Zákányi-dombok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Zákány-őrtilosi-dombság szócikkből átirányítva)
Zákányi-dombok
A Zákányi-dombok a Dráva túlsó, horvát partjáról nézve
A Zákányi-dombok a Dráva túlsó, horvát partjáról nézve

NagytájDunántúli-dombság
Magasság220 m
Relatív magasság80 m
Legmagasabb pontSzentmihály-hegy
Hosszúság11 km
Elhelyezkedése
Zákányi-dombok (Somogy vármegye)
Zákányi-dombok
Zákányi-dombok
Pozíció Somogy vármegye térképén
é. sz. 46° 16′ 53″, k. h. 16° 54′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 53″, k. h. 16° 54′ 30″

A Zákány-őrtilosi-dombok láncolata a Dráva bal partján húzódik mintegy 11 kilométer hosszan Somogy vármegyében, legmagasabb pontja a Szentmihály-hegy, amely 220 méteres tengerszintfeletti magasságával körülbelül 80 méterrel emelkedik a folyó síksága fölé.[1] A kistáj különlegessége, hogy Magyarországon egyedülálló módon a nyugat-balkáni flóratartományhoz tartozik, valamint alacsony magassága ellenére kiterjedt bükkerdőknek ad otthont.

Elhelyezkedés és domborzat[szerkesztés]

Az 1848-as emlékmű a Festungon

A közvetlenül a horvát határ mentén fekvő kistáj mintegy 1900 lakosa[2] három településen, a dombsor keleti oldalán fekvő Őrtiloson és Zákányfaluban, valamint a délebbre található Zákányban él. A falvak a Csurgói járáshoz tartoznak.

A Zákányi-dombok a Duna-Dráva Nemzeti Park részét képezik, a terület a Natura 2000 hálózaton belül különleges természetmegőrzési terület státusszal rendelkezik. A védelem 270 hektárra terjed ki, elsősorban a magasabb dombok tartoznak ide.[3][4]

A dombsor alapkőzete elsősorban löszből és homokos löszből épül fel, de a patakok által kialakított eróziós völgyekben a mélyebb rétegeket alkotó kavicstakaró is előbukkan. A legjellemzőbb talajtípus az agyagbemosódásos barna erdőtalaj.[5] A Murával ezen a helyszínen összefolyó Dráva a Zákányi-dombokkal határolt bal partján végig jellegzetes magaspart emelkedik, amely egészen Heresznyéig húzódik el. A löszfalat jelentős túlzással a „magyar Grand Canyonként is szokták emlegetni.[6]

Élővilág[szerkesztés]

A Zákányi-dombok növényvilágának különlegességét a magyar tudomány 1897-ben ismerte fel, amikor először figyelték meg itt a Magyarország többi részén nem honos komlógyertyán egyedeit. Később több másik, délebbi területekre jellemző növényfajt találtak, ilyenek a hármaslevelű szellőrózsa, a pofók árvacsalán és az európai zergeboglár is. Ezek a kutatások megerősítették azt az elképzelést, hogy a dombság erőteljes iIllír-szubmediterrán jellege miatt az ország összes többi részével ellentétben nem a Pannonicum, hanem a nyugat-balkáni flóratartomány része, az őrtilosi flórajárást alkotja. A Zákányi-dombok flórájának legfontosabb modernkori kutatója Kevey Balázs. A terület kis kiterjedése ellenére a változatos mikrodomborzati viszonyok miatt sokféle növénytársulás alakult ki.[7]

A kistáj klímazonális szempontból a gyertyános-tölgyes zónába tartozik, legnagyobb értékét mégis az extrazonálisan jelenlévő illír jellegű bükkösök jelentik. A bükkerdők 140-180 m tengerszintfeletti magasságon találhatóak, a hűvösebb és párásabb klímájú eróziós völgyekben.[5] Az Őrtilos közelében eredő Visszafolyó-patak mentén egész más a növényvilág, a vízfolyást kísérő tőzeges öntéstalajokon égeres mocsárerdők nőnek.[8] A legnagyobb területű erdőtársulást a gyertyános-tölgyesek alkották, ugyanakkor mivel a könnyebben megközelíthető helyeket borítják, mára jelentős részük elpusztult és helyüket gyümölcsösök és szőlők vették át.[9] Kevésbé jelentősek a cseres-tölgyes állományok, amelyek 155–210 m magasságban találhatóak meg.[10] Csak kis területen fordulnak elő, de botanikai szempontból szintén jelentősek a szurdokerdők, amelyek a legelzártabb eróziós völgyek meredek, kavicsos lejtőhordalék-talaján nőnek. A zákányi szurdokerdők jellegzetes növényfajtái a bükk mellett a gyertyán, a hegyi juhar, a magas kőris és a borostyán.[11]

A dombság jellegzetes állatfajai többek között a nagy tűzlepke, a nyugati piszedenevér, a vöröshasú unka és a nagy szarvasbogár.[3] A löszfalak gazdag madárvilágnak adnak otthont, fészkelnek itt gyurgyalagok, parti fecskék, seregélyek és jégmadarak is.[6]

A Zákányi-dombok természeti értéit több veszély is fenyegeti, amelyet a nemzeti park státusz nem oldott meg. Komoly károkat okoz az illegális szemétlerakás és erdőírtás, valamint az invazív fajok térhódítása. A legagresszívabb jövevény a fehér akác, amely elpusztítja maga körül az őshonos aljnövényzetet.[5]

Történet[szerkesztés]

Zrínyiújvár a Zákányi-őrtilosi-dombokkal, 1661-1664

Zákány környéke feltehetően már a római korban is lakott volt, a 19.századi ásatások során pénzérmék és épületmaradványok kerültek elő.

A zákányi vár a déli végvár rendszer egyik kevésbé fontos eleme volt, 1531. november 1-jén Magyarország főnemesei itt gyűltek össze, hogy kidolgozzák az oszmán terjeszkedés elleni stratégiát. Az erődöt védői Szigetvár eleste után elhagyták.[12]

A dombvidék 1661-ben került ismét a figyelem középpontjába, amikor Zrínyi Miklós horvát bán Őrtilos falujától északra a törökökkel kötött békét felrúgva erődítményt épített, hogy biztosítsa Horvátország és a déli osztrák tartományok védelmét. Az Új-Zrínyivárnak nevezett erőd Wassenhoven németalföldi hadmérnök irányításával készült el. 1664-ben egy 60 000 fős török hadsereg Köprülü Ahmed nagyvezír vezetésével megostromolta a várat és mivel a közelben állomásozó Montecuccoli stratégiai okokból nem sietett az erődöt védő Horváth András és 1900 katonája segítségére, az oszmánok bevették az erősséget, megölve a parancsnokot és 1200 emberét. A vereség után a győztes törökök lerombolták Zrínyiújvárat, amely sosem épült fel újra.[13]

Az alapvetően katolikus horvát lakosságú falvakba az 1760-as években indult meg a magyar bevándorlás, de a családnevek továbbra is tükrözik a szomszédos ország hatását. Az etnikai átalakulás ellenére a kapcsolatok továbbra is szorosak maradtak a Dráva túlpartján élőkkel, egyrészt a Zákánynál működő rév révén, másrészt a sokáig légrádi horvát birtokosok tulajdonában álló Szentmihály-hegy miatt.[14]

A Zákányi-dombok kiemelt szerepet játszottak az 1848-49-es szabadságharc kezdeti szakaszában, a Dráva-vonal védelme során, amikor Jellasics horvát seregei 1848 szeptember 14-én Őrtilosnál átkeltek a Dráván és megtámadták Magyarországot. A védelmet a honvédsereg drávai hadtestének parancsnoka, Perczel Mór szervezte meg, a legmagasabb dombon, a Szentmihály-hegyen ütegállásokat állítottak fel, az erőd a Festung nevet kapta. A túlerő ellen harcoló magyarok ideiglenesen fel tudták tartóztatni a támadókat, időt nyerve a kormánynak a felkészülésre. A csata helyszínén ma is láthatók a sáncok maradványai és a helyiek egy emlékművet is állítottak a honvédeknek.[15]

A kistáj híres borászatáról, a zákányi bor mint fogalom már Csokonai Vitéz Mihály vígeposzában, a Dorottyában is megjelent.[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Google Maps távolságmérése alapján
  2. KSH Helységnévtár, 2021
  3. a b Zákány-őrtilosi dombok | Natura 2000. natura.2000.hu. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  4. N2K HUDD20055 dataforms. natura2000.eea.europa.eu. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  5. a b c Kevey Balázs: A Zákányi-dombok bükkösei. (Hozzáférés: 2022. január 31.)
  6. a b Dráva menti „Grand Canyon” (magyar nyelven). National Geographic. (Hozzáférés: 2022. január 31.)
  7. DUNÁNTÚLI DOMBSÁG - földrajzi kistájak növényzete | novenyzetiterkep.hu. www.novenyzetiterkep.hu. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
  8. Kevey Balázs és Toldi Miklós: A Zákányi-dombok égeres mocsárerdei. (Hozzáférés: 2022. január 31.)
  9. A Zákányi-dombok gyertyános-tölgyesei 1 - PDF Ingyenes letöltés. docplayer.hu. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
  10. Töredékes cseres-tölgyesek a Zákányi-dombokon. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
  11. Szurdokerdõ-fragmentumok a Zákányi-dombokon (Polysticho setiferi-aceretum pseudoplatani Kevey in Borhidi et Kevey 1996) - PDF Free Download. docplayer.hu. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
  12. a b ZÁKÁNYFALU.HU. www.zakanyfalu.hu. (Hozzáférés: 2022. február 3.)
  13. Zrínyi-Újvár - Magyar várak, kastélyok, templomok. (hu-HU nyelven). varlexikon.hu. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
  14. Őrtilos.hu - Történelmünk. www.ortilos.hu. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  15. Festung. www.varbarat.hu. [2022. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 2.)