Nara (Japán)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nara szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nara (奈良市)
Nara motange.jpg
Nara zászlaja
Nara zászlaja
Egyéb jelképek
Virág Nara jaezakura
Madár Japán berkiposzáta
Közigazgatás
Ország Japán
RégióKanszai
PrefektúraNara prefektúra
Polgármester Gen Nakagava
Irányítószám 29201-0
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 356 992 fő (2017. okt. 1.)[1]
Népsűrűség1331,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület276,84 km²
Időzóna JST, UTC+9
Elhelyezkedése
Nara (Japán)
Nara
Nara
Pozíció Japán térképén
é. sz. 34° 40′ 32″, k. h. 135° 50′ 22″Koordináták: é. sz. 34° 40′ 32″, k. h. 135° 50′ 22″
Nara weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nara témájú médiaállományokat.

Nara (japánul 奈良市, narasi) japán város Honsú szigetén, amely a Kanszai régiói Nara prefektúra székhelye. A város a Nara prefektúra északi részét foglalja el és közvetlenül határos a Kiotó prefektúrával. Hét templom, szentély és rom, név szerint a Tódaidzsi, a Szaidaidzsi, a Kófukudzsi, a Gangódzsi, a Jakusidzsi, a Tósódaidzsi, a Kaszuga szentély és a Heidzsó palota romjai a Kaszugajama ősi erdejével együtt alkotják „az ősi Nara történelmi műemlékeit”, amely az UNESCO Világörökségének részét képezi.

Etimológia[szerkesztés]

Többféle változata is volt Nara írására a Heian korszakban. Ilyenek voltak a következők: 乃楽, 乃羅, 平, 平城, 名良, 奈良, 奈羅, 常, 那良, 那楽, 那羅, 楢, 諾良, 諾楽, 寧, 寧楽 és 儺羅.

Különböző teóriákat vetettek fel Nara nevének eredetéről, a következő öt a leghíresebb. A másodikat, Janagidáét tartják a legdominánsabbnak napjainkban.

  • A Nihon soki szerint a narasu (lapítani) szóból származik Nara neve. A könyv szerint: Szudzsin császár uralkodásának tizedik évének szeptemberében "aztán, kiválasztott katonákat vezetve, (a lázadók) előre mentek, megmászták a Nara-jamát (Heidzsó-kjótól északra hegyek fekszenek) és sorrendbe rakták őket. Ekkor a császári csapatok összegyűjtötték és kilapították a fákat és a növényeket. Ezért a hegy neve Nara-jama." Habár maga az elbeszélés egy közös népi etimológia, és néhány kutató történelminek tekinti, még így is a legrégebbi fennmaradt bizonyítéknak számít, és nyelvészeti kapcsolatok szempontjából pedig Janagida másik teóriája követi.
  • Az ötlet, miszerint a város neve a síkságból ered, szintén nagyon híres. A nevezetes folklorista, Kunio Janagida a "The Study of Place Names"[2] (Helynevek tanulmánya) című könyvben jelentette ki. A területet, ami egy viszonylag könnyed lejtős domboldalon fekszik - amit Kantóban ta(h)irának, Kjúsú déli részén pedig haenek neveznek -, narunak hívják. A naraszu (ige), narasi (határozószó) és a narushi (melléknév) mind ennek a változatai. A naru kandzsis átírásai, mint például a "平", "阝 és 平" vagy "坪", mindben megtalálható a 平 (lapos), így a "betűk megmutatják a szó jelentését". Emellett, mivel a 平地 (síkság) kiejtése narudzsi az 因幡志 (Inaba könyve, 1795) című könyvben, Janagida arra következtetett, hogy a szót a modernkorig köznévként használták. Nara és Naro is ennek változatai. És valójában, a fentiek alapján kétféle módon is lehet írni Narát: 平, vagy 平城. A teóriát a Nihon Kokugo Daidzsiten (a legnagyobb japán nyelvű szótár), különböző helynevek szótárai[3] és Nara történelemkönyvei is elfogadták, valamint napjainkban ezt tekintik a legvalószínűbbnek.
  • Az, hogy Nara a nara (tölgyfafélék) szóból származik, a második leggyakoribb vélemény. Ezt az elképzelést egy Josida Togo[4] nevű nyelvész ajánlotta. A tölgyfafélék ezen elnevezése már a 7-8. századi Manjósúban és a 715-ös Harima no kuni Fudokiban is.
  • Ezentúl, vannak feltételezések, miszerint a koreai eredetű nara (나라: ország, nemzet, királyság) szóból származtatták Nara nevét. Ezt egy nyelvész, Macuoka Sizuo[5] vetette fel. A régi koreai nyelvben - annak ellenére, hogy pár szótár kivételével szinte semmi nem maradt fent - a nara szó először a késői 15. században jelent meg, olyan könyvekben mint a Yongbieocheonga (1447), a Wolinseokbo (1459) vagy a Beophwagyeongeonhae[6] (1463). Arra azonban nincs bizonyíték hogy a szó létezett volna a 7. században. Ezek a könyvek a narah (나랗) szót használták, ami a nara régi formája a koreai nyelvben, s ennek még régebbi formája valószínű, hogy a narak volt. Beckwith szerint a koreai narak a késő középkori kínai nrak (壌, föld) szóból ered, de nincs kapcsolatban a Goguryeo-ban beszélt koreai nyelvvel vagy a japán na-val.[7] Valamint a következő elmélet: Kuszuhara azt mondja, hogy ez a feltevés nem áll kapcsolatban azzal a ténnyel, hogy rengeteg helyet neveztek el hasonlóan (Nara, Naru vagy Naro), ezen a Narán kívül.[8]
  • Végül pedig egy olyan feltevés is létezik, ami azt mondja, hogy az elnevezés kapcsolatban áll a tunguz na-val. Néhány tunguz nyelvben, mint például az Örökben (és valószínűleg a Goguryeo-i koreaiban) a na szó földet, területet jelent.

Történelem[szerkesztés]

Fő szócikkek: Nara prefektúra, Nara-kor és Heidzsó palota

Nara Japán fővárosa volt a Nara-kor idején, 710 és 784 között, emellett a Nara-kor névadója is. Az eredeti várost, Heidzsókjót, a kínai Tang-dinasztia fővárosáról, Csanganról (a mai Hszian) mintázták.

Nara templomai – együttes nevükön Nanto Sicsi Daidzsi – erősek maradtak a főváros 794-es Heian-kjóba költöztetésének ellenére is. Nara 2010-ben ünnepelte 1300. évfordulóját annak, hogy Japán császári fővárosa lett.[9]

Modern Nara[szerkesztés]

A modern korban, a prefektúrai kormányzás központjaként, Nara helyi kereskedelmi és kormányzási központtá fejlődött, amit aztán 1989. február 1-én hivatalosan is bejegyeztek.

Földrajz[szerkesztés]

Nara városa a Nara prefektúra északi végéban fekszik, északról közvetlenül határos Kiotó prefektúrával. A legújabb egyesítések eredményeképpen, 2005. április 1-én Narához csatoltak két falut is, Cugét és Cukigaszét. A város mára már közvetlenül határos Mie prefektúrával, keletről. A teljes terület 276,84 négyzetkilométer.

Nara belvárosa az egykori Heidzsó Palota keleti részén fekszik, a megszállott, északi részt Gekjónak (外京) nevezik, ami szó szerinti értelemben a külső főváros. A legtöbb közhivatal (községi hivatal, Nara prefektúra kormánya, Narai Rendőrfőkapitányság, stb.) Nidzsó-ódzsiben (二条大路) található, míg Nara irodái és az országos bankok Szandzsó-Ódzsiben (三条大路).

A város legmagasabb pontja a Kaigahira-jama csúcsa, 822 méter magasan (Cugehajama-cso kerület), a legalacsonyabb pedig tengerszint feletti magasság szerinti 56,4 méter magasan az Ikeda-cso kerületben található.

Éghajlat[szerkesztés]

Az éghajlat általában mérsékelt, de jelentős különbségek vannak az északnyugati medence területén, valamint a prefektúra hegyes területein.

A medence éghajlata szárazföldre jellemző, magasabb napi hőmérsékleteltéréssel, és különbséggel a nyári és a téli hőmérsékletek között. A téli hőmérsékletek általában 3 és 5 °C közöttiek, a nyári pedig 25 és 28 °C közötti. A legmagasabb nyári hőmérséklet közel 35 °C. A Narai Meterológiai Obszervatórium feljegyzései alapján 1990 óta egyetlen év sem volt, amikor több mint 10 napig esett volna a hó.

Az éghajlat a prefektúra többi részén, főleg délen, -5 °C is lehet télen. Erős esőzések nyáron fordulnak elő. Az éves csapadékmennyiség 3 000 és 5 000 mm közötti, amellyel nem csak Japán, hanem az egyenlítői övezeten kívül, a világ egyik legcsapadékosabb területe.

A tavaszi és őszi hőmérséklet mérsékelt és kellemes. A hegyvidékeken, Josinóban már régóta népszerű a cseresznyefavirágzás, s annak megtekintése. Ősszel, a fa lombjának hullásakor, a déli hegyek szintén kedvelt helyeknek számítanak.

Demográfia[szerkesztés]

2005-ben a város becsült lakossága 373 189 fő volt, a népsűrűség 1 348 fő/km², 147 966 háztartással. 3 000 regisztrált külföldi él a városban, koreaiak valamint kínaiak a legnagyobb számban, körülbelül 1 200 és 800 fővel. Végül pedig 1 200 szarvas élt Narában 2005-ben.

Látványosságok[szerkesztés]

  • Buddhista templomok
    • Tódaidzsi és Nigacu-dó
    • Szaidai-dzsi
    • Kófuku-dzsi
    • Gangó-dzsi
    • Jakusidzsi
    • Tósódai-dzsi
    • Sinjakusi-dzsi
    • Daian-dzsi
    • Endzsó-dzsi
    • Rjószen-dzsi
  • Sintó szentélyek
    • Kaszuga szentély
  • Egykori császári palota
    • Heidzsó palota
  • Egyéb látványosságok
    • Kaszugajama őserdő
    • Naramacsi
    • Nara Nemzetközi Múzeum
    • Nara Park
    • Nara Hotel
    • Iszuien kert
    • Szaruszava tó
    • Vakakusza hegy
    • Jagjú

Szarvasok Narában[szerkesztés]

Szarvasok Narában ősszel

A Kaszuga szentély legendája szerint a misztikus Takemikazucsi isten egy fehér szarvason érkezett Narába, hogy vezesse az újonnan épült fővárost, Heidzsó-kjót. Azóta a szarvasokra mennyei állatokként tekintenek, akik védik a várost és az országot.

Szelíd szikaszarvasok járkálnak a városban, főleg a Nara Parkban. A helyszínen sika szembeit (szarvas keksz) lehet vásárolni, amivel a látogatók meg tudják etetni a szarvasokat.

Oktatás[szerkesztés]

2005-ben 16 középiskola és 6 egyetem volt Narában.

Egyetemek[szerkesztés]

A Narai Nőegyetem az egyike a két nemzetközi nőegyetemnek Japánban.

Általános és középiskolák[szerkesztés]

Állami iskolák[szerkesztés]

Az állami általános és alsó középiskolákat Nara működteti.

Az állami középiskolákat Nara prefektúra működteti.

Magániskolák[szerkesztés]

Narában található a Tódaidzsi Gakuen nevű magániskola, amit 1926-ban alapított a megegyező nevű templom.

Nemzetközi kapcsolatok[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

A hivatalos iratok alapján, Narának három testvérvárosa van Japánban, valamit hat külföldön.

Japánban[szerkesztés]

  • Dazaifu, Fukuoka
  • Kórijama, Fukusima
  • Obama, Fukui

Japánon kívül[szerkesztés]

  • Canberra, Ausztrália
  • Gyeongju, Korea
  • Toledo, Spanyolország
  • Versailles, Franciaország
  • Xi'an, Kína
  • Yangzhou, Kína

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nara, Nara című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 推計人口調査/奈良県公式ホームページ (japán nyelven). (Hozzáférés: 2017. november 11.)
  2. 柳田国男 Janagida Kunio (1936), 『地名の研究』, (The Study of Place Names), 古今書院, 217-219. oldal].
  3. 楠原佑介 Kuszuhara Júszuke (1981), 『古代地名語源辞典』 (Ősi helynevek etimológiájának szótára), 東京堂出版.
  4. 吉田東伍 Yosida Tógo (1907), 『大日本地名辞書 上巻』 (A Nagy Japán helységneveinek szótára, Fuzambo), 冨山房, 190-191. oldal
  5. 松岡静雄 編 Macuoka Sizuo (1929), 『日本古語大辞典』 (A Régi Japán nagy szótára), 刀江書院, 955. oldal
  6. 劉昌惇 (1964), 李朝語辭典 (A Joseon dinasztia szavainak szótára), 延世大学校出版部.
  7. Beckwith (2007): Koguryo, a japán nyelv kontinentális rokonai, Brill Academic Kiadó, 2007, 176. oldal
  8. Kusuhara (1981)
  9. Tabucsi, Hiroko. „Boldog 1300. évfordulót Nara, Japán”, The New York Times 

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nara (Japán) témájú médiaállományokat.
  • Nara történelmi műemlékei az UNESCO Világörökség honlapján (angolul)