Felálló madársóska

Felálló madársóska
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Madársóska-virágúak (Oxalidales);
Család:	Madársóskafélék (Oxalidaceae);
Nemzetség:	Madársóska (Oxalis); L., 1753
Faj:	O. stricta;
Tudományos név
	Oxalis stricta; L.
Szinonimák
Szinonimák
	Acetosella fontana (Bunge) Kuntze; Acetosella stricta (L.) Kuntze; Ceratoxalis coloradensis (Rydb.) Lunell; Ceratoxalis cymosa (Small) Lunell; Ceratoxalis stricta (L.) Lunell; Oxalis bushii Small; Oxalis coloradensis Rydb.; Oxalis corniculata var. stricta (L.) Sav.; Oxalis cymosa Small; Oxalis europaea Jord.; Oxalis europaea var. bushii (Small) Wiegand; Oxalis europaea var. lanulosa Benke; Oxalis europaea f. subglabrata Wiegand; Oxalis europaea f. vestita Wiegand; Oxalis europaea f. villicaulis Wiegand; Oxalis fluminensis var. bushii (Small) H.Hara; Oxalis fluminensis f. cymosa (Small) H.Hara; Oxalis fluminensis f. pallidiflora (Fernald) H.Hara; Oxalis fluminensis f. subglabrata (Wiegand) H.Hara; Oxalis fluminensis f. villicaulis (Wiegand) H.Hara; Oxalis fontana Bunge; Oxalis fontana var. bushii (Small) H.Hara; Oxalis interior (Small) R.Knuth; Oxalis lejeunei Rouy; Oxalis navieri Jord.; Oxalis oneidica House; Oxalis shinanoensis T.Itô; Oxalis stricta var. bushii (Small) Farw.; Oxalis stricta f. cymosa (Small) C.F.Reed; Oxalis stricta var. villicaulis (Wiegand) Farw.; Oxalis stricta var. viridiflora Hus; Oxalis stricta f. viridiflora (Hus) Fernald; Oxys stricta (L.) All.; Xanthoxalis bushii (Small) Small; Xanthoxalis coloradensis (Rydb.) Rydb.; Xanthoxalis cymosa (Small) Small; Xanthoxalis europaea (Jord.) Moldenke; Xanthoxalis europaea var. bushii (Small) Moldenke; Xanthoxalis europaea f. vestita (Wiegand) Moldenke; Xanthoxalis fontana (Bunge) Holub; Xanthoxalis fontana subsp. villicaulis (Wiegand) Tzvelev; Xanthoxalis interior Small; Xanthoxalis stricta (L.) Small; Xanthoxalis stricta subsp. villicaulis (Wiegand) Tzvelev; Xanthoxalis stricta f. viridiflora (Hus) Moldenke;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Felálló madársóska témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Felálló madársóska témájú médiaállományokat és Felálló madársóska témájú kategóriát.

A felálló madársóska (Oxalis stricta) a madársóskafélék családjába tartozó, Észak-Amerikában őshonos, Európában inváziós fajként viselkedő növény.

Megjelenése[szerkesztés]

A felálló madársóska 10–40 cm magas, lágyszárú egynyári vagy évelő növény. Elágazó szára egyenesen felálló, elálló szőrökkel borított, de lehetnek rajta felszínhez simuló szőrök is; esetenként lekopaszodik. A szárcsomóknál nem gyökerezik le. 1,5–2 cm-es, világoszöld levelei hármasan összetettek, a levélkék hosszuk egynegyedéig-egyötödéig karéjosak. A levélnyél tövénél - a rokon hazai fajoktól eltérően - nincs pálhalevél. A többi madársóskához hasonlóan gyenge fényviszonyok között a levelek összecsukódnak.

Áprilistól októberig virágzik. 1-5 virága álernyőt alkot. Az 1,5 cm átmérőjű virágok kocsányai felállók vagy vízszintesen oldalra állnak. Öt sárga szirma 4–8 mm hosszú. A csészelevelek 3–4 mm-esek, hegyes végűek, rövid szőrökkel borítottak. A porzók száma tíz, amikhez egy bibe társul.

Termése 7–12 mm hosszú, keskeny, hegyes toktermés. Felületén 0,5–2 mm-es elálló, világoszöld szőrök találhatóak; kisebb, hozzásimuló szőrök nincsenek. 1-1,3 mm-es magvait 8-12 keresztirányú ránc barázdálja.

A felálló madársóskán kívül Magyarországon három másik rokon faj fordul elő, az őshonos erdei madársóska (O. acetosella) és a szintén invazív szürke madársóska (O. corniculata) és parlagi madársóska (O. dillenii).

Elterjedése[szerkesztés]

Észak-Amerikában, az Egyesült Államok keleti és középső részén őshonos, nyugaton Indiana államtól keleten Pennsylvaniáig, délen pedig Georgia és Louisiana államokig. Európába feltehetően a 19. század végén került át.

Magyarországra valamikor a 20. század elején került. Első megjelenése nem ismert, 1925-ben már biztosan megtalálható volt. Az egész ország területén előfordul, de a Nyugat-Dunántúlon (Szigetköz, Kisalföld, Őrség, Zalai-dombság) különösen gyakori gyomnövény.

Életciklusa[szerkesztés]

Melegebb éghajlat alatt évelő, hűvösebb körülmények között (mint Magyarországon) egynyári növény. Főleg magokkal terjed. Felnyíló tokterméseik több méterre is elszórják a magokat, amelyek legjobban 15–26 °C-on csíráznak. A virágok áprilisban jelennek meg rajta, de folyamatosan virágzik, egészen szeptember végéig-október elejéig. Önmegporzó vagy rovarok porozzák be.

Kertekben, parkokban, tarlókon, erdei nyiladékokban gyakori növény. Fénykedvelő, de tűri az árnyékolást. A nedves, üde, semleges kémhatású talajt preferálja.

Felhasználása[szerkesztés]

Levelei ehetőek, kellemesen savanyú ízűek, de oxálsavtartalma miatt nagyobb mennyiségben fogyasztva megköti a szervezet kalciumtartalékait, a kalcium-oxalát kristályok pedig károsíthatják a vesét. Sok C-vitamint tartalmaz. A növényből főzéssel sárgás-narancssárgás festékanyag készíthető.