Sómu japán császár

Sómu császár
Japán
Sómu
Uralkodási ideje
724. március 3. – 749. augusztus 19.
Elődje	Gensó császárnő
Utódja	Kóken császárnő
Életrajzi adatok
Uralkodóház	japán császári ház
Született	701
Elhunyt	756. június 4. Nara
Nyughelye	Tenri, Japán
Édesapja	Mommu császár
Édesanyja	Fudzsivara no Mijako
Házastársa	Kómjó
Gyermekei	Kóken japán császárnő Motoi-ō Inoe-naishinnō Fuwa-naishinnō Asaka-shinnō
A Wikimédia Commons tartalmaz Sómu császár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sómu császár (聖武天皇 Sómu-tennó, Hepburn átírással: Shōmu-tennō, 701 – 756. június 4.) Japán 45. császára volt a hagyományos öröklési rend szerint. Sómu 724 és 749 között uralkodott.

Élete

Mielőtt a Sómu néven a Krizantém trónra lépett, Osi-hiraki Tojoszakura-hiko-no-mikoto néven ismerték. Apja Mommu császár, anyja Fudzsivara no Mijako (Fudzsivara no Fuhito lánya). 4 felesége és 6 gyermeke volt.

Sómu még gyermek volt apja halálakor, így Gemmei és Gensó császárnők foglalták el a trónt.

• 724 (Jóró korszak): Gensó császárnő uralkodásának 9. évében (元正天皇九年) lemondott a trónról és öccse lépett a helyébe. Úgy tartják nem sokkal ezután Sómu lett a császár.
• 724. január 31. (Dzsinki korszak): Sómu uralkodásának kezdetekor a korszak neve is megváltozott.

Sómu székhelye a Hezei Palotában volt.

Sómu volt az első császár, akinek felesége Kómjó nem császári származású volt. Kómjó számára egy ricurjó hivatalt állítottak fel Kogogusiki néven, mely később a Heian-kor folyamán is működött.

Sómu császár utazása a keleti tartományokba

A Fudzsivara no Hirocugu-féle lázadás idején (Tenpjó-korszak, 740 novembere) Sómu császár elhagyta a fővárost, Heidzsó-kjót (Nara) észak felé indult, és Horikosin (堀越頓宮; ma Cuge; november 22.), Nabarin (november 23.), Aon (安保頓宮; ma Aojama ; november 24.) keresztül Kavagucsi-ba (Icsisi kerület, Isze tartomány) érkezett, ahol udvarával együtt egy átmeneti palotába költözött. A főváros irányításával egy hadvezérét bízta meg. Valószínűleg Sómu Fudzsivara támogatóktól tartott Narában, és remélte, hogy az ország többi részén jelenlétével megakadályozhatja a lehetséges felkeléseket. 4 napnyi kimerítő utazás után érkezett meg Kavagucsiba (740. november 25.). Néhány nappal később értesült Hirocugu kivégzéséről, és a lázadás leveréséről.

A jó hír ellenére Sómu nem tért vissza a fővárosba, hanem 740. december 4.-ig Kavagucsiban maradt. Folytatta útját kelet felé, majd északra ment Mino tartományon keresztül, és vissza nyugat felé a Biva-tó partjai mentén, mígnem Kuni-ba (Yamashiro tartomány; ma Kizugava) érkezett 741. január 6.-án. Útja során a következő területeken haladt át: Akaszaka (赤坂頓宮; ma Szuzuka; dec. 7); Aszake kerület (朝明郡; ma Jokkaicsi; dec. 13; Isiura (石占頓宮; ma Tado; dec. 18); Tagi kerület (当伎郡; ma Jóró; dec. 19; Fuva (不破頓宮; ma Tarui; dec. 23); Jokokava (横川頓宮; ma Szantó vagy Maihara; dec. 28); Inukami (犬上頓宮; ma Hikone; 12th m. 7th d.: dec. 29); Gamó kerület (蒲生郡; a mai Jókaicsi közelében; dec 31.); Jaszu (野洲頓宮; ma Jaszu vagy Morijama; jan. 1); Avazu (禾津頓宮; ma Ócu; jan. 2); Tamanoi (玉井頓宮; ma Jamasina-ku, Kiotó)

Kuni hegyekkel határolt könnyen védhető terület volt Narától északra egy folyó közelében. Tacsibana no Moroe nevéhez fűződik, míg Nara a Fudzsivara család központja volt. 741. január 6.-án Sómu fővárossá kiáltotta ki Kuni-t Kuni-kjó néven.

Események

• 724: Sómu császár trónra lépése
• 740: Narában a császári udvarban Kibi no Makibi és Genbó összeesküvést terveznek Fudzsivara no Hirocugu ellen, aki dazai sóni tisztséget tölt be Kjúsún.
• 740: Hirocugu fellázad Genbó és társai növekvő befolyása miatt.
• 740: Óno no Azumabito parancsnoksága alatt egy 17 000 fős császári hadsereget küldenek Kjúsúra, hogy véget vessenek a lehetséges zavargásoknak.
• 740: Hirocugu alulmarad egy csatában, majd Hizen tartományban lefejezik.
• 740: A fővárost áthelyezik Kuni-kjóba.
• 741: A császár elrendeli a tartományi templomok (kokubundzsi) és tartományi kolostorok (kokubunnidzsi) felállítását. Hivatalos kifejezéssel a kokubundzsi "konkomjó-sitennó-gokoku no tera" (jelentése "templomok az ország védelmére az Aranyfény négy védő istensége által"). A kokubunnidzsik hivatalos neve "hokke-metuzai no tera" (jelentése "kolostorok a bűn eltörlésére a Lótusz szútra által").
• 743: A császár elrendeli a Daibucu (Nagy Buddha) felállítását, ami a munkálatok befejeztével a narai Tódaidzsibe kerül.
• 743: Törvény beiktatása a földek öröklési jogáról (墾田永代私財法).
• 744: Tavasszal a főváros Naniva-kjó lesz.
• 745: A császár Sigaraki-kjóba helyezi a fővárost.
• 745: A főváros ismét Heidzsó-kjó, a Nagy Buddha építési munkálatai folytatódnak.
• 749: Sómu, a császárné, gyermekeik és az udvar előkelői a Tódaidzsibe mennek. A császár a Nagy Buddha elé állva elkötelezte magát a Három Drágaság ösvényének, melynek tárgya a Buddha, a Buddha tanításai (Dharma), és a megvilágosodottak közössége (Szangha).
• 749: 25 éves uralkodása után Sómu lemondott a trónról lánya, Takano hercegnő (a későbbi Kóken császárnő) javára. Sómu lett az első olyan császár, aki visszavonulása után buddhista szerzetesnek állt, s Komjo császárné is követte példáját.
• 752: A Nagy Buddha elkészültének megünneplése a Tódaidzsiben.

Öröksége

Sómu császár neve elsősorban a 743-ban épült 16 méter magas Nagy Buddha (Tódaidzsi, Nara) felépítéséhez fűződik. Ez egy olyan hatalmas vállalkozás volt, hogy a későbbi történetírás az ország bronz és nemesfém készleteinek teljes felélésével vádolja. 752-ben Sómu császár tartotta a kaigen kjú ceremóniát a Nagy Buddha tiszteletére.

741-ben bevezette a tartományi templomok rendszerét, és ezzel a lehető legközelebb került ahhoz, hogy Japánt buddhista nemzetté tegye. Továbbá elrendelte az ohigan ünnepség megtartását mind a tavaszi, mind az őszi nap-éj egyenlőség idején.

Sómu császár 56 éves korában halt meg.

Sintó szentély és mauzóleum Sómu császár tiszteletére

Sómu végső nyughelye ismert, a hagyomány szerint egy narai sintó szentélyben (miszaszagi) tisztelik.

A császári udvartartási hivatal Sómu mauzóleumjaként említi a sírhelyet, hivatalosan a "Szahojama no minami no miszaszagi" nevet viseli. A sírhely ma is látogatható Tenri városában (Nara közelében), Horendzsi-csóban. Kómjó császárnő nyughelye is a közelben található.

Kugjó

A kugjó (公卿?) egy gyűjtőfogalom, azon kevés nagy hatalommal bíró embert jelenti, akik a japán császári udvarhoz tartoztak a Meidzsi-kor előtti időkben.

Általában ez a csoport mindössze 3-4 főt foglalt magába. Sómu uralkodása idején a Daidzsó-kan, a császári kormányzat legfontosabb szervének tagjai:

• Daidzsó-daidzsin (720–735), Toneri-sinnó (舎人親王) (Temmu császár 9. fia).
• Daidzsó-daidzsin (737–745), Szuzuka-ó (鈴鹿王) (Takecsi herceg fia).
• Szadaidzsin (724–729), Nagaja-ó (長屋王) (Takecsi herceg fia).
• Szadaidzsin (743–756), Tacsibana no Moroe (橘諸兄) (korábban Kacuragi-ó, Kacuragi herceg) (Kómjó császárnő féltestvére) .
• Udaidzsin (734–737), Fudzsivara no Mucsimaro (藤原武智麻呂) (Fudzsivara no Fuhito fia).
• Nadaidzsin, Fudzsivara no Tojonari (藤原豊成) (Fudzsivara no Mucsimaro fia).
• Dainagon, Fudzsivara no Fuszaszaki (藤原房前) (Fudzsivara no Fuhito fia).

Sómu életének korszakai

Sómu uralkodásának évei több korszakba (nengó) sorolhatók be.

• Dzsinki (724–729)
• Tenpjó (729–749)
• Tenpjó-kanpó (749)
• Tenpjó-sóhó  (749–757)

Házastársak és gyermekek

• Császárnő: Kómjó (701–760)
  • Kóken (Sótoku) császárnő (718–770)
  • Motoi herceg (基王) (727–728)
• Bunin: Agatainukai no Hirotodzsi (県犬養広刀自) (?–762), Agatainukai no Morokosi lánya
  • Inoe hercegnő (井上内親王) (717–775),Shirakabe herceg (későbbi Kónin császár) felesége
  • Fuva hercegnő (不破内親王) (?–795), Siojaki herceg (Niitabe herceg fia) felesége
  • Aszaka herceg (安積親王) (728–744)
• Bunin: Fudzsivara no Mucsimaro egy lánya (?–748)
• Bunin: Fudzsivara no Fuszaszaki egy lánya (?–760)
• Bunin: Tacsibana-no-Hiróka no Konakacsi (橘広岡古那可智) (?–759), Tachibana no Szai

Kapcsolódó szócikkek

• Japán császárok listája

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Emperor_Shōmu című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.