Világnyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A világnyelv vagy nemzetközi kommunikációs nyelv egy olyan természetes nyelv, amely kommunikációs nyelvként az eredeti nyelvterületén kívül is széles körben elterjedt. A beszélők száma itt egyáltalán nem mérvadó. A kínai, a hindi és a bengáli vagy a német sem számít a beszélők magas száma ellenére sem a szűkebb értelemben vett világnyelvek közé.

Az ilyen nemzetközi kommunikációs nyelveket sok különböző nemzetiségű ember beszéli első vagy második idegennyelvként, ezek Lingua francaként használatosak a nemzetközi diplomáciában vagy a nemzetközi kereskedelmi szerződések esetében, valamint a tudományos életben; a világnyelvek gyakran több ország vagy nemzetközi szervezet hivatalos nyelvei is. A II. világháború vége óta az angol mint világkommunikációs nyelv a nemzetközi szinten legfontosabb világnyelv.

A világnyelvek kialakulása[szerkesztés]

A legtöbb világnyelv olyan államok terjeszkedése által alakult ki, amelyekben a megfelelő nyelvet beszélték, valamint a meghódított területek fölött későbbi folyamatos hegemóniát gyakoroltak ezen államok. Ez így van a világ minden régiójában úgy az ókori világnyelvek esetében, mint az újkori, valamint a jelenkori világnyelveknél is így figyelhetjük meg. Ezért a világnyelv fogalmában mindig benne rejlik valamiféle imperialista háttér is, amelyet a kisebb nyelvek beszélői akár elnyomónak is érezhetnek. Ez így volt már a klasszikus ókor világnyelvénél, az ógörög nyelvnél is, amelynek terjedése Nagy Sándor hódító hadjárataira vezethető vissza.

Történelmi világnyelvek[szerkesztés]

Az ókor világnyelvei a babiloni nyelv, az arámi nyelv és a görög nyelv. A Római Birodalom terjedésével kiemelkedett latin nyelv ezt a státuszát egészen a XVII. századig megőrizte mint egyházi nyelv, az irodalom és a jog nyelve. A szanszkrit nyelv és a páli nyelv, valamint később a kínai nyelv a hinduizmusnak és a buddhizmusnak a Kr. u. 1. évezredben való elterjedésével összhangban lett világnyelv Dél- és Délkelet-Ázsiában. A kora középkorban megfigyelhető iszlám hódítással vette kezdetét az arab nyelv mint világnyelv felemelkedése.

Újkori világnyelvek[szerkesztés]

Sok újkori világnyelv egykori gyarmatosító nyelv, amelynek más kontinenseken való elterjedése főképpen hódítás, gyarmatosítás és kizsákmányolás útján történt. Az indián és törzsi nyelveket, különösen olyan gyarmatokon, amelyek a Direct Rule elve szerint uralkodtak, legyőzték, betiltották és elnyomták; ennek ellentéte volt az asszimiláció: pl. a francia nyelv és kultúra teljes körű részvételt ígért a civilizáció alakításában. Az olyan gyarmati államokban, amely az Indirect Rule elve alapján uralkodtak (angol és német gyarmatok), a gyarmati birodalom nyelvének átvétele túlnyomó részben annak az elitnek az előjoga volt, aki a helyi lakosságot uralták. Az indián nyelveknek a lakosság széles körében való fennmaradása ebben a hatalmi modellben még kívánatos is volt, mint a hatékony felemelkedés korlátja. Egy nagy gyarmatbirodalom birtoklása minden XIX. századi és XX. századi európai gyarmatosító ország esetében a nemzeti nyelvük világnyelvvé való felemelkedéséhez vezetett: így volt ez az angol nyelv, a francia nyelv, a spanyol nyelv, a portugál nyelv és a holland nyelv esetében. Az orosz nyelv a jelentőségét csak Oroszország Kelet-Ázsia felé történő terjeszkedésével nyerte el; a II. világháborút követően ez a jelentősége a Szovjetunió keleti blokkra, illetve a kommunista világra gyakorolt dominanciájával tovább erősödött. A Szovjetunió bukása után újra csökken az orosz nyelv jelentősége. Az egykori szovjet köztársaságokban élő polgárok ma újra határozottan visszatértek az eredeti nyelvükhöz, és az oroszországi születési ráta, valamint az orosz gazdaság is tovább stagnál.

Világnyelvek különleges összefüggésekben[szerkesztés]

A francia nyelv a XVII. században nyerte el a vezető világnyelv szerepét, mint a diplomácia, a posta, valamint az európai nemesség nyelve. A német nyelv a XVIII. századtól lett a tudomány és a művészet fontos nyelve a weimari kultúrpolitika hatására (ld. weimari klasszikusok, amelyet olyan költők és politikusok képviselnek, mint Goethe, Schiller és a Humboldt testvérek, de a filozófiai felvilágosodás, különösen Kant írásainak jelentősége is jellemez, vö. Költők és gondolkodók); de elvesztette ezt a státuszát a két világháborúban elszenvedett veresége után, és a felvilágosodási eszméknek az ezen háborúkat megelőző folyamatos térvesztése is hozzájárult ehhez.[1] Kis kulturális ágak, amelyekben bizonyos nyelvek még világszerte mérvadóak: a balett a francia nyelvvel és a klasszikus zene az olasz nyelvvel.

A világnyelvek elterjedése a XXI. század kezdetén[szerkesztés]

Az angol nyelv a nemzetközi diplomácia, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, valamint a nemzetközi tudományos és kulturális csere Lingua francájaként az egyedüli, a szó igazi értelmében világszerte használatos kommunikációs nyelv és a legjelentősebb világnyelv.[2] A nagy nyelvek kínai nyelv (mandarin), francia nyelv, angol nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv 1946 óta az Egyesült Nemzetek Szervezete hivatalos nyelve. 1973-ban 6. hivatalos nyelvként csatlakozott az arab nyelv is.[3] A mandarin a kínai nyelv legfontosabb nyelvjárása, és több anyanyelvű beszélője van, mint az angol és spanyol nyelv együtt. A Hindi/urdu nyelv, ill. annak kevert formája, a hindusztáni csaknem kizárólag az eredeti nyelvterületén Indiában és Pakisztánban beszélik; ugyanez érvényes a bengáli nyelvre és annak nyelvterületére, Bangladesre és Nyugat-Bengálra, valamint a japán nyelvre és a nyelvterületére Japánra, ill. a német nyelvre Németországban, Ausztriában és Svájcban. Ezeket a nyelveket azonban - beszélőinek száma ellenére - rendszerint nem számítjuk világnyelvnek. A világszerte a globalizáció következtében kialakult migrációs mozgalmak hatására a XX. század közepe óta jelentős számú délázsiai eredetű népek élnek eredeti nyelvterületükön kívül, pl. Nagy Britanniában vagy az Egyesült Államokban, eddig ez (2011) nem jutott odáig, hogy ezek a nyelvek az új területeken kommunikációs nyelvekké lettek volna.


Beszélők száma[szerkesztés]

A világ legtöbbet beszélt nyelvei a XXI. század elején (első nyelv és második nyelv, nem idegen nyelvek (2009), minden szám Ethnologue-becslés alapján,[4] kerekítve:

Nyelv Beszélők
(millió)
(első nyelv)
Beszélők
(millió)
(második nyelv)
Beszélők
országok száma
(migráció is)
Beszélők
(millió)
összesen
angol 375 1125 112 1500
arab 206 94 57 300
bengáli 215 18 10 233
francia 79 291 60 370
hindi/urdu 242 224 23 466
japán 122 1 25 123
jávai 84 0 3 84
kínai(mandarin) 982 845 118 1827
koreai 78 0 5 78
maláj 60 0 13 60
marathi 72 0 1 72
német 105 80 43 185
olasz 64 ? 10 64 ?



A szócikk egy része még lefordítandó. Segíts te is a fordításban!

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Világnyelv témájú médiaállományokat.

Az általános nyelvi jelenségekről szóló szócikkeket lásd a Nyelvészet kategóriában!

Az egyes nyelvekről szóló szócikkeket a Természetes nyelvek és Mesterséges nyelvek alkategóriákban, illetve nyelvcsaládok és nyelvrokonsági csoportok szerint osztályozva a Nyelvcsaládok alkategóriában találhatod!

  1. Das Phänomen des kontinuierlichen Verfalls der Hochkultur der deutschen Aufklärung bis hin in die rückständigste nationalistische Barbarei, die die Welt je gesehen hat, wird besonders drastisch von Theodor W. Adorno und Max Horkheimer in der Schrift Dialektik der Aufklärung beschrieben.
  2. vö. David Crystal: English as a Global Language, Edition 2, illustrated, revised, Cambridge University Press, 2008, ISBN 9780521530323 . (Digitalisat)
  3. Az Egyesült Nemzetek Általános Közgyűlésének 2. Határozata (1946. február 1.), pdf formátumban letölthető www.un.org/documents//ga/res/1/ares1.htm és Általános közgyűlés 3191. határozat (1973. december 18.), pdf dokumentumban letölthető innen: www.un.org/documents/ga/res/28/ares28.htm
  4. Ethnologue (2009), SIL International: Lewis, M. Paul (ed.), 2009. Ethnologue: Languages of the World, Sixteenth edition. Dallas. Tex.: SIL International: minden Ethnologue hivatkozás ebben a cikkben később lehíva 2011. február 2