Ugrás a tartalomhoz

Mágikus realizmus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csendélet II – Alexander Kanoldt német festő műve (1922)
Ez a szócikk a művészeti irányzatról szól. Hasonló címmel lásd még: Realizmus (egyértelműsítő lap).

A mágikus realizmus olyan művészeti irányzat, amely valósághű képet fest a világról, miközben mágikus elemekkel is kiegészíti, gyakran elmosva a határvonalat a fantázia és a valóság között.[1]

A kifejezést egy német kritikus, Franz Roh alkotta az 1920-as években, hogy ennek segítségével mutasson be néhány amerikai festményt, de általánosan elterjedtté a latin-amerikai irodalom 20. századi felvirágzásával vált. Ennek mérföldköve Gabriel García Márquez 1967-ben megjelent Száz év magány című regénye, ami a mágikus realista irodalom igazi megteremtője lett. De a mágikus realizmus képviselője volt a szovjet-orosz Mihail Afanaszjevics Bulgakov is, akinek A Mester és Margarita című regénye halála után évtizedekkel, 1966-ban jelent meg.[2] Ilyen elemek egyébként már E. T. A. Hoffmann természetfeletti meséiben is megtalálhatóak; a stíluselemek számos regényben, versben, festményben, sőt filmekben is felfedezhetők.

Története

[szerkesztés]

A kifejezést először Franz Roh, egy német kritikus használta 1925-ben Nach-Expressionismus – Magischer Realismus: Probleme der neuesten europäischen Malerei című művében (Leipzig, 1925), hogy leírhassa néhány, az 1920-as években alkotó festő, mint az amerikai Ivan Albright, Paul Cadmus és George Tooker szokatlan realizmusát, amelyben a valóság szürrealizmussal és fantasztikummal keveredett.

Az irodalmi mágikus realizmus egyik előfutárának Dino Buzzati egyik művét, A Tatárpusztát tartják.[3][4] A stílus olyan írók felemelkedésével vált népszerűvé, mint Mihail Bulgakov vagy Ernst Jünger, és egyes latin-amerikai szerzők is ilyen stílusban alkottak, különösen Jorge Luis Borges, Isabel Allende és Gabriel García Márquez, aki bevallotta, hogy „legfőbb problémám a demarkációs vonalak felszámolása volt, ami elválasztotta egymástól a valódinak tűnőt és a fantasztikusnak tűnőt”.

A mágikus realizmus a képzőművészetben

[szerkesztés]
Dick Ket holland mágikus-realista festő önarcképe (1932) a rotterdami Museum Boijmans Van Beuningenben

Hollandiában a szürrealizmus nem igazán vert gyökeret, de az 1920-as és 30-as években egyre több festő akadt, akik az egyre inkább az elvont, az absztrakt felé forduló nemzetközi művészeti világban a realizmus elemeit ábrázolták. Pyke Koch holland festő szerint: „a mágikus realizmus olyan helyzeteket ír le, amelyek lehetségesek, bár valószínűtlenek. A szürrealizmus, ezzel ellentétben, olyan helyzeteket ábrázol, amelyek lehetetlenek, nemlétezőek, vagy képzeletbeliek.” [5]

Carel Willink holland festő hasonlóképpen realista elemeket ábrázolt zaklatott, eltúlzott környezetben. A stílus neves képviselője volt Maurits Cornelis Escher.

Charles Toorop művészete is mutat ezekkel rokon vonásokat, azonban mégis inkább a korabeli új objektivitás(wd) nevű realista irányzathoz tartozik.

Olaszországban Giorgio de Chirico már 1915-től a mágikus realizmus előfutárai közé tartozott az általa Pittura Metafisica-nak nevezett módszerével.

Belgiumban Paul Delvaux és René Magritte voltak a stílus nemzetközileg is kiemelkedő képviselői.

Salvador Dalí munkásságának egyes részei is ide sorolhatók.

A mágikus realista regények általános ismérvei

[szerkesztés]

Ezen elemek sok mágikus realista irodalmi műben megtalálhatók, de nem feltétlenül jelenik meg mindegyik ugyanazon regényben. Néhány elem olyan regényekben is felfedezhető, amelyek más irányzatokhoz kötődnek.

  • Tartalmaz varázslatos/mágikus elemeket;
    • A mágikus elem lehet ösztönös, de soha nem magyarázzák meg jelenlétét;
    • A szereplők ritkán kérdőjelezik meg ezen elemeket, általában elfogadják létezésüket;
  • Érzékekre vonatkozó részletek gazdag megjelenítése;
  • Torzítja az időt, így az periodikusnak vagy éppen nem létezőnek tűnik. Másik módszere, hogy az idő összeomlik, a jelen ismétli a múltat, vagy nagyon emlékeztet rá;
  • Megfordítja az ok-okozati összefüggéseket; például egy szereplő még a tragédia bekövetkezése előtt bűnhődik;
  • Legendákat és népmesei elemeket olvaszt magába;
  • Többszörös perspektívából mutatja be az eseményeket, mint hit és hitetlenség, vagy a gyarmatosító és a gyarmatosított;
  • Nyílt lázadást jelenthet a totalitárius kormányzat vagy a gyarmatosítás ellen;
  • Kulturális keveredés időszakában játszódik, vagy abból a korszakból ered;
  • Visszatükrözi a múltat és jelent vagy az asztrális és fizikai síkokat, esetleg a szereplőket.

Filmek

[szerkesztés]

Néhányan bizonyos filmeket is a mágikus realizmusba sorolnak (például az Eastwicki boszorkányok, a Baseball álmok, a Szeress Mexikóban vagy a Donnie Darko), de a kifejezést még mindig elsősorban az irodalomhoz kötik.

Mágikus realizmushoz köthető írók

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ What Is Magical Realism? Definition and Examples of Magical Realism in Literature, Plus 7 Magical Realism Novels You Should Read. MasterClass
  2. ↑ Moscow’s Magic Realism, nytimes.com (angolul)
  3. ↑ Throwback Thursday: The Tartar Steppe and the Birth of Magical Realism. Barnes and Noble, 2015. március 5. (Hozzáférés: 2023. szeptember 8.)
  4. ↑ The Tartar Steppe by Dino Buzzati. PurCulture, 2021. április 24. (Hozzáférés: 2023. szeptember 8.)
  5. ↑ Tájékoztató felirat a rotterdami Boijmans Van Beuningen Múzeumban

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mágikus_realizmus&oldid=27527370”