Škoda Holding

Škoda Holding
Típus	magáncég
Alapítva	1859
Névadó	Emil Škoda
Megszűnt	2018
Székhely	Plzeň, Csehország
Alapító	Waldstein család Emil Škoda
Iparág	gépgyártás
Forma	cseh részvénytársaság
Termékek	turbinák villamosmozdonyok villamosok vasúti járművek trolibuszok
Árbevétel	€262 millió (2005)
Alkalmazottak száma	3600
Anyavállalata	Reichswerke AG für Waffen-und Maschinenbau Hermann Göring
Leányvállalatai	Omnipol Handels AG
A(z) Škoda Holding weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Škoda Holding témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Škoda Holding, korábban Škoda Művek egy cseh ipari cégcsoport volt, amely energetikai berendezéseket és közlekedési eszközöket gyártott. A cég elődjét, a Škoda Műveket 1859-ben alapította Ernst Graf von Waldstein-Wartenberg Plzeňben. Emil Škoda 1866-ban kezdett a cégnél dolgozni, majd 1869-ben megvásárolta azt. A cég hamar Csehország legnagyobb fegyver és tömegközlekedési eszközt gyártó vállalatává vált.

2000-ben átszervezték a vállalatot. Az egyes divíziókat önálló cégekbe szervezték, amelyeket a Škoda Holding fogott össze. A vállalat az ezredfordulón csődbe ment. Később feldarabolták, az egyes leányvállalatokat eladták. A Škoda nevet több utódvállalat is használja. A Škoda Művek fő örökösének a plzeňi Škoda Transportation a.s. tekinthető, amely az egykori cégközpont alapjain a vasúti járműgyártási ágazatot viszi tovább. Az energetikai gépgyártó divíziót a dél-koreai Doosan cég vásárolta meg 2009-ben, ez Doosan Škoda Power s.r.o. néven működik tovább.

1925–1930 között a Škoda tulajdonában volt Mladá Boleslav-i autógyár is. Ez az 1930-as átszervezés után Autóipai Részvénytársaság (ASAP) néven folytatta a tevékenységét. 1z 1946-os államosítás után AZNP néven a Škoda márkanevet használva gyártott autót. A privatizálása után a Volkswagen cégcsoport részeként a Škoda Auto viszi tovább a Škoda autómárkát.

A Škoda Holding részei

• Škoda Power a.s. – Energetikai berendezéseket (gőzturbinákat, hőcserélőket, kondenzátorokat, atomreaktorokat) gyártó vállalat, központja Plzeňben található. 2009-től Doosan Škoda Power s.r.o. néven működik.
• Škoda Power Pvt. Ltd. – A Škoda Holding erőművi berendezések gyártásával és telepítésével foglalkozó indiai vállalata, amely Delhiben működik.
• Škoda Jinma Turbine Ltd. – A Škoda Holding és a kínai Guangzhou Guangzhong Enterprise Group Corporation közös vállalata, amely gőzturbinákat és egyéb erőművi berendezéseket állít elő.
• Škoda Transportation s.r.o. – Közlekedési eszközök (villamosok, motorvonatok, metrószerelvények, villamosmozdonyok) gyártásával foglalkozó vállalat, központja Plzeňben van.
• Škoda Electric s.r.o. – Trolibuszok, elektromos motorok és vezérlőberendezések gyártásával foglalkozó vállalat, Plzeňben működik.
• Škoda Vagonka – Dízel és villamos motorvonatok gyártásával foglalkozó vállalat, Plzeňben működik. 2009-ben az önállósult Škoda Transportation tulajdonában van.
• Škoda Ostrov s.r.o. – Trolibusz alkatrészeket előállító plzeňi vállalat.
• VÚKV a.s. – Prágában működő cég, amely vasúti járművek tervezésével, fejlesztésével és tesztelésével foglalkozik.
• Sibelektroprivod – A Novoszibirszkben működő vállalat a keleti piacokra készülő trolibuszokhoz, villamosokhoz és motorvonatokhoz gyárt elektromos hajtás-rendszereket.
• Ganz– Škoda Közlekedési Zrt. – A budapesti székhelyű cég, amely trolibuszokat gyárt. A céget a csődbe ment Ganz–Transelektro felvásárlásával hozta létre a Škoda.

Škoda termékek

Škoda troli

A Škoda nem csak személy- és haszongépjárműveket, hanem villamosokat (ČKD) és trolibuszokat is gyárt már alapítása óta. A márkához tartozott a Praga, a Liaz és a Tatra teherautók gyártása is. A Škoda további termékei a nehézgépekhez készülő alkatrészek, generátorok. A Škoda atomerőművek számára reaktortartályt is gyárt. A paksi atomerőmű tartályai is e cégtől kerültek ki. A Škoda eredetileg fegyvergyár is volt, az SMS Szent István csatahajó fegyverzetét is a Škoda szállította az 1910-es évek elején, de a fegyvergyártással a második világháború után felhagytak.

A gyár történelme

1899–1945

A pilzeni gyár tömegközlekedési-, elektrotechnikai eszközökre és fegyvergyártásra szakosodott. Az Osztrák–Magyar Monarchia vezető cégévé vált és remek minőségű fegyverekkel látta el a Monarchia, majd később Csehszlovákia katonaságát. A Škoda 1911 óta volt kapcsolatban a Václav Laurin és Václav Klement által alapított, először kerékpár és motor, majd személygépkocsi gyártó cégével a L&K-el. A Hispano Suiza luxusautó licencét (amit Superb néven gyártottak) úgy vette meg a Škoda, hogy még nem is volt saját autógyártó részlege.

Sikerének köszönhetően a cég gyorsan gyarapodott. A Škoda a személy- és tehergépjárműveken kívül ekkor már mozdonyokat, hidakat, fegyvereket is gyártott.

1920 környékén a cég a gépesített eke gyártásával is foglalkozni kezdett a Bächer céggel közösen. A P4-esre keresztelt járműből 51 készült az első világháború kezdetéig. A Puch és a Fiat még az eke licencét is megvették, hogy ők is gyárthassák. Az ekéből a világ minden pontjára szállítottak, pl. Dél-Afrikába, Spanyolországba és Ausztriába is. A P4-es eke továbbfejlesztett változata az Excelsior, ami pár évvel az eredeti modell után jelent meg, de ebből már kevesebb kelt el, mint a P4-ből.

1923. december 15-én jegyzik be a „Szárnyaló Nyilat”, mint márkavédjegyet.

1925-ben a L&K társaságot az alapítói átadták a Škodának.

1930-ban megalakul az ASAP (Akciová spolencnost pro automobilový prumysl) Autóipari Részvénytársaság, amely 100%-ban a Škoda tulajdonát képezte. Az átalakítást az indokolta, hogy a belföldi személyautó-piacon csak a 3. helyen álltak.

Az 1933-as évben az autógyár 1550 alkalmazottja 1607 db járművet készített, ami csak fele az 1932-es eredményeknek. Ebben az évben jelenik meg a 420-as modell; (később Standard, majd Popular néven árulták) ez lesz minden mladá boleslavi autó „öregapja”. (A típus „egyenes ági” leszármazottja a „régi” Octavia és a Felicia is.)

1936-ban a bel- és külföldi eladásokban is a Škoda az első csehszlovákiai autógyártó.

Panzer 38

A második világháború változásokat hozott a gyár termelésében. Elkezdtek új teherjárműveket gyártani a frontok megsegítésére. A 256-os könnyű teherautó rendkívül sikeres volt, ugyanis mérete ellenére 2500 kg tömeget bírt el a jármű. A típus a koránál fejlettebb technológiával rendelkezett, ezért is gyártottak közel 3000-t 1943-ig.

A német megszállás alatt a gyárban haditermelés folyt. Ekkor főleg tankok készültek, pl. a Panzer 35 és 38. Speciális RSO traktorokat is gyártottak Mladá Boleslavban, melyeket Ferdinand Porsche tervezett és próbált ki. A gyár később felhagyott a fegyvergyártással.

1948–1990

1948-ban, a kommunista hatalomátvételt követően államosították a gyárat. Az ASAP-ot átalakítják; megszületik az AZNP (Automobilové závody národní podnik). A gyár még sokáig „megélt” a háború előtti technikából; a Jawa motorkerékpár, Tatra teherautó és a Zetor traktor fogalom maradt. 1950-es években személyautók gyártását átszervezték; mivel a Tatra haditermelését fokozni akarták ezért a Tatra 600 személyautók és a Tatra 805 teherautók is Mladá Boleslavban készültek.

1990-től

A cég privatizációja 1989-től 1992-ig tartott. 2000-ben alakult meg a Škoda Holding.

A logó története

A legenda szerint a ma használt emblémát egy indián fejet ábrázoló dombormű ihlette, amely egykor sok vezető irodájában volt megtalálható. Erről elnevezték az emblémát „Vörös Indián”-nak.

A jelenlegi formájú emblémát 1924 óta használja a Škoda. Az embléma nagyjából nem változott az évek során, csak 1991-ben a privatizációk közben esett át egy „verziófrissítésen”. Azóta a fenti emblémát használja a Škoda autógyár. A többi ágazat továbbra is a régebbi, egyszerűbb nyilat használja.

További információk

• A Škoda Holding hivatalos oldala (csehül és angolul)
• Skoda modellek magyar nyelvű autótesztjei