Gleinstätten

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gleinstätten
Gleinstaetten castle+church.png
Gleinstätten címere
Gleinstätten címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Leibnitzi járás
Irányítószám 8443
Körzethívószám 03457
Forgalmi rendszám LB
Népesség
Teljes népesség2792 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság308 m
Terület21,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gleinstätten (Ausztria)
Gleinstätten
Gleinstätten
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 45′ 13″, k. h. 15° 22′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 13″, k. h. 15° 22′ 11″
Gleinstätten weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gleinstätten témájú médiaállományokat.

Gleinstätten osztrák mezőváros Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 2863 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Gleinstätten a Leibnitzi járásban
A gleinstätteni kastély
Román stílusú oroszlános dombormű a Szt. Mihály-templomban

Gleinstätten a tartomány déli részén fekszik, a Nyugat-Stájerország régióban, a Fekete- és Fehér-Sulm (a Mura mellékfolyója) összefolyásától északkeletre. Az önkormányzat 7 falut fog össze (valamennyit a saját katasztrális községében): Dornach (88 lakos), Gleinstätten (1012), Haslach (255), Maierhof (263), Pistorf (610), Prarath (171), Sausal (432).

A környező települések: északra Sankt Andrä-Höch, keletre Kitzeck im Sausal, délkeletre Großklein, délre Sankt Johann im Saggautal és Oberhaag, nyugatra Sankt Martin im Sulmtal.

Története[szerkesztés]

Gleinstättent eredetileg Micheldorfnak hívták. Egy 1245-ös oklevélben említés történik egy bizonyos Konrad Micheldorfer erődítményéről. A salzburgi nemesi lista szerint 1285 és 1607 között a von Gleinzok kezében volt a település, amely ekkorra már nevet változtatott. 1728-ban a Khönberg grófok szerezték meg az uradalmat és 1885-ig meg is tartották - legalábbis a kastélyt, mert a lakosság 1848-ban felszabadult a hűbéri kötöttségek alól. A helyi önkormányzat 1850-ben alakult meg.

Amikor a Német Birodalom 1938-ban annektálta Ausztriát, Gleinstätten a Stájer reichsgauba került. A második világháború után a brit megszállási zónához tartozott.

A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Pistorf községet Gleinstättenhez csatolták.

Lakosság[szerkesztés]

A gleinstätteni önkormányzat területén 2017 januárjában 2863 fő élt. A lakosság 1961 és 2001 között lendületesen növekedett és elérte a 2915 főt; azóta fokozatosan csökken. 2014-ben a helybeliek 96,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 1% az új EU-tagállamokból, 1,4% pedig a volt Jugoszláviából (Szlovénia és Horvátország kivételével) és Törökországból érkezett. A munkanélküliség 2,5%-os volt.

Látnivalók[szerkesztés]

A kerek kápolna
  • a gleinstätteni kastély a 16-17. században épült. Mai formájában 1666-ban készült, miután egy tűzvész miatt reneszánsz stílusban átépítették. A földszinten található egy 1556-os dátumú oszlop. A kastélyban ma koncerteket és más kulturális eseményeket tartanak. A kastély mögött tanösvény indul.
  • Gleinstätten Szt. Mihály-plébániatemplomát már 1381-ben említik. 1692-ben átépítették. Tornya 1757-ből származik. Barokk főoltárát a kastély kápolnájából költöztették át. Északi falán verekedő oroszlánokat ábrázoló, román stílusú dombormű látható, feltehetően még az első templomból maradt meg.
  • a pistorfi Anna-kápolna.
  • a sausali kerek Schwarzl-kápolna a 19. század közepén épült.
  • a sausali Terézia-villa (Theresienschlössl)
  • a sausali neoklasszicista Terézia-kápolna

A város futballcsapata az SV Union Tondach Gleinstätten az ötödosztályban játszik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gleinstätten című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]