume = 320| issue = 5884| pages = 1763–68| doi = 10.1126/science.1157704| pmid = 18583609| pmc =| url = http://www.sciencemag.org/cgi/content/abstract/320/5884/1763}}</ref> Mindkét keselyű csoport a nagyobb taxonszintű ''Afroaves'' csoport [[bazális (filogenetika)|bazális]] tagja.<ref name = "Jarvis2014"/> Az óvilági keselyűformák egyéb vágómadár-alakúakkal együtt, mint például: a [[sasformák]]kal ''(Aquilinae)'', az [[ölyvformák]]kal ''(Buteoninae)'', a [[kányaformák]]kal ''(Milvinae)'' stb.,<ref name="Lerner2005">{{cite journal| doi = 10.1016/j.ympev.2005.04.010| last1 = Lerner| first1 = Heather R. L.| last2 = Mindell| first2 = David P.| date = November 2005| title = Phylogeny of eagles, Old World vultures, and other Accipitridae based on nuclear and mitochondrial DNA| journal = Molecular Phylogenetics and Evolution| issn = 1055-7903| volume = 37| issue = 2| pages = 327–346| pmid = 15925523| pmc = | url = http://www-personal.umich.edu/~hlerner/LM2005.pdf| accessdate = 31 May 2011| ref = harv}}</ref><ref name = "Griffiths2007"/> valamint a [[halászsas]]sal ''(Pandion haliaetus)'' és a [[kígyászkeselyű]]vel ''(Sagittarius serpentarius)'' alkotják az Afroaves madárcsoport nagyobb részét.<ref name = "Griffiths2007">{{Cite journal | doi = 10.1111/j.2007.0908-8857.03971.x| title = Phylogeny, diversity, and classification of the Accipitridae based on DNA sequences of the RAG-1 exon| journal = Journal of Avian Biology| volume = 38| issue = 5| pages = 587–602| date = 2007-11-06| last1 = Griffiths | first1 = C. S. | last2 = Barrowclough | first2 = G. F. | last3 = Groth | first3 = J. G. | last4 = Mertz | first4 = L. A. }}</ref> A testvértaxonként szereplő újvilági keselyűalakúak rendje manapság csak a 7 recens fajt foglalja magába.<ref name = "Jarvis2014">{{Cite journal | doi = 10.1126/science.1253451 |pmid=25504713|url=https://pgl.soe.ucsc.edu/jarvis14.pdf| title = Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds| journal = Science| volume = 346| issue = 6215| pages = 1320–1331| date = 2014| last1 = Jarvis | first1 = E. D. | author1-link = Erich Jarvis| last2 = Mirarab | first2 = S.| last3 = Aberer | first3 = A. J.| last4 = Li | first4 = B.| last5 = Houde | first5 = P.| last6 = Li | first6 = C.| last7 = Ho | first7 = S. Y. W.| last8 = Faircloth | first8 = B. C.| last9 = Nabholz | first9 = B.| last10 = Howard | first10 = J. T.| last11 = Suh | first11 = A.| last12 = Weber | first12 = C. C.| last13 = Da Fonseca | first13 = R. R.| last14 = Li | first14 = J.| last15 = Zhang | first15 = F.| last16 = Li | first16 = H.| last17 = Zhou | first17 = L.| last18 = Narula | first18 = N.| last19 = Liu | first19 = L.| last20 = Ganapathy | first20 = G.| last21 = Boussau | first21 = B.| last22 = Bayzid | first22 = M. S.| last23 = Zavidovych | first23 = V.| last24 = Subramanian | first24 = S.| last25 = Gabaldon | first25 = T.| last26 = Capella-Gutierrez | first26 = S.| last27 = Huerta-Cepas | first27 = J.| last28 = Rekepalli | first28 = B.| last29 = Munch | first29 = K.| last30 = Schierup | first30 = M.| display-authors = 29}}</ref> |
|||
Az Amerikai Madarászok Egyesületének ''(American Ornithologists' Union)'' a dél-amerikai rendszertani bizottsága kivonta az újvilági keselyűféléket a gólyaalakúak közül és [[incertae sedis]]nek, azaz „bizonytalan helyzetűnek” minősítette ezt a madárcsoportot; de továbbá megjegyzésként odatette, hogy az újvilági keselyűfélék talán átmozgathatóak a sólyomalakúak rendjébe, vagy létrehozható számukra egy külön rend, az úgynevezett újvilági keselyűalakúak ''(Cathartiformes)''.<ref name="SACC">Remsen, J. V., Jr.; Cadena, C. D.; Jaramillo, A.; Nores, M.; Pacheco, J. F.; Robbins, M. B.; Schulenberg, T. S.; Stiles, F. G.; Stotz, D. F. and Zimmer, K. J. (2007). [http://www.museum.lsu.edu/~Remsen/SACCBaseline.html ''A classification of the bird species of South America.''] South American Classification Committee. Hozzáférés ideje: 2007-10-15</ref> A családján belül a nagy sárgafejű keselyű legközelebbi rokonai a Cathartes nembéli [[kis sárgafejű keselyű]]<ref name=IUCN>{{IUCN|id=22697630 |title=''Cathartes burrovianus'' |assessors=[[BirdLife International]] |version=2013.2 |year=2012 |accessdate=26 November 2013}}</ref> és a [[pulykakeselyű]] ''(Cathartes aura)'' ([[Carl von Linné|Linnaeus]], 1758)<ref name=IUCN1>{{IUCN|id=22697627 |title=''Cathartes aura'' |assessors=[[BirdLife International]] |version=2013.2 |year=2012 |accessdate=26 November 2013}}</ref>. Mint a [[királykeselyű]]nek és a pulykakeselyűnek, a nagy sárgafejű keselyűnek is 80 [[ploidia|diploid]] [[kromoszóma|kromoszómája]] van.<ref>{{cite journal|title=Chromosomal analysis in Cathartidae: distribution of heterochromatic blocks and rDNA, and phylogenetic considerations|author=Tagliarini, Marcella Mergulhão; Pieczarka, Julio Cesar; Nagamachi, Cleusa Yoshiko; Rissino, Jorge; de Oliveira, Edivaldo Herculano C. |year=2009|journal=Genetica|volume=135|issue=3|pages=299–304|doi=10.1007/s10709-008-9278-2|pmid=18504528}}</ref> |
|||
== Előfordulása == |
== Előfordulása == |
||
A lap 2016. május 27., 11:47-kori változata
 |
Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját! Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre! Legutóbbi módosítás: 2016. május 27. |
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_in_flight_from_below.jpg) Repülés közben
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Cathartes melambrotus Wetmore, 1964 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Nagy sárgafejű keselyű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy sárgafejű keselyű témájú médiaállományokat és Nagy sárgafejű keselyű témájú kategóriát. |
A nagy sárgafejű keselyű (Cathartes melambrotus) a madarak (Aves) osztályának az újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe, ezen belül az újvilági keselyűfélék (Cathartidae) családjába tartozó faj.[1][2]
1964-ig azonosnak tartották a kis sárgafejű keselyűvel (Cathartes burrovianus).[3] Az előfordulási területe Dél-Amerika trópusi, alföldi nedves esőerdőit foglalja magába. Eléggé nagy madár, hiszen a szárnyfesztávolsága 166-178 centiméter, testhossza 64-75 centiméter és testtömege 1,65 kilogramm. A csupasz fején és nyakán kívül, a testét fekete tollazat borítja. A csupasz, azaz toll nélküli bőrrészek a sötét sárgától a halvány narancsszínig változhat. Amint rokonainak, a nagy sárgafejű keselyűnek is hiányzik az alsó gégefője (syrinx), emiatt alig képes hangokat kiadni. Az általa kiadott hangok főképp sziszegő- vagy mély torokhangok.
A nagy sárgafejű keselyű dögevő madárfaj. Az elpusztult állatokból álló táplálékát látásának és - a madarak között ritkaságszámba menő tulajdonságnak - a szaglásának köszönhetően találja meg. Habár könnyen megtalálja a táplálékát, a nagy emlősök esetében - mivel gyenge a csőre - kénytelen megvárni a nagyobb rokonait, köztük a királykeselyűt (Sarcoramphus papa), hogy nyissák meg a tetemet. Mint a többi újvilági keselyű és a világ sok más madara, energiaspórlás miatt a nagy sárgafejű keselyű is a felemelkedő, meleg levegőoszlopokat, úgynevezett termikeket használja fel a repüléshez. A termikek segítségével nagy távokat repül be, kevés energiafogyasztással. Tojásait barlangokba vagy kettétört fák csonkjaiba rakja le. Fiókáit visszaöklendezett dögmaradványokkal táplálja.
Neve
1964-ig a tudomány szemében a nagy sárgafejű keselyű és a kis sárgafejű keselyű nem léteztek külön-külön, csak egy faj a sárgafejű keselyű létezett. Aztán abban az évben, Alexander Wetmore amerikai ornitológus és ornitológiai őslénykutató felismerte, hogy ennek az újvilági keselyűnek az esetében, valójában két külön fajról van szó és szétválasztotta a madarakat.[1]
A nagy sárgafejű keselyűnek a tudományos madárnem neve, a latinosított Cathartes, melynek magyar jelentése: „tisztítót”, „fertőtlenítőt” jelent. A szó egyébként a görögből származik: kathartēs/καθαρτης.[4][5]
Rendszertani besorolása és rokonsága
A szóban forgó madárnak, és hat élő rokonának, azaz az újvilági keselyűféléknek (Cathartidae) a pontos rendszertani besorolása még manapság is bizonytalan.[6] Habár az újvilági keselyűfélék és az óvilági keselyűformák (Aegypiinae) megjelenésben igen hasonlítanak, sőt ugyanazt a dögevő életmódot folytatják, a kettő nem áll közelebbi rokonságban egymással. Más-más ősökből fejlődtek ki, és a hasonlóság csak a konvergens evolúció műve. A két madárcsoport közti rokonsági kapcsolat manapság is vita tárgya. Korábban az újvilági keselyűféléket a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe helyezték, mivel néhány gólyafajjal is mutatnak hasonlóságot úgy megjelenésben, mint életmódban.[7] A közelmúltban olyan elmélet is született, mely szerint a újvilági keselyűféléket és az óvilági keselyűformákat a sólyomalakúak (Falconiformes) közé kéne besorolni,[8] vagy új, azaz külön rendet megalkotni a számukra.[9] Azonban a legújabb genetikai kutatások, vizsgálatok azt eredményezték, hogy az újvilági és az óvilági keselyűk nem közeli rokonai a sólyomalakúaknak, továbbá az újvilági keselyűk és a gólyafélék között sincs rokonság.[10] Mindkét keselyű csoport a nagyobb taxonszintű Afroaves csoport bazális tagja.[11] Az óvilági keselyűformák egyéb vágómadár-alakúakkal együtt, mint például: a sasformákkal (Aquilinae), az ölyvformákkal (Buteoninae), a kányaformákkal (Milvinae) stb.,[12][13] valamint a halászsassal (Pandion haliaetus) és a kígyászkeselyűvel (Sagittarius serpentarius) alkotják az Afroaves madárcsoport nagyobb részét.[13] A testvértaxonként szereplő újvilági keselyűalakúak rendje manapság csak a 7 recens fajt foglalja magába.[11]
Az Amerikai Madarászok Egyesületének (American Ornithologists' Union) a dél-amerikai rendszertani bizottsága kivonta az újvilági keselyűféléket a gólyaalakúak közül és incertae sedisnek, azaz „bizonytalan helyzetűnek” minősítette ezt a madárcsoportot; de továbbá megjegyzésként odatette, hogy az újvilági keselyűfélék talán átmozgathatóak a sólyomalakúak rendjébe, vagy létrehozható számukra egy külön rend, az úgynevezett újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes).[6] A családján belül a nagy sárgafejű keselyű legközelebbi rokonai a Cathartes nembéli kis sárgafejű keselyű[1] és a pulykakeselyű (Cathartes aura) (Linnaeus, 1758)[14]. Mint a királykeselyűnek és a pulykakeselyűnek, a nagy sárgafejű keselyűnek is 80 diploid kromoszómája van.[15]
Előfordulása
Közép-Amerika és Dél-Amerika trópusi erdőiben honos.
Megjelenése
Feje sárga és teljesen csupasz. Szárnyai szélesek, ami a vitorlázást segíti. Lábai gyengék, ami meggátolja, hogy nagyobb testű élő állatot zsákmányoljon.
Életmódja
A levegőben vitorlázva keresi dögökből és kisebb állatokból álló táplálékát.
Jegyzetek
- ↑ a b c BirdLife International: 'Cathartes melambrotus'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.) Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke, „IUCN” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal - ↑ Species account: Greater Yellow-headed Vulture Cathartes melambrotus'. Global Raptor Information Network , 2014. május 8. (Hozzáférés: 2016. február 29.)
- ↑ Wetmore, Alexander (1964). „A revision of the American vultures of the genus Cathartes”. Smithsonian Miscellaneous Collections 146 (6), 15–17. o.
- ↑ Liddell, Henry George. Greek-English Lexicon, Abridged Edition. Oxford: Oxford University Press (1980). ISBN 0-19-910207-4
- ↑ Holloway, Joel Ellis. Dictionary of Birds of the United States: Scientific and Common Names. Timber Press, 59. o. (2003). ISBN 0-88192-600-0
- ↑ a b Remsen, J. V., Jr.; Cadena, C. D.; Jaramillo, A.; Nores, M.; Pacheco, J. F.; Robbins, M. B.; Schulenberg, T. S.; Stiles, F. G.; Stotz, D. F. and Zimmer, K. J. (2007). A classification of the bird species of South America. South American Classification Committee. Hozzáférés ideje: 2007-10-15
- ↑ Charles Sibley|Sibley, Charles G. and Monroe, Burt L. (1990). Distribution and Taxonomy of the Birds of the World. Yale University Press. ISBN 0-300-04969-2. Hozzáférés ideje: 2007-04-11.
- ↑ Sibley, Charles G. and Jon E. Ahlquist. Phylogeny and Classification of Birds: A Study in Molecular Evolution. Yale University Press (1991). ISBN 0-300-04085-7
- ↑ (2006) „Diversification of Neoaves: Integration of molecular sequence data and fossils”. Biology Letters 2 (4), 543–7. o. DOI:10.1098/rsbl.2006.0523. PMID 17148284.
- ↑ (2008. május 18.) „A phylogenomic study of birds reveals their evolutionary history”. Science 320 (5884), 1763–68. o. DOI:10.1126/science.1157704. PMID 18583609.
- ↑ a b (2014. május 18.) „Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds”. Science 346 (6215), 1320–1331. o. DOI:10.1126/science.1253451. PMID 25504713.
- ↑ (2005. november 1.) „Phylogeny of eagles, Old World vultures, and other Accipitridae based on nuclear and mitochondrial DNA”. Molecular Phylogenetics and Evolution 37 (2), 327–346. o. DOI:10.1016/j.ympev.2005.04.010. ISSN 1055-7903. PMID 15925523. (Hozzáférés: 2011. május 31.)
- ↑ a b (2007. november 6.) „Phylogeny, diversity, and classification of the Accipitridae based on DNA sequences of the RAG-1 exon”. Journal of Avian Biology 38 (5), 587–602. o. DOI:10.1111/j.2007.0908-8857.03971.x.
- ↑ BirdLife International: 'Cathartes aura'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
- ↑ Tagliarini, Marcella Mergulhão; Pieczarka, Julio Cesar; Nagamachi, Cleusa Yoshiko; Rissino, Jorge; de Oliveira, Edivaldo Herculano C. (2009). „Chromosomal analysis in Cathartidae: distribution of heterochromatic blocks and rDNA, and phylogenetic considerations”. Genetica 135 (3), 299–304. o. DOI:10.1007/s10709-008-9278-2. PMID 18504528.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. március 8.)
- Smithsonian Miscellaneous Collections 146 (6): 15.