Szürke madársóska

Szürke madársóska
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Madársóska-virágúak (Oxalidales);
Család:	Madársóskafélék (Oxalidaceae);
Nemzetség:	Madársóska (Oxalis); L., 1753
Faj:	O. corniculata;
Tudományos név
	Oxalis corniculata; L.
Szinonimák
Szinonimák
	Acetosella corniculata (L.) Kuntze; Acetosella corniculata var. subglabra Kuntze; Acetosella corniculata var. villosa (M.Bieb.) Kuntze; Acetosella herpestica (Schltdl.) Kuntze; Acetosella simulans (Baker) Kuntze; Oxalis acetosella subsp. taimonii (Yamam.) S.F.Huang & T.C.Huang; Oxalis albicans var. sericea DC.; Oxalis boridiensis R.Knuth; Oxalis ciliifera A.Cunn.; Oxalis cognata Steud.; Oxalis corniculata var. atropurpurea Planch.; Oxalis corniculata var. corcovadensis R.Knuth; Oxalis corniculata var. glabrocapsula Roti Mich.; Oxalis corniculata var. langloisii (Small) Wiegand; Oxalis corniculata var. pilosiuscula (Kunth) Zucc.; Oxalis corniculata var. preissiana (Steud.) R.Knuth; Oxalis corniculata var. radicosa (A.Rich.) Roti Mich.; Oxalis corniculata var. repens (Thunb.) Zucc.; Oxalis corniculata var. villosa (M.Bieb.) Hohen.; Oxalis corniculata var. viscidula Wiegand; Oxalis diffusa Boreau; Oxalis foliosa Blatt.; Oxalis furcata Elliott; Oxalis grenadensis Urb.; Oxalis herpestica Schltdl.; Oxalis jamaicensis Macfad.; Oxalis javanica Blume; Oxalis lacicola A.Cunn.; Oxalis langloisii (Small) Fedde; Oxalis lupulina Kunth; Oxalis martiana var. taimonii (Yamam.) S.S.Ying; Oxalis meridensis Pittier; Oxalis microphylla Poir.; Oxalis monadelpha Roxb. ex Wight & Arn.; Oxalis norlindiana R.Knuth; Oxalis perennans Haw.; Oxalis pilosiuscula Kunth; Oxalis preissiana Steud.; Oxalis propinqua A.Cunn.; Oxalis pubescens Stokes; Oxalis radicosa A.Rich.; Oxalis recisa Noronha; Oxalis repens Thunb.; Oxalis richardiana Steud.; Oxalis rubens Haw.; Oxalis simulans Baker; Oxalis steudeliana R.Knuth; Oxalis taimonii Yamam.; Oxalis taiwanensis (Masam.) Masam.; Oxalis tenuicaulis A.Cunn.; Oxalis trinidadensis R.Knuth; Oxalis uittienii J.T.Jansen; Oxalis urvillei A.Cunn.; Oxalis villosa M.Bieb.; Oxys corniculata (L.) Scop.; Oxys lutea Lam.; Xanthoxalis corniculata (L.) Small; Xanthoxalis corniculata subsp. repens (Thunb.) Tzvelev; Xanthoxalis grenadensis (Urb.) Tzvelev ex Prob. & Sokolovsk.; Xanthoxalis langloisii Small; Xanthoxalis repens (Thunb.) Moldenke; Xanthoxalis trinidadensis (R.Knuth) Holub;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szürke madársóska témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke madársóska témájú médiaállományokat és Szürke madársóska témájú kategóriát.

A szürke madársóska (Oxalis corniculata) a madársóskafélék családjába tartozó, az egész világon elterjedt gyomnövény.

Megjelenése[szerkesztés]

A szürke madársóska maximum 20 cm magas, földön elterülő, lágyszárú egynyári vagy évelő növény. Szára 10–40 cm-es, a földön kúszik és a csomóknál legyökerezhet. Csak a virágzó hajtás egyenesedik fel. A száron lévő szőrök elállnak vagy kissé visszahajolnak. Váltakozó állású levelei általában bíboros színűek, de zöldek is lehetnek. A levelek hármasan összetettek, a levélkék hosszuk egyharmadáig-egynegyedéig karéjosak. A levélnyél aljánál hegyes végű, 0,4-0,8 mm széles, derékszögben kiálló pálhalevelek figyelhetők meg. A többi madársóskához hasonlóan gyenge fényviszonyok között levelei összecsukódnak. Szára és levelei oxálsavtartalmuk miatt savanyúak.

Április-szeptember között virágzik. Virágzata ernyőszerű, 1-5 virágból áll. Öt sárga szirma 4–7 mm hosszú. A porzók száma 10. A virágkocsány legalább a terméses állapotban visszatört. A virágzati fellevelek 1,5–2,5 mm hosszúak.

Termése 12–15 mm-es toktermés, amelyen hosszabb elálló és kisebb rásimuló szőrök találhatóak. 1,2-1,5 mm-es magvai sötétbarnák, rajtuk 6–8 barna élű keresztirányú ránc figyelhető meg.

A szürke madársóskán kívül Magyarországon három másik rokon faj fordul elő, az őshonos erdei madársóska (O. acetosella) és a szintén invazív parlagi madársóska (O. dillenii) és felálló madársóska (O. stricta).

Elterjedése[szerkesztés]

Eredetileg feltehetően a Földközi-tenger mentén volt őshonos, de mára az egész világon elterjedt. Európában északi határa kb. Észak-Franciaország szélességén található. Gyomnövényként egyaránt megtalálható Sri Lanka és Tajvan teaültetvényein, Japán rizs- és Etiópia gabonaföldjein; de előfordul Ausztráliában, Dél- és Észak-Amerikában és a trópusi Afrikában. Még az Antarktiszhoz közeli Crozet és Kerguelen-szigeteken is felbukkant.

Magyarországon első felbukkanása nem dokumentált. Az egész országban gyakori, kivéve a Tiszántúlon: ott csak szórványosan fordul elő. Inváziós növényfaj, de számottevő természetvédelmi gondot nem okoz.

Életciklusa[szerkesztés]

Melegebb éghajlat alatt évelő, hűvösebb körülmények között (mint Magyarországon) egynyári növény. Főleg magokkal, kisebb mértékben vegetatívan terjed. Felnyíló tokterméseik több méterre is elszórják a magokat, amelyek legjobban 15–26 °C-on csíráznak. A virágok áprilisban jelennek meg rajta, de folyamatosan virágzik, egészen szeptember végéig-október elejéig. Önmegporzó vagy rovarok porozzák be.

Kertekben, parkokban, járdaszéleken, üvegházakban gyakori növény. Fénykedvelő, de tűri az árnyékolást. A nedves, üde, semleges vagy kissé savanyú talajt preferálja.

Felhasználása[szerkesztés]

Levelei ehetőek, kellemesen savanyú ízűek, de oxálsavtartalma miatt nagyobb mennyiségben fogyasztva megköti a szervezet kalciumtartalékait, a kalcium-oxalát kristályok pedig károsíthatják a vesét.

A növénynek féreghajtó, gyulladáscsökkentő, vérzéscsillapító, vízhajtó, menstruációt elősegítő, lázcsillapító és étvágykeltő hatást tulajdonítanak. Levelének nedve antibakteriális hatású.