Szeress Mexikóban (film)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szeress Mexikóban
(Como agua para chocolate)
1992-es mexikói film

Szeress Mexikóban filmkocka.png
Rendező Alfonso Arau
Producer Alfonso Arau
Vezető producer Óscar Castillo
AlapműLaura Esquivel: Szeress Mexikóban
Műfaj
Forgatókönyvíró Laura Esquivel
Főszerepben Lumi Cavazos, Marco Leonardi, Regina Torné
Zene Leo Brouwer
Operatőr Emmanuel Lubezki
Vágó Carlos Bolado
Gyártás
Ország Mexikó
Nyelv spanyol
Játékidő 113 perc
Forgalmazás
Forgalmazó Miramax
BemutatóMexikó 1992. április 16.
Magyarország 1994. november 17.
További információk

A Szeress Mexikóban (eredeti címén: Como agua para chocolate) egy 1992-ben bemutatott, spanyol nyelvű, mexikói romantikus film, amely Laura Esquivel azonos című könyve alapján készült. A történet a mexikói forradalom idején játszódik a mágikus realizmus elemeit felhasználva, jelentős szerepet kap benne a konyhaművészet, a jellegzetes mexikói ételek ábrázolása.

Cselekmény[szerkesztés]

Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!

A történet lényeges része 1910-ben kezdődik, egy Coahuila északi részén, Piedras Negras közelében található ranchón, ahol Elena él három lányával, köztük Titával, aki a konyhában született, és azóta is vonzalmat érez az ételek és a főzés iránt. A lány beleszeret Pedro Múzquizba, ám az anya megtiltja, hogy közeledjenek egymáshoz: egy régi családi hagyományra hivatkozik, miszerint a legkisebb lány sosem házasodhat meg, hanem a szülői házban kell maradnia és gondoskodnia anyjáról. Pedro azonban szeretne Tita közelében maradni, ezért furcsa döntést hoz: nővérét, Rosaurát veszi feleségül. Az esküvőre Tita süti az ünnepi tortát, de készítése közben egy könnycseppe belehullik a tésztába (vagy krémbe), ettől pedig, miután az esküvői vendégsereg megeszi a tortát, mindannyian sírni kezdenek, majd hányingerük is támad.

Titával máskor is előfordul, hogy főztjei ilyen „varázserővel” bírnak. Egyszer egy Pedrótól kapott rózsacsokor szirmaiból készít rózsaszirmos fürjhúst, ami, mivel a rózsát igaz szerelemből kapta, különleges hatással van azokra, akik megeszik: másik nővére, Gertrudis például meztelenül kirohan a fürdőből, egy, a közelben harcoló forradalmár katona pedig lovára kapja és elviszi magával.

Pedrónak és Rosaurának hamarosan megszületik a fia, ám az anya nem tudja szoptatni, ezért Tita gondoskodik róla, és saját gyermekeként szereti. A gonosz Elena azonban nem tűri a kialakult helyzetet, ezért San Antonióba költözteti unokáját és szüleit. Nem sokkal azután, hogy a gyermek elhagyja Titát, meghal. Tita annyira elszomorodik a hírtől, hogy szinte eszét veszti: felmászik a padlásra és többé nem szól egy szót sem. Ezért John Brown, egy amerikai orvos elviszi magával a határ túloldalán fekvő Eagle Passba, és nagyon kedvesen bánik vele, ennek hatására végül a lány meggyógyul. Eközben forradalmárok egy csoportja megtámadja a mexikói ranchót, és megölik Elenát is.

A hazatérő Rosaura újabb gyermeket hoz a világra, ezúttal egy lányt, akir Esperanzának neveznek el, Gertrudis pedig néhány harcos társaságában egyszer csak újra megjelenik otthon: kiderül, hogy csatlakozott a forradalomhoz, és tábornok lett belőle. Pedro és Tita újra közel kerülnek egymáshoz, sőt, egy éjszakát együtt is töltenek, ami miatt Tita hamarosan azt kezdi hinni, hogy várandós lett. Többször is megjelenik előtte Elena szelleme, aki szidalmazza a lányt, de néha megjelenik egy régen meghalt szolgálóasszony, Nacha is, aki viszont kedves hozzá. Brown házasságot ajánl Titának, amit eleinte el is fogad, de néhány nappal az esküvő előtt, amikor egyébként már kiderült, hogy mégsem vár gyermeket, bevallja, hogy nem tarthatnak esküvőt, mert már nem szűz, és még mindig Pedrót szereti. Brownnak ez nem lenne akadály, de hagyja, hogy a lány döntsön.

A film 1934-ben végződik: kiderül, hogy Tita nem ment feleségül Brownhoz, Rosaura időközben meghalt, Esperanza felnőtt, és most az ő esküvőjét ünneplik Brown fiával, és Tita által készített chiles en nogadát esznek. Az ünnepség után Pedro és Tita elvonul és szeretkeznek, ám az esemény legvégén, talán a nagy szenvedélytől, Pedro meghal. Tita annyira elszomorodik, hogy gyufákat kezd enni, ettől pedig felgyullad az egész épület, így ő is követi Pedrót a halálba.

Dialog-go-hand.svg Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők[szerkesztés]

Díjak és jelölések[szerkesztés]

1993 ACE-díj Legjobb film Elnyerte
1993 ACE-díj Legjobb férfiszínész Mario Iván Martínez Elnyerte
1993 ACE-díj Legjobb rendező Alfonso Arau Elnyerte
1993 Arany Glóbusz Legjobb nem angol nyelvű film Jelölés
1992 Ariel-díj Arany Ariel Alfonso Arau Elnyerte
1992 Ariel-díj Ezüst Ariel, legjobb rendező Alfonso Arau Elnyerte
1992 Ariel-díj Ezüst Ariel, legjobb színésznő Regina Torné Elnyerte
1992 Ariel-díj Ezüst Ariel, legjobb férfi színész Mario Iván Martínez Elnyerte
1992 Ariel-díj Ezüst Ariel, legjobb női mellékszereplő Claudette Maillé Elnyerte
1992 Ariel-díj Ezüst Ariel, legjobb női szereplő kis szerepben Margarita Isabel Elnyerte
1992 Ariel-díj Ezüst Ariel, legjobb operatőr Emmanuel Lubezki Elnyerte
1992 Ariel-díj Ezüst Ariel, legjobb forgatókönyv Laura Esquivel Elnyerte
1992 Ariel-díj Ezüst Ariel, legjobb gyártástervezés Emilio Mendoza, Ricardo M. Kaplan Elnyerte
1992 Ariel-díj Ezüst Ariel, legjobb díszlet Mauricio de Aguinaco, Marco Antonio Arteaga, Carlos Brown, Denise Pizzini Elnyerte
1992 Ariel-díj Ezüst Ariel, legjobb színésznő Lumi Cavazos Jelölés
1992 Ariel-díj Ezüst Ariel, legjobb női mellékszereplő Pilar Aranda Jelölés
1992 Ariel-díj Ezüst Ariel, legjobb férfi szereplő kis szerepben Joaquín Garrido Jelölés
1992 Ariel-díj Ezüst Ariel, legjobb szerkesztés Carlos Bolado, Francisco Chiu Jelölés
1994 Ausztrál filmintézet Legjobb idegen film Jelölés
1994 BAFTA-díj Legjobb nem angol nyelvű film Jelölés
1994 Chicagói filmkritikusok Legjobb nem angol nyelvű film Jelölés
1992 Chicagói nemzetközi filmfesztivál Közönségdíj Elnyerte
1992 Chicagói nemzetközi filmfesztivál Ezüst Hugó, legjobb forgatókönyv Elnyerte
1994 Dallas–Fort Worth-i filmkritikusok díja Legjobb nem angol nyelvű film 3. hely
1993 Goya-díj Legjobb spanyol nyelvű, nem spanyolországi film Jelölés
1993 Gramadói filmfesztivál Közönségdíj Elnyerte
1993 Gramadói filmfesztivál Arany Kikito, legjobb színésznő Lumi Cavazos Elnyerte
1993 Gramadói filmfesztivál Arany Kikito, legjobb női mellékszereplő Claudette Maillé Elnyerte
1993 Gramadói filmfesztivál Arany Kikito, legjobb újlatin film Jelölés
1992 Guadalajarai filmfesztivál Közönségdíj Elnyerte
1994 Independent Spirit Awards Legjobb idegen film Jelölés
1993 Kansas City-i filmkritikusok díja Legjobb idegen film Elnyerte
1992 National Board of Review NBR-díj Elnyerte
1992 Sudbury filmfesztivál Legjobb nemzetközi film Elnyerte
1992 Tokiói nemzetközi filmfesztivál Legjobb színésznő Lumi Cavazos Elnyerte
1992 Tokiói nemzetközi filmfesztivál Legjobb művészeti hozzájárulás Emmanuel Lubezki, Steven Bernstein Elnyerte
1992 Tokiói nemzetközi filmfesztivál Nagydíj Jelölés

Források[szerkesztés]