Szombathelyi egyházmegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szombathelyi Egyházmegye szócikkből átirányítva)
Szombathelyi egyházmegye
(Dioecesis Sabariensis)
Elhelyezkedés
Ország Magyarország
Területi fennhatóság Vas vármegye, Zala vármegye
FőegyházmegyeVeszprémi
Metropolita körzet Veszprémi egyháztartomány
Esperesi körzetek jáki, kemenesaljai, kőszegi, letenyei, lenti, őrségi, sárvári, szombathelyi, vasvári, zalaegerszegi
é. sz. 47° 13′ 51″, k. h. 16° 37′ 06″
Statisztikai adatok
Terület4660 km²
Lakosság
Teljes390.470 (2010)
Egyházmegyéhez tartozók302.538 (77,5%)
Plébániák 76
Parókiák 1
További jellemzők
Egyház katolicizmus
Rítus latin
Alapítás ideje 1777. június 17.
Székesegyház Szombathelyi székesegyház
Védőszent Tours-i Szent Márton
Papjai 146
Vezetése
PápaFerenc
Püspök Székely János
Metropolita Udvardy György
Segédpüspök Fekete Szabolcs Benedek
Apostoli kormányzó emeritus Császár István
Térkép
Szombathelyi egyházmegye
Szombathelyi egyházmegye
Honlap
Szombathelyi egyházmegye weboldala
Szombathelyi egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Szombathelyi egyházmegye témájú médiaállományokat.

A Szombathelyi egyházmegye (latinul: Dioecesis Sabariensis) római katolikus egyházmegye Magyarországon. 1777. június 17-én hozta létre Mária Terézia királynő. Védőszentje Tours-i Szent Márton. Jelenlegi püspöke Székely János.[1] Katedrálisa a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyház.

Terület[szerkesztés]

Az egyházmegye területe 4660 km². Magában foglalja Vas vármegye majdnem egészét, Zala vármegye nyugati részét Zalaegerszeggel együtt, továbbá néhány Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegyei községet. Székhelye Szombathely.

Történelem[szerkesztés]

Mária Terézia királynő 1777-ben úgy döntött, hogy Szombathely központtal külön egyházmegyét hoz létre. Területét a Győri, a Veszprémi és a Zágrábi egyházmegyékből szakította ki. Első püspökévé VI. Piusz pápa engedélyével a rendkívül művelt Szily Jánost választotta, aki fellendítette a várost. Lebontatta a romos várat, helyén épült fel Hefele Menyhért tervei alapján a püspöki palota, majd a székesegyház és a szeminárium.

A kiegyezés után a városiasodás és az elvallástalanodás új kihívások elé állította az egyházmegyét. A városba költözött, társadalmi kapcsolataikat elvesztett emberek körében megjelenő szociális problémákra válaszul az egyház hitbuzgalmi, karitatív és nővédelmi egyesületeket hozott létre, melyek szociális hálót és közösséget nyújtottak. A katolikus egyház elvesztette korábbi privilegizált helyzetét más felekezetekkel szemben, ami különösen az oktatás területén vált láthatóvá; erre válaszul igyekezett vonzóvá tenni iskoláit, azok fenntartására sokat áldozott. Az egyházmegyében új szerzetesrendek telepedtek meg, a szombathelyi szeminárium pedig számos elkötelezett papot nevelt.[2]

20. század[szerkesztés]

1922-ben az új államhatárokhoz igazodva mintegy 100 000 híve az újonnan létrehozott Kismartoni egyházmegyéhez, 67 000 hívő pedig a Maribori egyházmegyéhez került (ez utóbbi terület ma már a Muraszombati egyházmegye része). 1945-ben a székesegyház is súlyos károkat szenvedett, statikai helyreállítását Kovács Sándor püspök végeztette el, ám csak 1990-ben kezdődött el a templombelső díszeinek helyreállítása. 1952-ben megszüntették a szeminárium működését.

A rendszerváltás után[szerkesztés]

1990-től kezdve az egyházmegye visszakapta korábbi intézményeit, a püspöki általános iskolát, illetve az akkori Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán megindult a hittanár-képzés. Létrejött a Martineum Felnőttképző Akadémia,[3] 2008 őszén pedig megjelent az egyházmegye hivatalos lapjának, a Martinus-nak[4] az első száma.

1991-ben első alkalommal látogatta meg pápa, II. János Pál, aki a repülőtéren szentmisét mutatott be.[5]

Szervezet[szerkesztés]

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök[szerkesztés]

Az egyházmegye jelenlegi püspöke 2017 óta Székely János, korábbi esztergom-budapesti segédpüspök.[1]

Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Kinevezés dátuma
Székely János
szombathelyi püspök
Budapest, 1964június 7. (59 éves) 2017. június 18.[1]
Fekete Szabolcs Benedek
szombathelyi segédpüspök
Kőszeg, 1977december 17. (46 éves) 2022. március 11.

Területi beosztás[szerkesztés]

Az egyházmegye plébániáit tíz esperesi kerületbe osztották be:

  • Jáki Esperesi Kerület (7 plébánia tartozik hozzá)
  • Kemenesaljai Esperesi Kerület (7 plébánia tartozik hozzá)
  • Kőszegi Esperesi Kerület (6 plébánia tartozik hozzá)
  • Lenti Esperesi Kerület (8 plébánia tartozik hozzá)
  • Letenyei Esperesi Kerület (7 plébánia tartozik hozzá)
  • Őrségi Esperesi Kerület (7 plébánia tartozik hozzá)
  • Sárvári Esperesi Kerület (10 plébánia tartozik hozzá)
  • Szombathelyi Esperesi Kerület (11 plébánia tartozik hozzá)
  • Vasvári Esperesi Kerület (5 plébánia tartozik hozzá)
  • Zalaegerszegi Esperesi Kerület (8 plébánia tartozik hozzá)[6]

Egyházközségek[szerkesztés]

A püspökség területét 76 plébániára osztották fel. 146 papja és 64 szerzetese van. (2008)

Tevékenységek[szerkesztés]

Hitélet[szerkesztés]

Az egyházmegye területén élő 376 500 lakosból 295 000-et kereszteltek katolikus szertartás szerint (78,4%).

Szomszédos egyházmegyék[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Székely János a Szombathelyi egyházmegye megyéspüspöke (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2017. június 18. (Hozzáférés: 2017. június 18.)
  2. Hogyan válaszolt a Szombathelyi Egyházmegye a dualizmus kihívásaira? – Könyvbemutató Szombathelyen (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2019. január 26. (Hozzáférés: 2019. június 30.)
  3. A Martineum honlapja. [2019. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  4. Martinus
  5. II. János Pál Szombathelyen (videóval). Szombathelyi TV. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
  6. A Szombathelyi Egyházmegye név- és címtára 2009. [2010. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 24.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Hivatalos honlap (magyar, angol, német)
  • A Szombathelyi Egyházmegye története, 1-3.; szerk. Géfin Gyula; szerzői, Szombathely, 1929–1935
    • 1. Szily János, Herzan Ferenc gróf bíboros, Somogy Lipót és Bőle András püspökök élete és működése; 1929
    • 2. Balassa Gábor / Szenczy Ferenc / Szabó Imre; 1929
    • 3. Történelmi névtár; 1935
  • A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve. 1777–1977; szerk. Fábián Árpád, közrem. Sill Ferenc; Szombathelyi Egyházmegyei Hatóság, Szombathely, 1977
  • Szent Márton egyházmegyéje; szerk. Szamos Rudolf; Pannon Műhely, Szombathely, 1991
  • A vasvári káptalantól a szombathelyi püspökségig. A Szombathelyi Egyházmegye története; összeáll. Kiss Gábor, Zágorhidi Czigány Balázs, Pál Ferenc; Szombathelyi EgyházmegyeMartinus, Szombathely, 2012
  • Tóth Krisztina: A szombathelyi egyházmegye története. Grősz József egyházkormányzása idején, 1936–1944; MTA-PPKE "Lendület" Egyháztörténeti Kutatócsoport–Gondolat, Budapest, 2015 (Bibliotheca Historiae Ecclesiasticae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány Nuncupatae Ser. 2. Collectanea studiorum et textuum Classis 1.)
  • "Az Úr irgalma, hogy nem vesztünk el". A Szombathelyi Egyházmegye második világháborús kárjelentései, 1944–1948; sajtó alá rend., Rétfalvi Balázs, Tangl Balázs; Martinus, Szombathely, 2017 (Géfin Gyula kiskönyvtár)
  • A Szombathelyi egyházmegye zsinatai; összeáll., bev., jegyz. Bakó Balázs; MTA BTK TTI, Budapest, 2017 (Magyar történelmi emlékek. Okmánytárak. Egyháztörténeti források)
  • Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban, 1867–1914; Szülőföld, Gencsapáti, 2018 (Géfin Gyula kiskönyvtár)