Ugrás a tartalomhoz

Ti-csün

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Átírási segédlet
Ti-csün
Kínai átírás
Hagyományos kínai帝俊
Egyszerűsített kínai帝俊
Mandarin pinjinDìjùn
Wade–GilesTi4-chün4

Ti-csün (magyarul: Csün császár) legfőbb istenség az ókori kínai mitológiában, akinek alakját a Csou-dinasztia első századaiban összevonták Ku császár alakjával.

Alakja, legendái

[szerkesztés]
A jóslócsont-feliratokon található, a Sang királyok ősének tekintett Csün 俊 nevének képjele.

A Sang-Jin-dinasztia idejéből származó jóslócsont-feliratokon Csün 俊 nevét (jelentése: „ősatya”, „parancsoló”, „uralkodó”)[forrás?] egy olyan piktogrammal írták, amely egyes tudósok (pl. Kuo Mo-zso; 1892–1978) szerint emberszabású majmot ábrázol, míg mások inkább valamiféle madárfejű embertestű lényt látnak benne. Yuan Ko 袁珂 (1916–2001), kínai mítoszkutató szerint a piktogram egy olyan egylábú lényt ábrázol, akinek farkokkal rendelkező majomtestén, szarvakat viselő madárfeje van és bottal jár.[1]

Amikor a csou törzsek az i. e. 11. században kiszorították a jineket, és megalapították saját uralkodóházukat, az egykori isteneket fokozatosan felváltották a sajátjaikkal. Így vette át Sang-ti szerepét a Tien, és Csünt vagy Ti-csünt pedig felváltotta a Sárga Császár[2]

A Hegyek és vizek könyve szerint Ti-csün az égből ereszkedett alá a földre, ahol az áldozati oltárra vigyázó ötszínű madarakkal barátkozott. A legenda szerint három felesége volt: Hszi-ho, aki tíz Nap-fiat szült neki, Csang-hszi, aki tizenkét Hold-leányt szült neki, és O-huang, a háromtestűek országának ősanyja.[3]

Számos legenda létezik Ti-csün utódairól, akiknek mindenféle tárgyak eszközök és számos legendás ország megalapítását tulajdonítják.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Kínai mitológia 1988: „Kínai mitológia”. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. ISBN 963 282 028 2 II. kötet

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]