Lang (Stájerország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lang
Ort Lang.JPG
Lang címere
Lang címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Leibnitzi járás
Irányítószám 8403
Körzethívószám 03182
Forgalmi rendszám LB
Népesség
Teljes népesség1325 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság286 m
Terület15,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lang (Ausztria)
Lang
Lang
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 50′ 14″, k. h. 15° 30′ 10″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 14″, k. h. 15° 30′ 10″
Lang weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lang témájú médiaállományokat.

Lang osztrák község Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 1290 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Lang a Leibnitzi járásban
Az Eybesfeld-kastély
A Szt. Máté-plébániatemplom

Lang a tartomány déli részén fekszik a Nyugat-Stájerország régióban, a Laßnitz (a Mura jobb oldali mellékfolyója) mentén. Legmagasabb pontja 420, a legalacsonyabb 280 méteres. Az önkormányzat 6 katasztrális községben (Göttling, Jöss, Lang, Langaberg, Schirka, Stangersdorf) 9 falut egyesít: Dexenberg (167 lakos), Göttling (177), Jöß (291), Jöß-Gewerbegebiet (0), Lang (184), Langaberg (127), Schirka (102), Stangersdorf (203), Stangersdorf-Gewerbegebiet (5).

A környező települések: északra Wildon, keletre Lebring-Sankt Margarethen, délre Tillmitsch, délnyugatra Sankt Nikolai im Sausal, északnyugatra Hengsberg.

Története[szerkesztés]

A Dexenberg fölötti Tischlerhöhe magaslaton már az i.e. 4. évezredben is éltek a Lasinja-kultúra képviselői. Néhány cserépedény maradványa miatt feltételezik a 2. évezredbeli, bronzkori település létét, illetve az i.e. 9. században az urnamezős kultúra népe telepedett meg a dombon. Ugyanők a Stangersdorf melletti teraszos domboldalon is alapítottak egy falut. Szintén Strangersdorf mellett találtak az i.e. 7. századból a hallstatti kultúrához, valamint a kelta La Tène-kultúrhoz köthető sírokat, vagyis feltételezhető, hogy nekik is volt egy településük a környéken.

A római időszakban, az i.sz. 1-4. század között a régió sűrűn lakott volt. Ebből a korból Jöß és Lang területén római majorságok maradványait és az őslakos kelták halomsírjait találták meg. Lang területén haladt át a Celeia és Flavia Solva közti út is.

A Karantán őrgrófság idején a német birodalom keleti határa igen közel, a Muránál húzódott és Lang területén még ma is megfigyelhetők a valamikor határvidéki védművek maradványai. Feltehetően ezekhez tartozott az Ördögárok (Teufelsgraben) nevű hosszú sánc is.

A település neve először a 12. század első felében jelenik meg a reini apátság okleveleiben Lunka és Stanegoiestorf formában. Lunka a Laßnitz folyó korabeli szláv nevéből, a Lunsnicából ered. A falvak ekkor az 1130-ban alapított apátság birtokában voltak. 1219-ben megalapították a Máté evangelistának szentelt kápolnát, amelyben a hengsbergi pap misézett. A kápolnát a 18. században bővítették ki a mai templommá.

Lang 1680 körül kapott saját papot. 1651-ben Christoph Freiherr von Eibiswald felépíttette Jößben az Eybesfeld-kastélyt. A kastélyt ekkor még négy toronnyal megerősített kőfal vette körbe, amelyet a 18. században a török veszély elmúltával lebontottak. A birok 150 évig a Conrad-Eybesfeld családé volt, róluk kapta a kastély a nevét is.

1822-ben Langban 19 házat és 96 lakost számláltak. Az 1848-as forradalom után a politikai hatalom a földbirtokosoktól a választott községi tanács kezébe ment át; ekkor alakultak meg Lang és Schirka önkormányzatai.

Az Eybesfeld-kastélyhoz tartozó erdőben található a szomszédos első világháborús lebringi katonai tábor temetője, amelyben 1680 katona nyugszik. 1233-an a Monarchia különböző nemzetiségű katonái, 437-en pedig olasz, román, szerb, lengyel és orosz hadifoglyok voltak.

1939-ben Langban, akárcsak a szomszédos községekben a Birodalmi Munkaszolgálat (Reischsarbeitdienst) táborait állították fel, amelynek dolgozói a Laßnitz és a Kainach folyók szabályozásán dolgoztak. A táborokat 1945-ben felszámolták.

1968-ban Lang és Schirka önkormányzatait egyesítették. 2009-ben Lang és Hengsberg, Lebring-St. Margarethen, Stocking, Wildon és Weitendorf megalakította a Hengist kistérséget (a tagok közül Stocking és Weitendorf 2015-ben egyesült Wildonnal).

Lakosság[szerkesztés]

A langi önkormányzat területén 2017 januárjában 1290 fő élt. 2015-ben a helybeliek 94,8-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,8% a régi (2004 előtti), 2,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,5% egyéb országok polgára. 2001-ben 92,2% római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 1,4% muszlimnak, 4,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor három magyar élt a községben.

Látnivalók[szerkesztés]

A kastély melletti lakóházak
  • a jößi Eybesfeld-kastély és a hozzá tartozó lakóházak, valamint a régi fal két tornya
  • a Szt. Máté-plébániatemplom 1700 körül épült, belső tere és harangja a 18. század elejéről való.
  • Schirka kápolnája
  • Göttling mezei kápolnája
  • Wildoni Buchkogel természetvédelmi terület
  • a langi kulturális tanösvény

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lang (Steiermark) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]