Ugrás a tartalomhoz

Thurzó György (nádor)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Ez a szócikk a nádorról szól. Hasonló címmel lásd még: Thurzó György (egyértelműsítő lap).
Thurzó György
A Magyar Királyság nádora
Hivatali idő
1609. december 7. – 1616. december 24.
ElődIllésházy István
UtódForgách Zsigmond
Született1557. szeptember 2.
Zsolnalitva
Elhunyt1616. december 26. (59 évesen)
Nagybiccse
Pártpolitikus a politikai pártok megjelenése előtt
SzüleiThurzó Ferenc
Zrínyi Kata
HázastársaCzobor Erzsébet
Gyermekei
  • Thurzó Imre
  • Gräfin Katalin Thurzó de Béthlenfalva
  • Thurzó Borbála
  • Ilona, Gräfin Thurzó de Bethlenfalva
  • Thurzó Judit
Foglalkozáspolitikus
Vallásrómai katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Thurzó György témájú médiaállományokat.

Bethlenfalvi gróf Thurzó György (Zsolnalitva, 1567. szeptember 2. – Nagybiccse, 1616. december 24.[1]) nádor, valamint származása alapján Árva vármegye örökös főispánja.

Élete

[szerkesztés]

Apja, Thurzó Ferenc előbb nyitrai püspök, majd kamarai elnök, árvai örökös főispán. Anyja Zrínyi Kata. 1556-ban Thurzó Ferenc nyitrai püspök a pápát házasságkötésének engedélyezésére kérte. Az ekkor csaknem ötven esztendős Ferenc kiszemeltje Kostka Miklós leánya, Borbála volt. A magyarországi arisztokrácia házasságkötési diplomáciájának ékes példájaként értékelhető házasság hátterében az árvai váruradalom tényleges megszerzése állt. Ezzel Thurzó Ferencnek sikerült érvényesítenie az árvai uradalom feletti azon jogokat, amelyek a fentiekben említett rokonának történt adomány velejárójaként a családot illették. Addigi tényleges gyakorlójuk és kisajátítójuk ugyanis jövendőbelijének apja, Kostka Miklós volt. A házasság megkötését követően megvásárolta Zsolnalitva várát (Trencsén vármegye). Házassága azonban rövidesen tragédiába torkollott. Betegeskedő felesége, Borbála 1562-ben elhunyt. Röviddel ezután Ferenc feleségül vette a későbbi szigetvári hős, Zrínyi Miklós 14 esztendős leányát, Katalint. Ferenc 1574-ben, Zsolnalitván hunyt el. Fia, György Zsolnalitva várában született, apját hétéves korában vesztette el.

Thurzó György szobra síremlékéről. Árva vára, kápolna (1616)

Apja halála után anyja, majd mostohaapja, Forgách Imre nógrádi főispán nevelte. 1583-ban a gyámi nevelés alól felmentették, a királyi leirat Thurzó Györgyöt a királyi kamara kezelésére bízta és Ernő főherceg, Magyarország akkori főkormányzójának udvarába vitték, hogy ott a katonai és diplomáciai pályára képezzék. 1585-ben anyja halála után mostohaapja kívánságára hazament, átvette vagyona igazgatását és megörökölte árva megyei örökös főispáni címét is. Ekkor vette feleségül, Forgách Zsófiát. Házasságukból két leány született, de Zsófia a második gyermek világra hozatala után nem sokkal meghalt. 1590-ben Pálffy Miklós komáromi kapitány mellett segédkezett. 1592-ben Czobor Mihály nádori helytartó lányát, Erzsébetet vette második házastársul. 1593-ban részt vett Székesfehérvár ostromában. 1598-ban királyi tanácsos, 1599-ben főpohárnok volt. Valódi magyar bárói címet a Thurzó családból elsőként 1599. július elsején György szerzett. Egyszerre lett tisztségviselő országbáró[2] és címzetes báró.[3]

Árva vára. Thomas Ender festménye (1860-as évek)

A Bocskai István vezette felkelés alkalmával hű maradt az Habsburg-házhoz és mindent elkövetett, hogy a fölkelés elterjedését megakadályozza. Rudolf király békebiztosul őt küldte Bocskaihoz. Fáradozásáért Árva várát és uradalmát kapta örökös adományul. 1606-ban nagy szerepe volt a bécsi béke megkötésénél. II. Mátyás magyar királynak bizalmas embere volt, annak terveit igyekezett előmozdítani. 1606. április 10-én grófi méltóságot nyert;[4] ezzel lett Magyarországon az első, aki valaha is grófi címet szerzett az uralkodótól. Illésházy István halála után 1609. december 7-én nádorrá választották. A nádorválasztásnál három idősebb és rangosabb jelölttársa volt, Erdődy Tamás bán, Forgách Zsigmond tárnokmester, és Széchy Tamás, és képes volt a maga mellé állítani a magyar rendiséget.

Mint nádor, a béke embere volt. Buzgó lutheránus volt és következetesen védte a protestánsok érdekeit.[5] Az osztrák protestánsok sérelmeikkel többször fordultak hozzá s eljárásával mindig meg voltak elégedve. Bethlen Gábornak az ellene felkelt és legyőzött katolikusok ellen hozott erőszakos rendszabályai végrehajtását megakadályozta. 1610-ben az evangélikus egyház szervezése végett Zsolna városában zsinatot tartott.[6] Támogatása révén számos felvidéki diák folytathatta tanulmányait a wittenbergi egyetemen. Több templom alapítása is köthető a nevéhez. Pártolta a hazai irodalmat és bicsei könyvtárának nagy gazdagsága messze földön híres volt és példaértékkel bírt.

Levelezése

[szerkesztés]
  • Bethlenfalvi gróf Thurzó György levelei nejéhez, Czobor-Szent-Mihályi Czobor Erzsébethez, 1-2.; kiad. Zichy Edmund, tan. Kubinyi Miklós; Athenaeum, Bp., 1876

Származása

[szerkesztés]
Thurzó György ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. Thurzó György
 
 
 
 
 
 
 
8. Thurzó Teofil
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Katalin
 
 
 
 
 
 
 
4. Thurzó János
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
9. Anna
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2. Thurzó Ferenc
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
5. Abaffy(?) Anna
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1. Thurzó György[7]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. Zrínyi Péter
 
 
 
 
 
 
 
12. Zrínyi Miklós[9]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
6. Zrínyi Miklós
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. Korbáviai Károly
 
 
 
 
 
 
 
13. Karlovics Ilona[10]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Újlaki Katalin
 
 
 
 
 
 
 
3. Zrínyi Katalin[8]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. Frangepán Bernát
 
 
 
 
 
 
 
14. Frangepán Ferdinánd
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Luisa Marzano d'Aragona[12]
 
 
 
 
 
 
 
7. Frangepán Katalin[11]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. Brankovics Jován
 
 
 
 
 
 
 
15. Brankovics Mária[13]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Jaksic Ilona[14]
 
 
 
 
 
 

Irodalom

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Szent-Istványi 1859, 198. Thurzó Imre naplója szerint. Megjegyzendő hogy a Nagykarácsony napja megtévesztő.
  2. ↑ barones regni
  3. ↑ barones solo nomine
  4. ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 5. kötet - 738 - 743. oldal
  5. ↑ Nádorként 1610 márciusában ő kezdeményezte a vizsgálat megindítását Báthory Erzsébet ellen. Gyakran úgy is emlegetik, hogy ő kerítette kézre az "átkozott asszonyt".
  6. ↑ Zsolnai szinódus
  7. ↑ Miroslav Marek: Thurzó (angol nyelven). Genealogy.eu, 2008. június 6. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  8. ↑ Miroslav Marek: Zrínyi (angol nyelven). Genealogy.eu, 2008. január 18. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  9. ↑ Miroslav Marek: Subich 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2003. november 12. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  10. ↑ Miroslav Marek: Korbáviai (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. január 30. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  11. ↑ Miroslav Marek: Frangepán 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. január 23. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  12. ↑ Miroslav Marek: Marzano (angol nyelven). Genealogy.eu, 2003. március 13. [2017. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  13. ↑ Miroslav Marek: Balkan 16 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2003. december 8. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  14. ↑ Miroslav Marek: Jaksic (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. január 23. (Hozzáférés: 2015. április 23.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Thurzó_György_(nádor)&oldid=26521870”