Hadtudomány (fogalom)

A hadtudomány vagy más néven katonai tudomány a hadviselésnek, illetve annak stratégiai, taktikai és logisztikai elveinek a tudománya. A háborúk, a fegyveres küzdelem egészére vonatkozó tudományos nézetek rendszere. Témája a háború vezetésének művészete, a háborúk története, a fegyveres harc általános törvényszerűségei, a fegyveres erők megszervezése és felkészítése a háborúra. A hadtudomány az ókortól a mai, számítógépes hadijáték „programokig” olyan változatlan elvekkel foglalkozik, mint a cél kitűzése, az erő összpontosítása, az erővel való gazdálkodás, a meglepetés és a manőver. A hadtudomány neves teoretikusai és szakírói közé tartozik például a kínai Szun-ce tábornok (i. e. 500 körül), a német Carl von Clausewitz (1780–1831) és Helmuth Johannes Ludwig von Moltke (1848–1916) tábornokok és a brit Basil Liddell Hart (1895–1972).

Meghatározásai

A hadtudományt az ókor óta művelik. A 19. századi német szakirodalom meghatározása szerint a háború vezetésének művészetére illetve a hadtörténetre vonatkozó ismereteket foglalja össze. Az egykori szovjet meghatározás szerint e tudomány tárgya a háború és annak legfőbb specifikuma, a fegyveres harc, annak törvényszerűségei, a fegyveres erők és az ország és háborúra történő felkészítése, valamint a fegyveres küzdelem módozatai képezik. Az orosz vezérkari akadémia 1992-es definíciója szerint e tudományág tárgya a háború katonai-stratégiai jellemzőinek vizsgálata, a háború elkerülésének lehetőségei, a fegyveres erőknek és az országnak a felkészítése az agressziók elhárítására, az állam megvédésére irányuló fegyveres küzdelem törvényszerűségei, elvei és gyakorlata.

Az angolszász és francia szakanyagok az 1990-es évekig ezt a fogalmat nem használták, helyette a háború tudománya, a stratégia, illetve a katonai stratégia fogalmakkal operáltak. Az 1990-es Cambridge Enciklopédiában azonban már megjelent címszóként, mint olyan elméleti tudomány, ami a hadviseléssel, a stratégia, a taktika és a logisztika elveivel foglalkozik. Az 1992-es egyesült államokbeli Védelmi és Katonai Enciklopédia meghatározása szerint a hadtudomány olyan elmélet, amely a múlt tanulmányozására támaszkodva a gyakorlat által igazolt általános következtetéseket von le a háborúra vonatkozólag. Ezeknek a következtetéseknek kell megalapozniuk a katonai döntéshozatalt.

Kiemelkedő művelői

A történelem során a hadtudomány legkiemelkedőbb művelői közé tartozott Szun-ce, Thuküdidész, Julius Caesar, Machiavelli, Nagy Frigyes, Szuvorov, Napóleon, Clausewitz, Moltke és Liddell Hart.

A hadtudomány Magyarországon

Hazánkban az első kiemelkedő hadtudós Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér volt. A Magyar Tudós Társaság (a Magyar Tudományos Akadémia előd-intézménye) keretében Tanárky Sándor, Kiss Károly, Baricz György, Szontagh Gusztáv és Lakos János foglalkoztak a hadtudománnyal. Tanárky 1838-as akadémiai székfoglalójában hangsúlyozta, hogy a hadtudomány igazi tudomány, aminek feltétlen szükséges a magyarországi művelése. Kutatási területe a fegyveres küzdelem, amellyel más tudomány nem képes foglalkozni. Nagy szükség van a megfelelő magyar nyelvű terminológiai bázisának a kifejlesztésére.

Trianon után tovább fejlődött a magyar nyelvű hadtudomány, olyan jelentős művek születtek, mint a Werth Henrik: A hadvezetés, és Berger Károly: A vezetés kézikönyve című kötetei.

A hadtudomány alkotórészei

A 19. századi felfogás szerint a hadtudomány elsősorban a hadászatból és a harcászatból áll, valamint a hadtörténelem tartozik még ide, mint amiből a tanulságokat le lehet vonni. A hadtudomány mellékágai, mai szóval segédtudományai pedig eszerint többek között a fegyvertan, az erődítészet, a katonaföldrajz, a tereptan voltak.

A 20. század világháborús tapasztalatai, valamint a század második felében végbement hadügyi forradalom nyomán a hadtudomány legfontosabb összetevőiként a hadművészetet, ezen belül a hadászatot, hadműveleti művészetet és a harcászatot határozták meg. A hadtudomány további elemei eszerint többek között a hadseregszervezés, azaz a fegyveres erők építésének elmélete; a katonai kiképzés és nevelés elmélete; a hadművészet története; a fegyveres erők története, valamint a hadtudomány általános elmélete.

A hadtudomány tárgyáról további tudományos vita folyik, amelyben többen szorgalmazzák, hogy a hadtudomány, mint társadalomtudomány tekintse tárgyának a biztonságpolitika katonai vonatkozásait, a haderők társadalmi és belső problémáit, valamint a nemzetközi katonai biztonság érdekében vállalt feladataival (békefenntartás) kapcsolatos kérdéseket is.

Hadtudomány és hadművészet

A hadtudomány emberi tevékenység révén hat a gyakorlatra. Ennek nyomán jelenik meg a hadművészet fogalma, aminek alapvető tartalma a magas színvonalú és alkotó jellegű hadvezetés.

A hadtudomány intézményei

A hadtudomány művelésének legfontosabb intézményei a katonai vezérkarok szervei, a katonai akadémiák, tudományos intézetek. A hadtudomány más tudományágakhoz hasonlóan rendelkezik sajátos szakkifejezésekkel, terminológiával, kutatási módszerekkel, de alkalmazza más tudományágak terminológiáját és módszereit is.

Források

• ↑ Hadlex: Szabó József (főszerkesztő): Hadtudományi lexikon. Budapest: Magyar Hadtudományi Társaság. 1995. 477–478. o. ISBN 963-04-5226-x Két kötetben  

További információk

• Hadtörténelem – linkgyűjtemény
• Hajma Lajos: A hadügy forradalmának fontosabb jellemzői
• Boda, Boldizsár, Kovács, Orosz, Padányi, Resperger: Fókusz és együttműködés. A hadtudomány kutatási feladatai
• Kiss Álmos Péter. "Átvihetők-e az aszimmetrikus hadviselés tapasztalatai?" (PDF). Magyar Hadtudományi Társaság. 2015. február 25. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. február 25.
• Boda, Boldizsár, Kovács, Orosz, Padányi, Resperger, Szenes: A hadtudományi kutatási irányok, prioritások és témakörök
• Niccolò Machiavelli: A háború művészete; ford. Majtényi Zoltán; Szukits, Szeged, 2001
• A hadtudomány és a hadviselés komplexitása a 21. században. Tanulmánykötet; szerk. Krajnc Zoltán, Csengeri János; NKE HHK–NKE Szolgáltató Nonprofit Kft., Bp., 2016
• Forgács Balázs: Hadelmélet. A magyar katonai gondolkodás története és a hadikultúrák; Dialóg Campus, Bp., 2017 (Studia universitatis communia)
• Kertész István: A görög-római hadművészet fejlődése a trójai háborútól Julius Caesar koráig; Zrínyi, Bp., 2017
• A kínai hadtudomány klasszikusai; szerk. Tokaji Zsolt, P. Szabó Sándor; Dialóg Campus, Budapest, 2018 (Pro militum artibus)
• Hadtudományi lexikon; főszerk. Krajnc Zoltán; Dialóg Campus, Budapest, 2019
• Szendy István: A hadügy és a 21. század; Zrínyi, Bp., 2020
• Zrínyi Miklós hadtudományi munkái; szerk. Hausner Gábor László, jegyz. Kulcsár Péter; Zrínyi, Bp., 2021
• Hadik András válogatott hadügyi írásai; sajtó alá rend., ford. Lázár Balázs, Lenkefi Ferenc, szerk. Hausner Gábor; Ludovika Egyetemi, Budapest, 2021 (Pro militum artibus)
• Giorgio Basta hadtudományi művei; szerk. Padányi József, ford. Nagy Levente, tan., jegyz. Négyesi Lajos; Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2023 (Pro militum artibus)
• John Lewis Gaddis:A nagystratégiáról; ford. Bojtár Péter; MCC Press, Bp., 2025 (Világrend)