Szerkesztővita:Jobbágy Tibor

Üdvözlünk a Wikipédia szerkesztői között, kedves Jobbágy Tibor!

If your Hungarian is poor, please click here.

Az alábbi oldalakon segítséget találsz a kezdeti tájékozódáshoz. Ide csak azt szedtük össze, amit tényleg szükséges és érdemes is átfutni legalább.

	Első lépések Tanulj bele a szerkesztésbe lépésről lépésre!
	Homokozó Itt veszélytelenül gyakorolhatod a szerkesztést
	Személyes mentor Kérj fel segítőt, akihez bármikor fordulhatsz!
	Kocsmafalak: kezdőknek • képgondok Kérdezz bátran a Wikipédia társalgóiban!

	A Wikipédia alapelvei A projekt alapvető elvei, céljai
	Wikifogalmak szójegyzéke A leggyakrabban használt kifejezések és rövidítések
	Szerkesztői lap Bemutatkozhatsz a többieknek saját szerkesztői lapodon

Ha vitalapra írsz, vagy más szerkesztőnek hagysz üzenetet, írd alá a mondandódat a gombbal, vagy négy hullámvonallal: ~~~~

---

  Ha kérdésed van, keress nyugodtan a vitalapomon! Üdvözlettel: Szajci ^pošta 2010. július 21., 14:53 (CEST)

szúdoku

szia! a Világbajnokságok szakasz formailag nem jó. a külső hivatkozást, amit beírtál a szakaszba, azt inkább jegyzetelni kellene. wikipédia:mintaszócikkek Szajci ^pošta 2010. július 21., 14:56 (CEST)

A Wikipédiában van egy lehetőség arra, hogy nagyon egyszerűen elhelyezd aláírásodat, dátumostul, mindenestül. A Wikipédiabeli speciális aláírásból nem csak a Wikipédián használt neved derül ki, hanem rögtön két linket is tartalmaz. Az egyik a többi szerkesztőnek szóló bemutatkozásodra mutat, a másik pedig arra a lapra, ahol üzenni lehet neked. Ehhez az „aláíráshoz” segítséget ad a szoftver. Elég, ha az üzeneted befejeztével az aláírás helyett rákattintasz a harmadik képecskére a szerkesztőablak fölött:

akkor ennek az aláírógombnak a hatására a szoftver beilleszt a szövegedbe négy hullámvonalat.
Ha ezután arra a gombra is rákattintasz, ami így néz ki: Változtatások közzététele, akkor a szoftver lecseréli a hullámvonalakat az aláírás szövegére és az aktuális dátumra, órára.
Az aláírásként megjelenített szöveget a regisztrált szerkesztők a „beállításaim” fül segítségével meg is változtathatják.

Megjegyzések

• Amíg nem jelentkeztél be, az IP-címedet jelenteti meg az aláírás.
• A bemutatkozólapodra mutató link csak akkor lesz kék, ha van rajta valami, amíg üres, addig pirosan fog virítani.
• Az üzenőlapodra mutató link csak magán az üzenőlapon jelenik meg vastag fekete szövegként, mindenhol máshol rendes linknek mutatkozik.
• Más módon is elérheted, hogy bekerüljön a szövegbe a négy hullámvonal, nem csak az aláírógombbal:

• a négy tildét (hullámvonalat) a szerkesztési ablak alatt is megtalálod, vagy
• közvetlenül is beírhatod: ~~~~.
• az Alt Gr+1 (a fő billentyűzeten) billentyűkombinációnak (Windows-alapú rendszereken), és
• az Alt+1 2 6 (a számok a számbillentyűzeten) kombinációnak (Windows-alapú rendszereken) is ugyanez a hatása.
• ha a gombot használod, akkor kapsz egy gondolatjelet is az aláírásod elé.

Szajci ^pošta 2010. július 21., 18:27 (CEST)

Látom, hogy kezdő vagy, semmi gond. Szóval:

• A külső hivatkozás a szöveg közepén tilos, a külső hivatkozásokba lehet leírni pár hasznos oldalt, amit pedig felhasználtál azt jegyzetekbe kell belerakni. Lásd: wikipédia:mintaszócikkek
• Én járőr vagyok, de egyébként bárki bármibe beleszólhat :D
• A saját rejtvényeket kértlek vedd ki, az nem enciklopédiába való.

Szajci ^pošta 2010. július 21., 18:27 (CEST)

Be lehet tenni a külső hivatkozást, amit írtál, viszont a Világbajnokságok szakasz továbbra sem jó. Kérlek javítsd ki, ahogy mondtam. Szajci ^pošta 2010. július 22., 18:33 (CEST)

Jó lesz, csak a jegyzetek nem jók. Fentebb ezért írtam le a mintaszócikkeket, hogy nézd meg hogyan kell jegyzetelni. Jó tanács, mindig nézzed meg a hasonló oldalakat ill. mintaszócikkeket, mert azokból sok hasznos dolgot tudsz megtanulni: pl. képek, jegyzetek, idézetek beírása. Kérlek nézd meg. Szajci ^pošta 2010. július 23., 07:34 (CEST)

re: hungarian-wikipedia.wiki-site.com

Kedves Tibor! Rajtam kívül nem reagált senki a Tudakozó-beli kérdésedre. Ebből arra következtetek, hogy nem gondolom rosszul azt, amit leírtam neked válaszként. Pedig mit sem tudtam erről a régi web-oldalról!
Másrészt - folytatva javaslatod nyomán az okoskodásomat - azt is gondolom, hogy ez a „csökevény” teljes egészében át lett másolva az új web-oldalra és az addig is szokásos - ma már előtted is ismert - kollektív fejlesztőmunka az addig elkészült enciklopédián az új web-oldalon folytatódott, tulajdonképpen megszakítás nélkül! Úgy, hogy a „csökevény”-nek nevezett web-oldal már valóban csak csökevény... Nem is tudom, az adminisztrátorok a régit miért nem törölték! A régi web-oldal, a tároló szerver tárterülete felett vajon kinek van rendelkezési joga?
Amit eddig leírtam, abban én egyáltalán nem vagyok biztos, hogy jól gondolom! Hiszen mindössze egy éve vagyok wikipédista, és közöttük is azok közé tartozom, akik nem ásták bele magukat - még ennyi idő alatt sem - a Wikipédia rejtelmeibe! Ezért gondolataidat inkább Karmelának^üzenőlap írd meg! Őt azért ajánlom, mert - először is - ő mentorom volt a kezdőlépéseimben, aztán - másodszor - kitűnően ismeri a Wikipédiát (erre bizonyíték az, hogy ő a Tudakozó kitalálója-kidolgozója és állandó védőangyala), harmadjára meg az, hogy kitűnően magyaráz írásban is! Fordulj hozzá bizalommal, mondd el neki, amit nekem fejtegettél, és mondd neki, hogy én kértelek erre! Üdvözöllek! Sándor - vitorla^vita 2010. november 8., 10:45 (CET)

Bemutatkozólapod

Én is tegeződöm itt mindenkivel, csak tévedésből írhattam másként, bocsánat :)

A szerkesztői lapodat annó azért törölték, mert valaki más hozta létre, nem te, és csak egy eltévedt üdvözlősablon volt rajta Szerkesztő:Grósznyó részéről, aki azt az üzenőlapod helyett a bemutatkozólapodra tette.

Neked nincs is törölt szerkesztésed. Ha látni akarod, amit eddig csináltál, akkor kattints felül arra, hogy "közreműködéseim".

Más:

Az természetes, hogy az évekkel ezelőtti tükrözés óta sokat változott a Wikipédia, és valóban kár, hogy van akit a google oda visz.

Üdvözöllek újra a szerkesztők között, és jó munkát, hasznos szórakozást kívánok neked!

Karmela^üzenőlap 2010. november 9., 11:01 (CET)

Kilogramm

Helló JT!

Módosítottad a kilogramm 1790-es francia definícióját: biztos, hogy nem kevered a későbbivel? Én sokkal valószínűbbnek látom a 0 fokot, akkor még nem is biztos, hogy pontosan ismerték a víz legnagyobb sűrűségének a hőmérsékletét. --Porrima^eszmecsere 2014. január 2., 12:23 (CET)

Üdv, kedves Porrima!

Előrebocsátom, hogy az angol a német és a francia Wikipédia sem szentírás. Az angolban (https://en.wikipedia.org/wiki/Kilogram) ez áll: „The gram was originally defined in 1795 as the mass of one cubic centimeter of water at 4°C, making the kilogram equal to the mass of one liter of water. The prototype kilogram, manufactured in 1799 and from which the current kilogram is based, has a mass equal to the mass of 1.000025 liters of water.” Vagyis: a + 4 fok ott már adottságként van feltüntetve. Ráadásul még az évszám is eltérő: nem 1790, hanem 1795.

A német Wikipedia (https://de.wikipedia.org/wiki/Kilogramm) jóval részletesebb: „Am 18. Germinal 3 (7. April 1795) wurden Bar und Grave gestrichen und das Gravet in Gramm umbenannt, größte Masseneinheit war damit das Myriagramm gleich zehn Kilogramm. Gleichzeitig wurde erstmals die Wassertemperatur festgelegt: auf den Gefrierpunkt.” Eszerint tehát a váltás 1795. április 7-én történt, és e forrás szerint először valóban a fagypontot nevezték meg, majd négy évvel később, 1799. június 22-én (amikor a platina-métert és -kilogrammot létrehozták) tértek át a négy fokos vízre. Itt található az 1790-es évszám is: „Im Zuge der durch die französische Nationalversammlung ab 1790 betriebenen Schaffung eines einheitlichen und universellen Einheitensystems wurden von einer Gelehrtenkommission (Borda, Condorcet, Laplace, Lagrange und Monge) als Masseneinheiten die Massen von einem Kubikmeter, einem Kubikdezimeter und einem Kubikzentimeter Wasser vorgeschlagen.” Tehát: 1790-ben a francia nemzetgyűlésen csak egy döntés született egy egységes mértékrendszer létrehozásáról, amire azonban csak évekkel később került sor. Ráadásul – ahogy fentebb már írtam – az is több lépcsőben.

A francia Wikipédia az angollal gyakorlatilag megegyező: „Le gramme est originellement défini en 1795 comme la masse d'un centimètre cube d'eau à 4 °C, faisant du kilogramme l'égal de la masse d'un litre d'eau. Le prototype du kilogramme, fabriqué en 1799 et sur lequel est basé le kilogramme actuel, possède une masse égale à celle d'1,000025 L d'eau.”

A fentiek alapján a gyanú, hogy "a fizikusok akkor még nem tudták, hogy a plusz 4 fokos víz a legsűrűbb" tévedésen alapul.

A legdöntőbb bizonyíték természetesen egy korabeli írásos dokumentum lehetne, de ehhez (nem is hazai) archívumokban kellene kutakodni.

Én nagyjából meg lettem győzve, de mi legyen a cikkel? A fentiek szerint a két eset közül a korábbi volt eddig beírva, te simán átjavítottad a későbbire. Szerintem ez így nem OK. --Porrima^eszmecsere 2014. január 2., 14:32 (CET)

Ha nem jól csináltam, akkor ezért egyrészt elnézést, nem vagyok egy gyakorlott szerkesztő, másrészt nem tudom, hogy ilyenkor hogy kell "jóvátenni", egyenesbe hozni a dolgot. Én abból indultam ki, hogy amit beleeditáltam a szövegbe, az addig, amíg valaki áldását nem adja rá, és ezáltal véglegesítve nem lesz, csak nekem jelenik meg az új változatban. Ha nem így van, akkor nem tudom, mi a teendő.

Helló Jobbágy Tibor!

Elnézést, hogy nem reagáltam korábban. A módosításért nem kell elnézést kérni, bárkivel megeshet ettől nagyobb hiba is. A helyzet egyébként az, hogy a szerkesztések bizonyos értelemben rögtön nyilvánossá válnak, de ez itt a legkisebb probléma. Tehát ha jól értem a fenti részletezésedet, először a nulla fokos víz tömegére gondoltak, majd nem sokkal később a +4 fokosra, de erről saját megítélésed szerint nincs a kezedben abszolút bizonyíték (bár mindenki ilyen gondos lenne!). Én sajnos érdemlegesen nem tudok segíteni a kérdés eldöntésében; egyetlen ötletem az, hogy vedd fel Jzana szerkesztőtársunkkal a kapcsolatot, akivel már volt beszélgetésünk ilyen témában (méter-etalon), és úgy láttam, hogy komoly ismeretekkel rendelkezik. Ha ő is tanácstalan lenne, akkor végszükség esetén én a Te helyedben jegyzetben megemlíteném a valószínű történteket, de tégy nyugodtan a belátásod szerint, mert én nem vagyok a témának sem szakértője, sem gazdája, csak egy mezei járőr. --Porrima^eszmecsere 2014. január 4., 16:46 (CET)

Elnézést, nem tudtam eddig utánanézni, ami azt jelenti, hogy forrásokat nem találtam. Az angol és francia wikipédia tartalmazza ugyan a választ, de az forrásként nem használható fel. Vázlatosan a következőt mondhatom.

A kilogramm és a méter etalont 1795-ben már elkészítették sárgarézből, és be is mutatták a Nemzetgyűlésnek. Ennek az volt a rendeltetése, hogy el lehessen készíteni a kalibráláshoz szükséges eszközöket és vizsgálati eljárásokat. Ebben az időben a víz fagyáspontját gondolták referenciafeltételként alkalmazni.

Ugyanekkor történt, hogy Gineau és Fabbroni ellenőrizték Lavoisier mérésit, és 4 •C-on megtalálták a víz sűrűségének maximumát, majd ezt a lehető legstabilabb értéknek vélték. Az, hogy ez 3,984 •C, csak később derült ki, talán csak a XIX. században.

A végleges méter és kilogramm etalonokat (platinából) mindezek ismeretében készítették el 1799-re. Abban nem vagyok biztos, hogy ezt az apró korrekciót véghez vitték-e, ehhez még keresek forrást. Majd jelentkezem, ha találok valami megbízhatót. MZ/X ^vita 2014. január 5., 17:23 (CET)

Forrás,

Amely nehezen értelmezhető: mértékegységek Napoleon idejében (1804). Úgy tűnik, ekkortól származik a 3,984 fok MZ/X ^vita 2014. január 7., 12:51 (CET)

Szerintem ezeket a kétséges "tényeket" is bele lehet írni a cikkbe (legfeljebb kisebb betűmérettel); jobb, mintha csak egy, kialakult állapot van az előzmények nélkül. De ez csak az én véleményem. --Porrima^eszmecsere 2014. január 7., 12:55 (CET)

Mit mondjak? Bennem erős kétségek merülnek fel, – akár Napóleon idejében, de akár a 19. században is – vajon miféle mérési módszerek/eszközök állhattak rendelkezésre ahhoz, hogy egy hőmérsékleti értéket ezred °C pontossággal meghatározzanak/megmérjenek. De a hangsúly is nem ezen, hanem azon van, és tkp. ez tisztázandó, hogy a kilogramm bevezetésekor (1795-ben) már a 4 fokos vízhez kötötték-e a meghatározást. Mert ha a 0 fokoshoz kötötték, akkor is meg kéne emlékezni a 4 fokról, amihez viszont később kötötték. Még akkor is, ha még később a kilogrammot már nem az akárhány fokos egy liter vízhez, hanem egy platina etalonhoz kapcsolták. Jobbágy Tibor

Tökéletesen egyetértek: --Porrima^eszmecsere 2014. január 7., 14:21 (CET)