Kitzeck im Sausal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kitzeck im Sausal
Kitzeck2.jpg
Kitzeck im Sausal címere
Kitzeck im Sausal címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Leibnitzi járás
Irányítószám 8442, 8441, 8451
Körzethívószám 03456
Forgalmi rendszám LB
Népesség
Teljes népesség1228 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság564 m
Terület16,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kitzeck im Sausal (Ausztria)
Kitzeck im Sausal
Kitzeck im Sausal
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 46′ 52″, k. h. 15° 27′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 52″, k. h. 15° 27′ 12″
Kitzeck im Sausal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kitzeck im Sausal témájú médiaállományokat.

Kitzeck im Sausal osztrák község Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 1226 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Kitzeck im Sausal a Leibnitzi járásban
Délstájer madárijesztő, ún. klapotetz Kitzeckben
A bormúzeum

Kitzeck im Sausal a tartomány déli részén fekszik a Nyugat-Stájerország régióban, a sausali dombság borvidékén. Itt található egész Ausztria legmagasabban fekvő szőlőtermő vidéke. Az önkormányzat 7 katasztrális községben (Brudersegg, Einöd, Fresing, Gauitsch, Greith, Neurath, Steinriegel) 13 falut és településrészt fog össze: Brudersegg (110 lakos), Brudersegg Altenberg, Einöd (121), Fresing (331), Hollerbach, Gauitsch (153), Greith (118), Kroisgraben, Neurath (315), Oberneurath, Sauegg, Steinriegel (160), Unterneurath.

A környező települések: északra Sankt Nikolai im Sausal, északkeletre Tillmitsch, délkeletre Heimschuh, délre Großklein, délnyugatra Gleinstätten, nyugatra Sankt Andrä-Höch.

Története[szerkesztés]

A településen talált, szerpentinkőből készült kőbalta arról tanúskodik, hogy területe az őskorban is lakott volt. Más leletre a régészek nem bukkantak, így feltehetően erdő borította és számottevő lakosság a római időkben nem élt erre. A Sausal régió neve is a latin Solva silva (Sulmerdő, a Sulm egy közeli folyó) kifejezésből származik.

A Sausal név I. Ottó császár 970-es adománylevelében fordul elő először, amikor a Sulm és Laßnitz folyók közötti területet a salzburgi érseknek ajándékozta. A mai önkormányzat falvai közül Fresinget 1136-ban, Hollerbachot 1295-ben, Kitzecket pedig 1322-ben említik először, utóbbit a leibnitzi egyház urbáriumában.

Az érsek bajor telepeseket hozatott, akik kiirtották az erdő jó részét, feltörték a földet és ők hozták be a szőlőtermelést is, amely a kedvező éghajlati körülmények között a lakosok egyik fő jövedelemforrásává változott. A középkorban a bortermelés jóval fontosabb volt mint ma, legnagyobb volumenét a 17. században érte el. A környéken mára csak Kitzeckben és a szomszédos Höchben maradt számottevő bortermelő közösség. A kitzecki szőlők mintegy 130 hektáron terülnek el.

Az 1862-ben alakult önkormányzat 1952-ig Steinrigel nevét viselte; ekkor átnevezték Kitzeck im Sausal-ra.

Lakosság[szerkesztés]

A Kitzeck im Sausal-i önkormányzat területén 2017 januárjában 1226 fő élt. A lakosság 1951 óta (akkor 1613 lakos) fokozatosan csökken. 2014-ben a helybeliek 95,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,9% a régi (2004 előtti), 2,1% az új EU-tagállamokból érkezett. A munkanélküliség 3,2%-os volt.

Látnivalók[szerkesztés]

A plébániatemplom
  • a steinrigeli Fájdalmas Mária-plébániatemplom mai formájában 1640-1644 között épült. Egy 1835-ös tűvész után tornyát újjáépítették. Rokokó főoltára a 18. század végéről való.
  • a bormúzeum egy 1726-ban épített, 1910-ben kibővített vincellérházban működik Steinrigelben
  • Fresing kápolnája
  • Neurath kápolnája
  • Steinrigel Mária-kápolnája

A Kitzecktől keletre fekvő Trebian településrészen jelent meg állítólag 1925-ben a trebiani kísértet. A szellemjárásnak a spiritiszta Maria Silbert vetett véget.

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kitzeck im Sausal című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]