„Quetzalcoatlus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 36. sor: | 36. sor: | ||
A Quetzalcoatlus egy hatalmas pteroszaurusz volt. [[Szárny]]fesztávolsága 10-11 [[méter]] volt.<ref name=witton2010>Witton, M.P., Martill, D.M. and Loveridge, R.F. (2010). "Clipping the Wings of Giant Pterosaurs: Comments on Wingspan Estimations and Diversity." ''Acta Geoscientica Sinica'', '''31''' Supp.1: 79-81</ref> E mérettel a Quetzalcoatlus volt – a [[Hatzegopteryx]] mellett – a valaha létező legnagyobb röpképes állat. Az utolsó pteroszauruszok közé tartozik, amelyek megérték a kréta kor végét. A Quetzalcoatlus nevet, az [[azték]] tollas-kígyó istenről kapta, melynek neve [[Quetzalcóatl|Quetzalcōātl]]. A nevet, felfedezője, [[Douglas Lawson]] adta. Az állatot, a [[texas]]i Big Bend National Park-ban fedezte fel az őslénykutató. |
A Quetzalcoatlus egy hatalmas pteroszaurusz volt. [[Szárny]]fesztávolsága 10-11 [[méter]] volt.<ref name=witton2010>Witton, M.P., Martill, D.M. and Loveridge, R.F. (2010). "Clipping the Wings of Giant Pterosaurs: Comments on Wingspan Estimations and Diversity." ''Acta Geoscientica Sinica'', '''31''' Supp.1: 79-81</ref> E mérettel a Quetzalcoatlus volt – a [[Hatzegopteryx]] mellett – a valaha létező legnagyobb röpképes állat. Az utolsó pteroszauruszok közé tartozik, amelyek megérték a kréta kor végét. A Quetzalcoatlus nevet, az [[azték]] tollas-kígyó istenről kapta, melynek neve [[Quetzalcóatl|Quetzalcōātl]]. A nevet, felfedezője, [[Douglas Lawson]] adta. Az állatot, a [[texas]]i Big Bend National Park-ban fedezte fel az őslénykutató. |
||
Annak ellenére, hogy mérete óriási, a [[csontváz]]a könnyű felépítésű volt, és az állat nem nyomhatott többet 200-250 [[kilogramm]]nál. A nyaka nagyon hosszú volt. Keskeny [[állkapocs|állkapcsában]] nem voltak [[fog]]ak és feje tetején egy csontos taréj ült. Eltérően a többi pteroszaurusztól, a Quetzalcoatlus maradványokat nem a tengeri rétegben találták meg, hanem a szárazföld belsejében lévő ősi folyók medrében. Ez megkérdőjelezi az életmódját. |
Annak ellenére, hogy mérete óriási, a [[csontváz]]a könnyű felépítésű volt, és az állat nem nyomhatott többet 200-250 [[kilogramm]]nál.<ref name=wittonweight2010>Witton, M.P., Habib M.B. (2010). "[http://www.plosone.org/article/info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pone.0013982 On the Size and Flight Diversity of Giant Pterosaurs, the Use of Birds as Pterosaur Analogues and Comments on Pterosaur Flightlessness.]" ''PLoS ONE'', '''5'''(11): e13982. {{doi|10.1371/journal.pone.0013982}}</ref> A nyaka nagyon hosszú volt. Keskeny [[állkapocs|állkapcsában]] nem voltak [[fog]]ak és feje tetején egy csontos taréj ült. Eltérően a többi pteroszaurusztól, a Quetzalcoatlus maradványokat nem a tengeri rétegben találták meg, hanem a szárazföld belsejében lévő ősi folyók medrében. Ez megkérdőjelezi az életmódját. |
||
A Quetzalcoatlus képes volt megtenni nagy távolságokat, anélkül, hogy vernie kelljen a szárnyával. Ennek a képességének és hosszú nyakának köszönhetően, egyesek szerint, az állat úgy élhetett, mint a mai [[pulykakeselyű-félék|keselyűk]]. Táplálékául szolgálhattak az elhullott [[dinoszauruszok]]. Mások szerint a hosszú, keskeny állkapocs, alkalmas volt a [[fejlábúak]] és a [[rákok]] felkutatásában. A harmadik változat szerint, a Quetzalcoatlus közel repült, a meleg, sekély tengerek felszínéhez [[halak]] után figyelve. Ezt az elképzelést azonban elvetették, miután kiderült, a vizet hasító csőr túl nagy ellenállásba ütközött volna, amely igen megterhelő lett volna az élőlény számára.<ref>Stuart Humphries, Richard H. C. Bonser, Mark P. Witton, David M. Martill (2007). "Did Pterosaurs Feed by Skimming? Physical Modelling and Anatomical Evaluation of an Unusual Feeding Method", ''PLoS Biol'' '''5'''(8): e204. doi:10.1371/journal.pbio.0050204 http://biology.plosjournals.org/perlserv/?request=get-document&doi=10.1371/journal.pbio.0050204</ref> |
A Quetzalcoatlus képes volt megtenni nagy távolságokat, anélkül, hogy vernie kelljen a szárnyával. Ennek a képességének és hosszú nyakának köszönhetően, egyesek szerint, az állat úgy élhetett, mint a mai [[pulykakeselyű-félék|keselyűk]]. Táplálékául szolgálhattak az elhullott [[dinoszauruszok]]. Mások szerint a hosszú, keskeny állkapocs, alkalmas volt a [[fejlábúak]] és a [[rákok]] felkutatásában. A harmadik változat szerint, a Quetzalcoatlus közel repült, a meleg, sekély tengerek felszínéhez [[halak]] után figyelve. Ezt az elképzelést azonban elvetették, miután kiderült, a vizet hasító csőr túl nagy ellenállásba ütközött volna, amely igen megterhelő lett volna az élőlény számára.<ref>Stuart Humphries, Richard H. C. Bonser, Mark P. Witton, David M. Martill (2007). "Did Pterosaurs Feed by Skimming? Physical Modelling and Anatomical Evaluation of an Unusual Feeding Method", ''PLoS Biol'' '''5'''(8): e204. doi:10.1371/journal.pbio.0050204 http://biology.plosjournals.org/perlserv/?request=get-document&doi=10.1371/journal.pbio.0050204</ref> |
||
A lap 2015. február 15., 10:53-kori változata
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: késő kréta | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Modell
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Quetzalcoatlus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Quetzalcoatlus témájú médiaállományokat és Quetzalcoatlus témájú kategóriát. |
A Quetzalcoatlus a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályának a pteroszauruszok (Pterosauria) rendjébe, ezen belül a Pterodactyloidea alrendjébe és az Azhdarchidae családjába tartozó nem.
Tudnivalók
A Quetzalcoatlus 67-65 millió évvel ezelőtt élt, a késő kréta korban.
A Quetzalcoatlus egy hatalmas pteroszaurusz volt. Szárnyfesztávolsága 10-11 méter volt.[1] E mérettel a Quetzalcoatlus volt – a Hatzegopteryx mellett – a valaha létező legnagyobb röpképes állat. Az utolsó pteroszauruszok közé tartozik, amelyek megérték a kréta kor végét. A Quetzalcoatlus nevet, az azték tollas-kígyó istenről kapta, melynek neve Quetzalcōātl. A nevet, felfedezője, Douglas Lawson adta. Az állatot, a texasi Big Bend National Park-ban fedezte fel az őslénykutató.
Annak ellenére, hogy mérete óriási, a csontváza könnyű felépítésű volt, és az állat nem nyomhatott többet 200-250 kilogrammnál.[2] A nyaka nagyon hosszú volt. Keskeny állkapcsában nem voltak fogak és feje tetején egy csontos taréj ült. Eltérően a többi pteroszaurusztól, a Quetzalcoatlus maradványokat nem a tengeri rétegben találták meg, hanem a szárazföld belsejében lévő ősi folyók medrében. Ez megkérdőjelezi az életmódját.
A Quetzalcoatlus képes volt megtenni nagy távolságokat, anélkül, hogy vernie kelljen a szárnyával. Ennek a képességének és hosszú nyakának köszönhetően, egyesek szerint, az állat úgy élhetett, mint a mai keselyűk. Táplálékául szolgálhattak az elhullott dinoszauruszok. Mások szerint a hosszú, keskeny állkapocs, alkalmas volt a fejlábúak és a rákok felkutatásában. A harmadik változat szerint, a Quetzalcoatlus közel repült, a meleg, sekély tengerek felszínéhez halak után figyelve. Ezt az elképzelést azonban elvetették, miután kiderült, a vizet hasító csőr túl nagy ellenállásba ütközött volna, amely igen megterhelő lett volna az élőlény számára.[3]
Az utóbbi idők kutatásai azonban egy új elméletnek adtak teret. E szerint az állat négy (rokonaihoz képest hosszú és arányos) lábán közlekedve, gólya módon apróbb állatokat kapott fel a földről. Mint kiderült, a Quetzalcoatlus végtagjai igen alkalmasak voltak a földön való közlekedésre, s igen ügyesen mozgott a talajon.[4] Egyre inkább kezd elterjedni az az észrevétel, miszerint a Quetzalcoatlus a talajon járva, fejét a magasba emelve, egy ragadozó zsiráf látszatát keltette.
Popkulturális hatás
Felfedezése óta a Quetzalcoatlus minden őslényekkel foglalkozó könyvben a valaha volt legnagyobb pteroszauruszként volt leírva. Könyvek mellett szerepelt számos TV műsorban és néhány filmben is.
Az 1986-os On the Wing című IMAX dokumentumfilm a Quetzalcoatlus repülési képességeit szemlélteti modellek használatán át.
A BBC természetfilm, a Dinoszauruszok, a Föld urai (Walking with Dinosaurs) utolsó epizódjában rövid időre feltűnik egy példány. Kinézete számos hibát tartalmaz, lévén ugyanazt a CGI modellt használta, mint egy másik pteroszaurusz, az Ornithocheirus. Tévesen halászként mutatják be, s gubbasztó testtartásban látjuk, nem kiegyenesedve. Továbbá fogai is vannak.
Az amerikai készítésű Dinoszauruszok, az ősvilág urai (When Dinosaurs Roamed America), Dinoszauruszok bolygója (Dinosaur Planet), Armageddon állati módra (Animal Armageddon) és A dinoszauruszok csatája (Clash of the Dinosaurs) is szerepeltetik, s már modernebb elképzeléseket alkalmaznak, noha a legtöbbjük még mindig hüllőpikkelyekkel, nem pedig szőrzettel ábrázolja.
Az utóbbi sorozat, inkább szórakoztatási, semmint oktató jelleggel, az állatot felruházta az ultraibolya fény látásának képességével, mellyel a levegőből kiszemelhette a dinoszauruszok vizeletét. Számos paleontológus felháborodással fogadta ezt az állítást, a műsor egyéb hiányosságaival egyetemben.[5]
Jegyzetek
- ↑ Witton, M.P., Martill, D.M. and Loveridge, R.F. (2010). "Clipping the Wings of Giant Pterosaurs: Comments on Wingspan Estimations and Diversity." Acta Geoscientica Sinica, 31 Supp.1: 79-81
- ↑ Witton, M.P., Habib M.B. (2010). "On the Size and Flight Diversity of Giant Pterosaurs, the Use of Birds as Pterosaur Analogues and Comments on Pterosaur Flightlessness." PLoS ONE, 5(11): e13982. doi:10.1371/journal.pone.0013982
- ↑ Stuart Humphries, Richard H. C. Bonser, Mark P. Witton, David M. Martill (2007). "Did Pterosaurs Feed by Skimming? Physical Modelling and Anatomical Evaluation of an Unusual Feeding Method", PLoS Biol 5(8): e204. doi:10.1371/journal.pbio.0050204 http://biology.plosjournals.org/perlserv/?request=get-document&doi=10.1371/journal.pbio.0050204
- ↑ Witton, M.P., and Naish, D. (2008). "A Reappraisal of Azhdarchid Pterosaur Functional Morphology and Paleoecology." PLoS ONE, 3(5): e2271. doi:10.1371/journal.pone.0002271 Teljes szöveg
- ↑ Wedel, M. (2009). "Lies, damned lies, and Clash of the Dinosaurs." Sauropod Vertebra Picture of the Week, 15 December 2009. Accessed online 26 September 2010, http://svpow.wordpress.com/2009/12/15/lies-damned-lies-and-clash-of-the-dinosaurs/
Források
- Walking with Dinosaurs Fact Files