Wagna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Wagna
Az 1964-ben épült plébániatemplom
Az 1964-ben épült plébániatemplom
Wagna címere
Wagna címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Leibnitzi járás
Irányítószám 8435, 8430
Körzethívószám 03452
Forgalmi rendszám LB
Népesség
Teljes népesség5859 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság266 m
Terület13,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Wagna (Ausztria)
Wagna
Wagna
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 46′ 05″, k. h. 15° 33′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 05″, k. h. 15° 33′ 30″
Wagna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Wagna témájú médiaállományokat.

Wagna osztrák mezőváros Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 5737 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Wagna a Leibnitzi járásban
Flavia Solva feltárt részeinek makettje
A Retzhof-kastély

Wagna a tartomány déli részén fekszik a Nyugat-Stájerország régióban, a Mura és mellékfolyója, a Sulm találkozásánál, közvetlenül a járási központ Leibnitztől délkeletre, gyakorlatilag azzal összeépülve. A városi önkormányzat 4 települést fog össze (valamennyit a saját katasztrális községében): Aflenz an der Sulm (197 lakos), Hasendorf an der Mur (246), Leitring (2 763), Wagna (2 287).

A környező települések: északra Gralla, keletre Gabersdorf, délkeletre Straß in Steiermark és Ehrenhausen an der Weinstraße, délre Gamlitz, nyugatra Leibnitz.

Története[szerkesztés]

A Murán már a hallstatti kultúra idejében (i.e. 800-600) is állt egy híd a mai Wagna és Landscha (Gabersdorf) között.

Időszámításunk előtt kelták lakták a térséget, ahol i.e. 15-ben, Noricum római provincia alakulásakor kis római település jözz létre, amely i.sz. 70-ben városi rangra emelkedett. Nevét - Flavia Solva - Vespasianus császárról és a Sulm folyó latin nevéről (Solva) kapta. Flavia Solva egyike volt a 11 római településnek a mai Ausztria területén és az egyetlen Stájerországban. 170 körül a markomann háborúban felégették. Ekkor még újjáépítették, de az 5. században a népvándorlások korában elpusztult.

Wagna első írásos említése a 13. században történik és az akkori település feltehetően a mai Sulm-híd környékén terülhetett el. A 16. században nemesi székhely épült a híd környékén, ebből fejlődött ki a wagnai uradalom. A falu később a seckaui uradalom alá tartozott. 1822-ben 196 lakosa volt. Az 1848-as forradalom után az uradalmakat felszámolták és létrejött Wagna önkormányzata.

Az első világháborúban menekülttábor működött a településen, amely 1915 augusztusában, Olaszország hadbalépése után 21 286 Friuliból menekülő polgári személynek nyújtott menedéket. A táborban több mint 3 ezren haltak meg kolera, tífusz és flekktífusz következtében; részükre külön olasz temető létesült. A háború után a tábort a faluhoz kapcsolták.

A második világháborúban 1944 februárja és 1945 áprilisa között Aflenzben működött a mauthauseni koncentrációs tábor egyik altábora. A 920 elítélt a Steyr-Daimler-Puch AG repülőgépmotor-gyártásának Grazból Aflenzbe való költöztetésén dolgozott; főleg alagutakat ástak és a kőbányában dolgoztak.

Wagna 1984. október 1-én kapott mezővárosi státuszt.

Lakosság[szerkesztés]

A wagnai önkormányzat területén 2017 januárjában 5737 fő élt. A lakosság 1961 óta (akkor 3975) dinamikusan gyarapszik. 2014-ben a helybeliek 91,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,5% a régi (2004 előtti), 3,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,1% a volt Jugoszláviából (Horvátország és Szlovénia nélkül) vagy Törökországból, 1,2% pedig egyéb országokból költözött Leibnitzbe. A munkanélküliség 4,4%-os volt.

Látnivalók[szerkesztés]

A római kőbánya bejárata
  • a Flavia Solva múzeum és régészeti park
  • az aflenzi római kőbánya
  • a Retzhof-kastély
  • az aflenzi Mária-kápolna
  • a Feltámadt Krisztus-plébániatemplom modern épülete 1964-ben készült
  • az eredetileg 1562-ben épült régi malom
  • a wagnai kápolna

Híres wagnaiak[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wagna című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Franz Haimel: Flüchtlingslager Wagna bei Leibnitz. Mit einer Abhandlung über die Alt-Römerstadt Flavia Solva. Hauptband und Ergänzungsband. S.n., Graz 1915.
  • Von der Österreichischen Nationalbibliothek digitalisierte Ausgaben: Lagerzeitung für Wagna (1915–1918).
  • Heimo Halbrainer: Lager Wagna 1914–1963. Die zeitweise drittgrößte Stadt der Steiermark. Schild von Steier – Kleine Schriften 23, Graz 2014, ISBN 978-3-902095-53-4.
  • A település honlapja
  • 61045 – Wagna Statistik Austria
  • Wikimedia Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Wagna témájú kategóriát.