Thurzó György (kamaragróf)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Thurzó György
Született 1467. március 26.
Krakkó
Elhunyt 1521. március 19. (53 évesen)
Augsburg

Thurzó György (1467. március 26. - Augsburg, 1521. március 19.) magyar kereskedő, körmöci kamaragróf, Thurzó János fia. Felesége Fugger Anna volt.

Élete[szerkesztés]

Korán belépett apja vállalkozásába, s ezzel együtt a Fugger-Thurzó-társaságba, amely birtokolta az Egyesült Magyar Kereskedelmi Vállalatot és ezáltal Közép-Európa, illetve Magyarország ezüst-, ólom és réztermelésének legnagyobb részét. Thurzó György mindvégig a vállalat vezetésével foglalkozott.

1499-ben szerződést kötöttek a Fuggerek és a Thurzók: „miután Thurzó János és fia, György Magyarország felséges királyától bérbe vették Körmöcbánya kamaráját, amiért nevezettek, a Királyi Felségnek ez ügyben kiállított pecsétes írása értelmében, az említett négy esztendőben évente 14000 forintot tartoznak fizetni, a kamarának minden nyereségét és veszteségét egyenlő arányban fogjuk élvezni, illetve elszenvedni”. A magyarországi réz- és ezüstkivitel teljes egészében a vállalkozás kezeibe került, mindehhez nagyon jelentős, irányító befolyást szereztek a magyar pénzverésben. 1500-ban a király örök időkre elengedte nekik a bányaurburát. A Fugger-Thurzó vállalkozás az 1520-as évek közepéig állt fenn. A Thurzók nevéhez köthető a nagyon fontos pénzverési változás is: 1503-tól ugyanis a magyar forgalmi pénzeken föltüntették a verési évet. Királyi kamarásmesterből (1521). hamarosan tárnokmester (1523) lesz. II. lajos pénzügyeit intézi. 1527-ben Ferdinánd országbíróvá nevezi ki.[1] Thurzó György 1511-ben krakkói konzul, 1509-től 1520-ig körmöci kamaragróf. "Hogy a pénzverők kamaragrófjainak igazsága kitűnjék rendeljük, hogy azok mindegyike olyan jegyet tegyen pénzeire, amelyről a pénzverőjében vert pénz megismerhető legyen." Ezt az intézkedést egy 1453-ban kiadott rendelet a körmöcbányai pénzverdénél úgy egészítette ki, hogy az ezüst- és arany- pénzeken az éremkép mezőjében jobbról a pénzverő, balról pedig a kamaragróf nevének első betűjét fel kell tüntetni. II. Lajos király 1520-ban vert ezüst dénárjának hátlapján a Madonnától balra, a "K" betű Körmöcbányát jelenti, a "G" betű Georgius Thurzó, azaz Thurzó György kamaragróf névbetűje. Egy másik, 1521-ben vert ezüst dénáron K és A betűk Körmöcbányát, illetve Alexius Thurzót, Thurzó Eleket jelentik.

Thurzó György a házassága után Augsburgba költözött, s halála előtt egy évvel javasolta Fugger Jakabnak, hogy a magyarországi üzletágat számolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dudlák Tamás: Fuggerek és Thurzók Közép-Európában – avagy a sikeres vállalkozás titka a középkorban https://www.academia.edu/7438312/Fuggerek_és_Thurzók_Európa_keleti_felén Hozzáférés: 2019.02.09

Forrás[szerkesztés]

  • Életrajzi lexikon

Külső hivatkozások[szerkesztés]