Sankt Andrä-Höch

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sankt Andrä-Höch
A Szt. András-templom tornya
A Szt. András-templom tornya
Sankt Andrä-Höch címere
Sankt Andrä-Höch címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Leibnitzi járás
Irányítószám 8444, 8441, 8442, 8443, 8505, 8521, 8522
Körzethívószám 03456, 03457, 03185
Forgalmi rendszám LB
Népesség
Teljes népesség 1728 fő (2016. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság356 m
Terület20,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sankt Andrä-Höch (Ausztria)
Sankt Andrä-Höch
Sankt Andrä-Höch
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 47′ 33″, k. h. 15° 22′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 33″, k. h. 15° 22′ 46″
Sankt Andrä-Höch weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Andrä-Höch témájú médiaállományokat.

Sankt Andrä-Höch osztrák község Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 1723 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Sankt Andrä-Höch a Leibnitzi járásban
A Harrachegg-kastély
A háborús emlékmű

Sankt Andrä-Höch a tartomány déli részén fekszik, a Nyugat-Stájerország régióban, mintegy 35 km-re délre Graztól. Legmagasabb pontja a 671 méteres Demmerkogel. Sankt Andrä-Höch a sausali borvidék része. Az önkormányzat 8 falut fog össze (valamennyit saját katasztrális községében): Brünngraben (112 lakos), Fantsch (202), Höch (205), Neudorf im Sausal (327), Reith (132), Rettenberg (296), Sankt Andrä im Sausal (377), Sausal (166).

A környező települések: északkeletre Sankt Nikolai im Sausal, délkeletre Kitzeck im Sausal, délre Gleinstätten, nyugatra Groß Sankt Florian, északra Wettmannstätten.

Története[szerkesztés]

I. Ottó császár 970-ben adományozta Sausal erdejét (forestum susil) Frigyes salzburgi érseknek. Az "édes völgyek" (németül süßen Täler, latinul dulces valles) elnevezés (így emlegették a Sausali-dombvidék nyugati felét, amely nagyjából megfelel a mai önkormányzat területének) 977-ben bukkan fel először. Az érsek bajor telepeseket hozatott az addig szlávok által ritkásan lakott erdős dombságra, akik kiirtották az erdőt, feltörték a földet és szőlőt telepítettek. A 12. században már "hegyjoggal" rendelkeztek a helyi gazdák, vagyis a bortermelés legalább ekkorra vezethető vissza. 1322-ben 21 helyi szőlősgazdáról tesznek említést. A környék vadjairól is híres volt, az erdőkben a 10. században a király, utána az érsek vadászott medvére és szarvasra. Távollétében az erdőmester felügyelte a vadgazdálkodást és a parasztok kondáinak makkoltatását. Várak ekkor nem épültek, a néhány mai kastélyt (Flamhof, Harrachegg, Waldschach) jóval később emelték.

A 17. században a bortermelés jelentősége fokozatosan visszaesett, mára főleg Höchben maradt számottevő szőlőtermelő közösség. 1595-ben Wolf Dietrich érsek átadta leibnitzi földbirtokait Martin Brenner seckau püspöknek.

1168-ban a Sankt Florian-i Konrád plébános kapta meg a birtokot Adalbert érsektől, ő építtette azt a Szent Andrásnak szentelt kápolnát, amely először 1244-ben jelenik meg az oklevelekben. A templomról kapta nevét a környező falu is, amelyet elsőként 1445-ben említenek St. Andrä zu Sussentäler-ként. Egyházközségként 1788-ban szerezte meg önállóságát.

A község mai címerét 1994-ben fogadták el.

Lakosság[szerkesztés]

A Sankt Andrä-Höch-i önkormányzat területén 2017 januárjában 1723 fő élt. A lakosság 1869 óta (akkor 2219 lakos) lassan, de fokozatosan csökken. 2014-ben a helybeliek 96,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 1,4% az új EU-tagállamokból érkezett. A munkanélküliség 3%-os volt.

Látnivalók[szerkesztés]

Tájkép, előtérben a Demmerkogel kilátójával
  • a Szt. András-plébániatemplom. Mai, barokk formájában 1723-ban készült el, a korábbi gótikus templom egyes részei (pl. a torony alsó szintjei) megmaradtak. Főoltárának szobrai 1758-ból származik.
  • Háborús emlékmű 1725-ből származó mater dolorosa szoborral
  • A 18. századi paplak
  • a Steller-kápolna
  • a Harrachegg-kastély és annak boros- és kultúrpincéje
  • Neudorf am Sausal kápolnája
  • a világ legnagyobb Klapotetz-e (stájer madárijesztő)
  • kilátó a Demmerkogel tetején
  • bor- és természeti tanösvény és a Hubertus-barlang
  • horgászási lehetőség a Trifthanslteich tavon

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sankt Andrä-Höch című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]