Ugrás a tartalomhoz

Sankt Johann im Saggautal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sankt Johann im Saggautal
A Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
A Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
Sankt Johann im Saggautal címere
Sankt Johann im Saggautal címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásLeibnitzi járás
Irányítószám8452, 8453, 8454
Körzethívószám03455
Forgalmi rendszámLB
Népesség
Teljes népesség2023 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság316 m
Terület27,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 42′ 08″, k. h. 15° 24′ 02″46.702222°N 15.400556°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 08″, k. h. 15° 24′ 02″46.702222°N 15.400556°E
Sankt Johann im Saggautal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Johann im Saggautal témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sankt Johann im Saggautal osztrák község Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 2006 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

St. Johann im Saggautal a Leibnitzi járásban
Praratheregg Szt. György-temploma
St. Johann 1640-ben épült paplakja

Sankt Johann im Saggautal a tartomány déli részén fekszik, a Nyugat-Stájerország régióban, a Saggau folyó mentén. St. Johann a délstájer borút (az ún. "stájer Toszkána") borvidékének része. Az önkormányzat 8 falut fog össze (Narrath kivételével valamennyit saját katasztrális községében): Eichberg (337 lakos), Gündorf (167), Narrath (58), Praratheregg (62), Radiga (192), Saggau (383), Sankt Johann im Saggautal (376), Untergreith (496).

A környező települések: északra Gleinstätten, északkeletre Großklein, délkeletre Leutschach an der Weinstraße, délre Arnfels, délnyugatra Oberhaag.

Története[szerkesztés]

A St. Johannban, illetve a környező erdőkben talált római kori sírok miatt feltételezik, hogy már akkor is létezhetett egy település a régióban, melynek gazdasági jelentőségét a számos korabeli vasércbánya maradványai mutatja.

A település templomának védőszentjéről kapta nevét; a templomot már a 12. században megemlítik. 1100-ban Heinrich von Spannheim gróf St. Paul im Lavanttal apátságának adományozta Saggau falut és templomát. St. Johann létéről ekkor még csak temploma árulkodik. A falu 1242-ben az apátságot szolgáló Reinbert von Mureck kezében volt, majd a későbbi századokban több alkalommal is gazdát cserélt.

1770-ben bevezették a házak számozását. A községi önkormányzat - a mai falvak részvételével - 1849-ben alakult meg és a lakosok megszabadultak korábbi feudális kötelezettségeiktől is. 1891-ben egy tűzvészben elpusztult a falu jelentős része és 1906-ban is leégett négy gabonaraktár.

Miután 1938-ban Ausztria csatlakozott a Német Birodalomhoz, St. Johann im Saggautal a Stájer reichsgau része lett. A második világháború után a brit megszállási zónához tartozott. A község 1961-ben kapta címerét.

Lakosság[szerkesztés]

A St. Johann im Saggautal-i önkormányzat területén 2017 januárjában 2006 fő élt. A lakosság 1961 óta (2065 lakos) 2000-2100 körül stagnál. 2014-ben a helybeliek 98,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 0,3% az új EU-tagállamokból érkezett. A munkanélküliség 2,6%-os volt.

Látnivalók[szerkesztés]

  • a Keresztelő Szt. János-plébániatemplom mai formájában 1753-1758 között épült a marburgi Johann Fuchs tervei alapján. A főoltár és a festett faszobrok a 18. század második feléből származnak.
  • az 1640-ben épült kétszintes paplak.
  • Praratheregg Szt. György-temploma kis gótikus épület, tornyán barokk hagymakupolával.
  • Gündorf kápolnája
  • Radiga kápolnája
  • Saggau Lourdes-i Szűz Mária-kápolnája

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sankt Johann im Saggautal című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]