„Védőoltás” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Más módszerek
25. sor: 25. sor:


A különféle élő oltóanyagok egyszerre is beadhatók. Ez a kombinált oltás, aminek közismert példája az MMR ([[kanyaró]], [[mumpsz]], [[rózsahimlő]]). Ha nem egyszerre adják, akkor legalább négy hetet kell köztük várni.
A különféle élő oltóanyagok egyszerre is beadhatók. Ez a kombinált oltás, aminek közismert példája az MMR ([[kanyaró]], [[mumpsz]], [[rózsahimlő]]). Ha nem egyszerre adják, akkor legalább négy hetet kell köztük várni.
==Más módszerek==
Az élő és az elölt oltóanyag mellett más technikákat is kifejlesztettek. Ezek egy részével azonban még csak kísérleteznek.
*Konjugált oltóanyagok: egyes baktériumok poliszacharidburka gyenge immunválaszt vált ki. Az oltóanyag vegyesen tartalmazza a burok poliszacharidjait és a baktérium toxinjait, így teremtve kapcsolatot közöttük.
*A teljes kórokozó helyett annak töredékeit is bejuttathatják.
*Rekombináns vektorok: egy mikroorganizmus DNS-ét módosítják, és ezt juttatják be a szervezetbe. Ezután az immunrendszer mindkét kórokozót fel fogja ismerni.
*[[DNS]]-, és [[RNS]]-oltások: DNS-t, vagy RNS-t juttatnak a szervezetbe. A róluk készült fehérjét a testben szintetizálják; ez a fehérje fogjsa kiváltani az immunválaszt. Egy 2005-ös eredmény szerint ezzel elkerülhetők a szokásos mellékhatások, de fennáll annak a kockázata, hogy a DNS beépül a sejtekbe. Az RNS előnye a stabilitás, és az, hogy orron át befújható.


A védőoltáson kívül más módszerekkel is igyekeznek erősíteni a szervezet immunválaszát, például [[vitamin]]okkal, vagy protaminkomplexekkel. Főként megelőzésre és a [[rák (betegség)|rák]] kezelésére használják.<ref>{{cite journal |author=Bringmann A, Held SA, Heine A, Brossart P |title=RNA vaccines in cancer treatment |journal=J. Biomed. Biotechnol. |volume=2010 |issue= |pages=623687 |year=2010 |pmid=20625504 |pmc=2896711 |doi=10.1155/2010/623687 |url=}}</ref><ref>{{cite journal |author=Lorenzi JC, Trombone AP, Rocha CD, ''et al.'' |title=Intranasal vaccination with messenger RNA as a new approach in gene therapy: use against tuberculosis |journal=BMC Biotechnol. |volume=10 |issue= |pages=77 |year=2010 |pmid=20961459 |pmc=2972232 |doi=10.1186/1472-6750-10-77 |url=}}</ref>
== Hatásmechanizmusa ==
== Hatásmechanizmusa ==
Az [[immunizálás]] lehet aktív vagy passzív.
Az [[immunizálás]] lehet aktív vagy passzív.

A lap 2012. január 20., 13:19-kori változata

 Ez a szócikk sürgős javításra/bővítésre szorul, mert vállalhatatlan, katasztrofális állapotban van. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve, vagy egyes megfogalmazásai reklámízűek (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!
Egy tanuló tífusz elleni védőoltást kap egy texasi iskolában, 1943-ban.

A vakcina vagy védőoltás olyan legyengített vagy elölt kórokozókat (vagy ezek bizonyos immunválasz kiváltására alkalmas részeit) tartalmazó készítmény, aminek beadása után a szervezet a kórokozóval szemben aktív immunvédettséget szerez (passzív védettséget megfelelő antitest tartalmú szérummal érnek el). Magyarországon néhány védőoltás kötelező.

A vakcinák lehetnek profilaktikusak, pl. influenza elleni, megelőző védőoltás, vagy posztexpozíciós oltások, pl. a sérülés után azonnal adott tetanusz oltás.

A „vakcina” elnevezést először Edward Jenner angol orvos használta, aki megfigyelte, hogy a tehénhimlővel (latin variolae vaccinae, a latin vaccīn-us-ból, vacca = tehén) fertőzött tehenészek nem kapják el az emberi himlőt.

Attentuált oltóanyag

Az attentuált oltóanyag élő, de legyengített kórokozókat tartalmaz. Ezek a kórokozók nem tudnak szaporodni, és nem okoznak betegséget, de kiváltják az immunválaszt. Az élő oltóanyag rendszerint hatásosabb, mint az elölt, csak a kórokozókra jellemző fehérjéket tartalmazó oltóanyag. Néha előfordul, hogy a kórokozók visszamutálódnak, szaporodni kezdenek, és betegséget okoznak.

Az élő oltóanyagban levő kórokozók származhatnak hidegadaptált, vagy hőérzékeny törzsből. A hidegadaptáltak legjobban 25 °C körüli hőmérsékleten tudnak szaporodni, a hőérzékenyek hőmérsékleti optimuma 38–39 °C. Emiatt egyik törzs sem tud a légutak mélyére eljutni.

Az élő, de legyengített kórokozókat tartalmazó oltóanyagra példa a gyermekbénulás ellen szájon át beadott oltóanyag, az MMR-oltóanyag, a TBC elleni oltóanyag, és a sárgaláztól védő oltóanyag. A tífusz ellen rendelkezésre áll mind élő, mind elölt kórokozókat tartalmazó vakcina.

Elölt oltóanyag

Az elölt oltóanyagok elpuszított vagy inaktivált baktériumokat és vírusokat tartalmaznak, vagy ezek egyes jellemző fehérjéit, toxinjait tartalmazzák. Ezek még nem tudják megmérgezni a szervezetet, de éppúgy kiváltják az immunválaszt, mint az élő kórokozók. Elölt oltóanyagot használnak az influenza, a kolera, a bubópestis, vagy a hepatitis A, b törzsei ellen.

Az elölt oltóanyagok fajtái:

  • Toxoidok: a kórokozók hatástalanított méreganyagait tartalmazzák. Akkor használják, ha az adott betegség tüneteiért főként a méreganyagok felelősek, például diftéria vagy tetanusz ellen.
  • Inaktivált egészet tartalmazó vakcinák: a benne levő vírusokat formaldehid, pszorálok és béta-propiolakton együttes alkalmazásával inaktiválták.
  • A vírus fehérjeburkának fehérjéit tartalmazó oltóanyag: a fehérjeburkot erős szerves oldószerekkel bontották darabokra.
  • Alegységvakcinák: a vírus fehérjeburkát alegxységekre bontották és kitisztították. Egy másik lehetőség a rekombináns előállítás. Ez azt jelenti, hogy baktériumokkal termeltetik meg. Ezek az oltóanyagok gyengén immunizálnak, de kevés és gyenge a mellékhatásuk.

Az élő és az elölt oltóanyag összehasonlítása

Az élő oltóanyag hatásosabb, mert a humorális immunitás mellett sejtes immunválaszt is kivált a beoltott egész életén át. Azonban több és súlyosabb a mellékhatás, és nagyon kis eséllyel, de fennáll annak a lehetősége, hogy a kórokozók visszamutálódnak, és kiváltják azt a betegséget, ami ellen a vakcinának védenie kell.

A különféle élő oltóanyagok egyszerre is beadhatók. Ez a kombinált oltás, aminek közismert példája az MMR (kanyaró, mumpsz, rózsahimlő). Ha nem egyszerre adják, akkor legalább négy hetet kell köztük várni.

Más módszerek

Az élő és az elölt oltóanyag mellett más technikákat is kifejlesztettek. Ezek egy részével azonban még csak kísérleteznek.

  • Konjugált oltóanyagok: egyes baktériumok poliszacharidburka gyenge immunválaszt vált ki. Az oltóanyag vegyesen tartalmazza a burok poliszacharidjait és a baktérium toxinjait, így teremtve kapcsolatot közöttük.
  • A teljes kórokozó helyett annak töredékeit is bejuttathatják.
  • Rekombináns vektorok: egy mikroorganizmus DNS-ét módosítják, és ezt juttatják be a szervezetbe. Ezután az immunrendszer mindkét kórokozót fel fogja ismerni.
  • DNS-, és RNS-oltások: DNS-t, vagy RNS-t juttatnak a szervezetbe. A róluk készült fehérjét a testben szintetizálják; ez a fehérje fogjsa kiváltani az immunválaszt. Egy 2005-ös eredmény szerint ezzel elkerülhetők a szokásos mellékhatások, de fennáll annak a kockázata, hogy a DNS beépül a sejtekbe. Az RNS előnye a stabilitás, és az, hogy orron át befújható.

A védőoltáson kívül más módszerekkel is igyekeznek erősíteni a szervezet immunválaszát, például vitaminokkal, vagy protaminkomplexekkel. Főként megelőzésre és a rák kezelésére használják.[1][2]

Hatásmechanizmusa

Az immunizálás lehet aktív vagy passzív. Az aktív immunizáció esetén a szervezetet az antigén legyengített vagy veszélytelen formájával antitestek képzésére serkentik. Ezek nem váltják ki a betegség tüneteit, viszont létrejön a specifikus immunválasz, memóriasejtek keletkeznek. Ha ezután a virulens kórokozóval találkozik a szervezet,az elimináció sokkal gyorsabban/hatékonyabban végbemegy, a súlyos tünetek nem alakulnak ki.A memóriasejtek hosszú életűek, a védőoltás több évig, akár egész életen át biztosítja a védelmet. Az aktív immunizálás során tehát a védettség létrejöttében az immunrendszer aktívan részt vesz.

A passzív immunizáció esetén az antitesteket egy másik szervezetben termeltetik. Ezek az antitestek származhatnak aktívan immunizált emberből (homológ ellenanyag, pl. humán tetanusz antitoxin), de lehetnek más fajból (általában nagy testű emlősből, lóból, marhából) származók is (heterológ antitestek. Az ilyen oltóanyag csak viszonylag rövid ideig képes kifejteni hatását, és egy már megtörtént fertőzés után vagy akár a kialakult betegség esetén alkalmazzák. Pl: botulizmus esetén adott antitoxin A levett immunsavó ellenanyagtartalma a tárolás során csökken, 3-5 évig eltarthatóak az előállításuktól függően.

A védőoltások kockázata

Az ismételten beadott oltóanyagok esetén súlyos védekező reakciók léphetnek fel, ha antitestek képződnek az állatból nyert oltóanyag valamely összetevője ellen. Az immunrendszer ugyanis nemcsak a betegség elleni küzdelem érdekében koncentrált anyagot ismeri fel, hanem az oltóanyagban található állati fehérjét is. Ilyen esetben egy másik állatfaj által megtermeltetett szérumot kell a betegnek adni. Edward Hooper szerint (The river - a journey to the source of HIV and AIDS) az AIDS betegség feltehetően egy polio-védőoltás szérummal terjedt át az emberre. A kockázat jelentősen növekszik az oltások ismétlésénél, a kombinált oltóanyagoknál illetve több védőoltás egyidejű beadása esetén.[3]

Az oltóanyag tartalmazza a kórokozót vagy antigént, idegen élőlényekből nyert szérumot, ezen kívül más segédanyagokat (tartósítószereket, adalékanyagokat,. Ezek a beoltott személyre károsak lehetnek. Ezért minden esetben mérlegelni kell a betegség veszélyének illetve az oltási károsodásnak a kockázatát.

A különböző oltások rövid távú kockázata lehet láz, görcs, fulladás, maga a betegség (például kanyaró) megjelenése gyengébb vagy erősebb formában. A védőoltásoknak számos mellékhatása és szövődménye lehet.[4] Ismeretesek olyan vélemények is, hogy a bölcsőhalál, az autizmus, a hiperaktivitás és még számos idegrendszeri megbetegedés a védőoltások számlájára lenne írható csakúgy, mint az allergiás megbetegedések bizonyos százaléka is. Mások[pontosabban?] ezt vitatják. A szövődmények előfordulási gyakorisága egyes kutatók szerint lényegesen magasabb a hivatalosan beismert eseteknél.[5] A hosszú távú következmények vizsgálata nehézkes, nehezen bizonyítható. Hosszú távú oltási károsodás lehet még az ekcéma, és a krónikus felnőttkori bronchitis is.

MMR oltás

Az egyik legvitatottabb védőoltás az MMR.

A vita egyrészt az oltás higanytartalmú konzerválóanyaga – a thimerosal –, a másrészt az oltóanyag genetikai és immunológiai problematikája körül forog. 2002. június 19-én, az USA egyik kongresszusi bizottságának meghallgatásán autizmuskutatók újabb, ezúttal genetikailag alátámasztott bizonyítékokat tártak fel az MMR oltás és az autizmus összefüggéseiről. (Dr. Andrew Wakefield 12 munkatársával együtt 1998-ban bizonyítani próbálta, hogy az autisták bélbetegségét a kanyaró oltásból származó kanyaró vírus genetikai töredékének a bélfal anyagába való beépülése okozza. Véleménye szerint az autista gyermek minél több MMR oltást kapott, annál nagyobb arányban mutatott autisztikus regressziót a fejlődésében és annál súlyosabb bélrendellenességek alakulnak ki nála. Dr. Andrew Wakefield munkásságáról és az 1998-as közlés utóéletéről további információk találhatók a Wikipédia angol nyelvű oldalain.)[* 1] Andrew Wakefield tanulmánya az MMR oltás és az autizmus ok-okozati kapcsolatáról 1998-ban jelent meg a Lancet tudományos folyólapban. A megjelenését követő években más kutatóknak nem sikerült bizonyítani az állításait. A tanulmányt jegyző 13 szerző közül 2004-ben 10 visszavonta azt, amikor kiderült, hogy Wakefield olyan ügyvédektől fogadott el pénzt, akik a kombinált oltáshoz használt vakcinákat gyártó gyógyszercégek beperelésén dolgoztak. 2010-ben a Lancet is visszavonta a cikket. Andrew Wakefield-et 2010-ben kizárták az angol orvosi jegyzékből, nem praktizálhat.

A történetben szerepet játszott Brian Deer oknyomozó újságíró, honlapján[6] részletesen elolvashatjuk az egész történetet a kezdetektől. Wakefield nem tájékoztatta a Lancetet, hogy anyagi támogatást kapott egy ügyvédtől, aki éppen vakcinagyártó cégeket perelt autista gyerekek szülei nevében. Wakefield arról sem tájékoztatta az újságot, hogy a cikk megjelenése előtt szabadalmat nyújtott be egy "biztonságosabb" MMR vakcinára. Deer arra is fényt derített, hogy a közleményben közölt eredményei is hamisítottak. Visszakeresték a cikkben szereplő 12 autista gyermek egészségügyi dokumentációit, és abban más panaszok és más kórtörténet szerepelt, mint amit Wakefield állított. A cikk állítása szerint 11 gyermek vastagbélbiopsziája kóros volt - kiderült, a 11-ből 7 esetben a patológia teljesen normális leletet adott ki, rejtély, az elemzés során hogyan alakultak "kórossá". Ennek az eredménynek a nyomán autista gyerekek ezrein végeztek el később vastagbélbiopsziákat. Később Wakefield egy újabb cikket publikált, állítását azzal kívánta bizonyítani, hogy autista gyerekek bélmintáiból PCR-ral kimutatták a kanyaró vírus genomját. Erről a laborról kiderült, nem tesz eleget a minimális szakmai követelményeknek, kanyaró genommal szennyezett, azaz bármiből végezve pozitív lesz a teszt, meg ha kanyaró a közelében sem járt soha.[7] Mindazonáltal sok szülő az autizmus miatti félelemből nem adatja be gyerekébe ezt az oltást, ami miatt a kanyaró 14 év után újra megjelent Nagy-Britanniában, és 2008-ban ezren kapták el a kanyarót.

Magyarországon szokásos oltási rend

Életkor 2005-ben 2006-tól
0-6 hét BCG BCG
2 hónap Hib I/a DTPa-IPV-Hib
3 hónap DTPw I/a; IPV DTPa-IPV-Hib
4 hónap DTPw I/b; OPV; Hib I/b DTPa-IPV-Hib
5 hónap DTPw I/c; OPV; Hib I/c kimaradt
15 hónap MMR; OPV; Hib II MMR
18 hónap DTPa-IPV-Hib
3 év DTPw II; OPV DTPa-IPV
6 év DTPw III; OPV DTPa-IPV
11 év dt; MMR dt; MMR
14év Hepatitis B Hepatitis B

A betűjelek az alábbi oltásokat jelentik:

Utazás előtt ajánlott védőoltások

Külföldre való utazás előtt érdemes konzultálni a háziorvossal, aki esetleg elirányít elsősorban a Fővárosi ÁNTSZ-hez (XIII. ker.), vagy a Johan Béla Országos Epidemiológia Központ Nemzetközi Oltóközpontjába (1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Tel. +36-1 215-2250.[8] ). Az oltásokért fizetni kell, a háziorvosnál általában kevesebbet. Az egyetlen védőoltás, amelyet a háziorvos nem adhat be: a sárgaláz elleni vakcina.

Nem kötelező védőoltások

Oltás neve Mi ellen véd? Kinek ajánlott? / Adagolása
Mencevax AC, Menpovax AC Járványos agyhártyagyulladás 2 éves kor felett
Meningitec, Menjugate Járványos agyhártyagyulladás 2 éves kor alatt
Pneumovax 23, Pneumo 23 Streptococcus pneumoniae fertőzés Splenectomizált, immundeficiens betegek, liquor csorgás. Egy alkalommal. Nem adható 2 év alatt.
Fluarix, Vaxigrip-Imovax-Flu Influenza Csak az adott évben véd. Évente ismételni kell.
FMSE-inject, Encepur Kullancs encephalitis Kisiskolás kor felett adható. Kullancs csípésnek kitett személyeknek. 3 oltás szükséges a védettséghez.
Varilrix Bárányhimlő 9 hónapos kor felett adható. 12 éves korig 1x, ez felett 2x.
Rotateq, Rotarix Rotavírus gastroenteritis 6 hetes és 2 éves kor között.

Megjegyzések

Hivatkozások

  1. ↑ Bringmann A, Held SA, Heine A, Brossart P (2010). „RNA vaccines in cancer treatment”. J. Biomed. Biotechnol. 2010, 623687. o. DOI:10.1155/2010/623687. PMID 20625504.  
  2. ↑ Lorenzi JC, Trombone AP, Rocha CD, et al. (2010). „Intranasal vaccination with messenger RNA as a new approach in gene therapy: use against tuberculosis”. BMC Biotechnol. 10, 77. o. DOI:10.1186/1472-6750-10-77. PMID 20961459.  
  3. ↑ Neustaedter 1995  és Zentrum-der-gesundheit.de Randall
  4. ↑ Tinussmits.nl  és Smits Szindróma
  5. ↑ Miller 2003
  6. ↑ http://briandeer.com/solved/solved.htm
  7. ↑ http://scienceblogs.com/insolence/2009/02/why_am_i_not_surprised_it_looks_as_thoug.php
  8. ↑ Antsz.hu Jogszabályok

Források

  • ↑ Miller 2003: Miller, Neil Z.. Védőoltások - kérdések és kételyek. Kétezeregy Kiadó (2003. június 2.). ISBN 963-86243-0-2 
  • ↑ Neustaedter 1995: Neustaedter, Dr. Randall. Véd-e az oltás?. Remedium (1995. június 2.). ISBN 963-046-111-0 

További információk

  • Flu. CDC.gov, (????) (angolul)

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Védőoltás&oldid=11081299”