Sankt Johann im Saggautal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sankt Johann im Saggautal
A Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
A Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
Sankt Johann im Saggautal címere
Sankt Johann im Saggautal címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Leibnitzi járás
Irányítószám 8452, 8453, 8454
Körzethívószám 03455
Forgalmi rendszám LB
Népesség
Teljes népesség2023 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság316 m
Terület27,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sankt Johann im Saggautal (Ausztria)
Sankt Johann im Saggautal
Sankt Johann im Saggautal
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 42′ 08″, k. h. 15° 24′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 08″, k. h. 15° 24′ 02″
Sankt Johann im Saggautal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Johann im Saggautal témájú médiaállományokat.

Sankt Johann im Saggautal osztrák község Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 2006 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

St. Johann im Saggautal a Leibnitzi járásban
Praratheregg Szt. György-temploma
St. Johann 1640-ben épült paplakja

Sankt Johann im Saggautal a tartomány déli részén fekszik, a Nyugat-Stájerország régióban, a Saggau folyó mentén. St. Johann a délstájer borút (az ún. "stájer Toszkána") borvidékének része. Az önkormányzat 8 falut fog össze (Narrath kivételével valamennyit saját katasztrális községében): Eichberg (337 lakos), Gündorf (167), Narrath (58), Praratheregg (62), Radiga (192), Saggau (383), Sankt Johann im Saggautal (376), Untergreith (496).

A környező települések: északra Gleinstätten, északkeletre Großklein, délkeletre Leutschach an der Weinstraße, délre Arnfels, délnyugatra Oberhaag.

Története[szerkesztés]

A St. Johannban, illetve a környező erdőkben talált római kori sírok miatt feltételezik, hogy már akkor is létezhetett egy település a régióban, melynek gazdasági jelentőségét a számos korabeli vasércbánya maradványai mutatja.

A település templomának védőszentjéről kapta nevét; a templomot már a 12. században megemlítik. 1100-ban Heinrich von Spannheim gróf St. Paul im Lavanttal apátságának adományozta Saggau falut és templomát. St. Johann létéről ekkor még csak temploma árulkodik. A falu 1242-ben az apátságot szolgáló Reinbert von Mureck kezében volt, majd a későbbi századokban több alkalommal is gazdát cserélt.

1770-ben bevezették a házak számozását. A községi önkormányzat - a mai falvak részvételével - 1849-ben alakult meg és a lakosok megszabadultak korábbi feudális kötelezettségeiktől is. 1891-ben egy tűzvészben elpusztult a falu jelentős része és 1906-ban is leégett négy gabonaraktár.

Miután 1938-ban Ausztria csatlakozott a Német Birodalomhoz, St. Johann im Saggautal a Stájer reichsgau része lett. A második világháború után a brit megszállási zónához tartozott. A község 1961-ben kapta címerét.

Lakosság[szerkesztés]

A St. Johann im Saggautal-i önkormányzat területén 2017 januárjában 2006 fő élt. A lakosság 1961 óta (2065 lakos) 2000-2100 körül stagnál. 2014-ben a helybeliek 98,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 0,3% az új EU-tagállamokból érkezett. A munkanélküliség 2,6%-os volt.

Látnivalók[szerkesztés]

  • a Keresztelő Szt. János-plébániatemplom mai formájában 1753-1758 között épült a marburgi Johann Fuchs tervei alapján. A főoltár és a festett faszobrok a 18. század második feléből származnak.
  • az 1640-ben épült kétszintes paplak.
  • Praratheregg Szt. György-temploma kis gótikus épület, tornyán barokk hagymakupolával.
  • Gündorf kápolnája
  • Radiga kápolnája
  • Saggau Lourdes-i Szűz Mária-kápolnája

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Források[szerkesztés]