Exploitation
|
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az exploitation film, exploitation movie (EN): A to exploit ige jelentése a köznyelvi angolban kiaknáz, kihasznál, kizsákmányol. Az amerikai filmszakma belső zsargonjában a főnévi exploitation alakot – meglepő őszinteséggel – a filmek reklámozására és promóciójára használják.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Már a filmgyártás őskorától kezdve készültek exploitation film-ek vagy exploitation movie-k. Ezek olyan filmes produkciók, amelyek eleve, a szerzői szándék szerint is pőrén a pénzszerzésről szólnak, és a lehető legnagyobb mértékben kiaknázzák a közönség alantasabb (szex, erőszak stb.) igényeit – más babérokra pedig többnyire nem is pályáznak. Jellemzően olcsón készülnek olcsó színészekkel, sok erőszakkal, vérrel, szexszel és kaszabolással, stb., és művészfilmfesztiválokra általában nem nevezik be őket.
Jellemzői
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ephraim Katz Filmenciklopédiája szerint az exploitation film:
„Films made with little or no attention to quality or artistic merit but with an eye to a quick profit, usually via high-pressure sales and promotion techniques emphasizing some sensational aspect of the product.”
[Hozzávetőleges fordítás:]
"Olyan film, amelynek elkészítése során a minőség vagy a művészi érték szempontjai csak kevéssé vagy egyáltalán nem érvényesülnek, ám annál nagyobb hangsúly esik a gyors megtérülésre -- ezt általában agresszív értékesítéssel érik el, illetve olyan promóciós technikákkal, amelyek a termék valamely szenzációhajhász vonatkozását hangsúlyozzák ki."
Fajtái
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ebbe a kategóriába tartoznak a szoftpornónál enyhébb „erotikus filmek”, amelyek a sexploitationnak neveznek, a sokkfilmek, a splatter-filmek (ahol vér, genny és epe fröcsög a vásznon), a spagettiwesternek (leszámítva néhány igényesebb alkotást), a motorosfilmek, a kannibálfilmek, a zombifilmek, a harcművészeti tömegfilmek (pl. kungfu-filmek részletei hallhatóak a Wu-Tang Clan számaiban és azok közt sample-ként), a nindzsafilmek, a Keresztapa-klón maffiafilmek, a szegény-börtönbezárt-nőket-jól-megerőszakolják-gonosz-fogvatartóik filmek, vagy a kifejezetten bizarr témákat premier plánban bemutató szenzációhajhász áldokumentumfilmek. A nunsploitation olyan filmeket takar, amelyek apácazárdában játszódó erotikus (gyakorta leszbikus) kalandokat mutatnak be.
Külön alműfajt jelentenek a stoner filmek, amelyek főtémája a marihuána élvezete. Ebben a kategóriában vált (újravágás és újracímezés után) elrettentő propagandafilmből exploitation filmmé, majd (hetvenes évekbeli újrafelfedezése után) tépős kultuszfilmmé az 1936-os Reefer Madness.
Az exploitation film egyik sajátos – és a rap világában különösen fontos szerepet játszó – válfaját képviselik az 1970-es évek elején született blaxploitation filmek: olyan, fekete színészekkel készített produkciók, amelyek az amerikai városi feketék alapélményeinek (gettóélet, stricik, verdák, bérgyilkosok) vagy éppen az ültetvényeken sanyargó déli feketék élethelyzetének lehető legsablonosabb ábrázolásával igyekeznek a fekete közönség tömegeit becsábítani a moziba, alapvetően és eredendően a pénzcsinálás céljával.
Törökországban is az 1970-es és 1980-as években különösen nagy divatja volt az exploitation-nek, amit turksploitation-nek neveztek el. Leghíresebb darabja a külföldön Török Star Wars-ként emlegetett film (eredeti címe Dünyayı Kurtaran Adam).
A 21. század első éveire tehető az ún. czechploitation is kialakulása. Ez azokat a sablonos, kommerszfilmeket takarja, amelyeket Csehországban gyártanak nyugati forgalmazásra, illetve cseh stúdiók forgattak amerikai és nyugat-európai filmgyártók közreműködésével. Csehország a szocialista blokk megszűnése után a tömb volt országai közül a legnagyobb gazdasági fellendülést produkálta, ennek folytán filmipara is jobban be tud illeszkedni a nyugati filmvilág vérkeringésébe.
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Keyvan Sarkhosh and Winfried Menninghaus (2016). "Enjoying trash films: Underlying features, viewing stances, and experiential response dimensions", Poetics vol. 57 (2016), pp. 40–54. doi:10.1016/j.poetic.2016.04.002.
- Eric Schaefer (1999). Bold! Daring! Shocking! True!: A History of Exploitation Films, 1919–1959. Duke University Press
- Jeffrey Sconce, "'Trashing' the Academy: Taste, Excess, and an Emerging Politics of Cinematic Style", Screen vol. 36 no. 4, winter 1995, pp. 371–393.
- Cathal Tohill and Pete Tombs, Immoral Tales: European Sex & Horror Movies 1956-1984, 1994. ISBN 978-0-312-13519-5
- V. Vale and Andrea Juno, RE/Search no. 10: Incredibly Strange Films. RE/Search Publications, 1986. ISBN 978-0-940642-09-6
- Ephraim Katz, The Film Encyclopedia 5e, 2005. ISBN 978-0-06-074214-0
- Benedikt Eppenberger, Daniel Stapfer. Maedchen, Machos und Moneten: Die unglaubliche Geschichte des Schweizer Kinounternehmers Erwin C. Dietrich. Mit einem Vorwort von Jess Franco. Verlag Scharfe Stiefel, Zurich, 2006, ISBN 978-3-033-00960-8