terc-butanol

terc-butanol
terc-Butanol	t-BuOH
IUPAC-név	2-metilpropán-2-ol
Más nevek	terc-butil-alkohol
Kémiai azonosítók
CAS-szám	75-65-0
SMILES C(C)(C)(C)O
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C4H10O
Moláris tömeg	74,12 g/mol
Megjelenés	színtelen, szilárd anyag vagy folyadék
Sűrűség	0,79 g/cm³, 20 °C
Olvadáspont	26 °C
Forráspont	83 °C
Oldhatóság (vízben)	Korlátlan
Gőznyomás	41,2 mbar (20 °C) 240 mbar (50 °C)
Veszélyek
EU osztályozás	Gyúlékony (F), Ártalmas (Xn)
NFPA 704	3 1 0
R mondatok	R11, R20
S mondatok	(S2), S9, S16
Lobbanáspont	11 °C
Öngyulladási hőmérséklet	470 °C
LD50	2740 mg/kg (patkány, szájon át)
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A terc-butanol (vagy terc-butil-alkohol, 2-metil-2-propanol) egy az alkoholok közé tartozó szerves vegyület. A legegyszerűbb tercier alkohol. A butanol négy szerkezeti izomerje közül az egyik, a másik három az n-butanol, a szek-butanol és az izobutanol.

Története

A terc-butanol volt az elsőként felfedezett tercier alkohol, először Butlerov állította elő 1863-ban.

Kémiai tulajdonságai

Színtelen, jellegzetes szagú vegyület. A többi kis szénatomszámú alkoholtól eltérően nem folyadék, hanem alacsony olvadáspontú szilárd anyag (az olvadáspontja 26 °C). Vízben korlátlanul oldódik. Mint tercier alkohol, sokkal kevésbé reakcióképes és kevésbé érzékeny oxidációra, mint a butanol más izomerjei. Hidrogén-kloriddal szubsztitúciós reakcióba lép, ekkor terc-butil-klorid keletkezik.

Előállítása

A terc-butanol a krakkgázok között található izobutilénből állítható elő kénsavészteren át, majd ennek hidrolízisével.

Felhasználása

Kiindulási anyagként alkalmazzák szerves kémiai szintéziseknél.

Források

• Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
• Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai

Lásd még

• A vegyület izomerjei táblázatban