Szerkesztővita:Grrenzgänger

Köszöntünk a magyar Wikipédiában, kedves Grrenzgänger!

A Wikipédia szerkesztésének fortélyaihoz az első lépések oldalon találsz bevezetőt. A szerkesztést a homokozóban gyakorolhatod. A Wikipédiában folyó társalgások jobb megértéséhez a wikifogalmak és rövidítések (szó)jegyzékében találsz segítséget. Kérjük, különösen ügyelj a felküldött szövegek és képek jogtisztaságára és forrásaid pontos megjelölésére! Kezdő szerkesztőként személyes segítőt, mentort is kaphatsz magad mellé, vele megtárgyalhatod a szerkesztéssel kapcsolatos problémáidat. Ehhez jelentkezz be (ha eddig nem tetted volna), és kattints ide! Bonyolultabb szerkesztési ügyekben a kocsmafalra írhatsz kérdéseket, ha egy szerkesztőtársad tudja a választ, ugyanott fog válaszolni. Egy közismereti tudakozót is működtetünk, ha valamit nem találtál. Ha van kedved, írhatsz magadról pár szót a szerkesztői lapodon, melynek kialakításához segítséget itt találsz. (Itt írhatsz például érdeklődési körödről, nyelvtudásodról). A személyes vitalapokat üzenőfalként használjuk, ezen üdvözlet is példa rá. Kérünk, hogy a vitalapokon így írd alá hozzászólásaidat: ~~~~. Jó szerkesztést és tartalmas szórakozást kívánunk! Szajci reci 2008. július 31., 14:29 (CEST) If you don't speak Hungarian, please click here.

Üdvözlet

Tőlem is, jó munkát és kellemes időtöltést kívánok! – Burumbátor ^{zöldposztós csatatér} 2008. július 31., 14:41 (CEST)

Mindkettőt(öknek) köszönöm! – Grenzgänger ^vita 2008. július 31., 14:43 (CEST)

Műhely

Üdv. A szerkesztéseidből úgy gondolom, hogy érdekel a hadtudomány. Ha gondolod, csatlakozz a Hadtudományi műhelyhez. - Dili ^vita 2008. augusztus 3., 01:19 (CEST)

Szia! Sajnos, nem tudom pontosan, hogy hogyan kell csatlakozni. Nemrég kezdtem a wikizést :)

Másik problémám, hogy nekem nem ez a szakterületem, csak érdeklődő amatőrként írogattam eddig, a Hadtud. Műhelyben meg gondolom, profik dolgoznak, nem baj, ha laikus csatlakozik?

A határokkal (főleg az eddig is szerkesztett vasfüggönyös és belnémet határos témákban) szívesen foglalkozom szintén amatőrként, de azt nem tudom, hogy ezek a témák beleférnek-e a hadtumányba, vagy inkább belügyi-rendészeti kategórát jelentenek. Köszi minden útmutatást előre is! üdv – Grenzgänger ^vita 2008. augusztus 3., 08:37 (CEST)

Szia! bemész a hadtudomány műhelybe, és ott a tagokhoz felírod magad. Nem baj, sőt öröm, ha újabb tagja van a műhelynek. Viszont lenne egy kérésem. Ha lehet, akkor az adott szerkesztő vitalapjára írj, mert én is jártam már úgy sokszor, hogy nem vettem észre, hogy írt a kollega. Szajci ^reci 2008. augusztus 3., 08:52 (CEST)

Falkép

A legjobb, ha egy kicsit elmélyedsz a képkezelési irányelvekben és útmutatókban, itt: Wikipédia:Kép feltöltése a Commonsra. Ezen az oldalon a többi képekkel kapcsolatos tudnivalót is megtalálod. A legjobban a jogtisztaságra kell vigyázni. További jó munkát, – Burumbátor ^{zöldposztós csatatér} 2008. augusztus 4., 05:23 (CEST)

todo: Országhatár szócikkbe?

Ebben valami ilyen táblázatot képzelnék el az egyes határtípusok jellemzőinek összehasonlításához. Alaposan finomítani kellene még rajta, ha egyáltalán bekerül a cikkbe.

	megerősített	hagyományos	schengeni külső	schengeni belső
zöldhatár	határjelekkel kijelölve, a határsértést jelző és az áthaladó mozgást nagyon (esetleg veszélyesen) megnehezítő műszaki megoldásokkal lezárva	csak határjelekkel kijelölve	határjelekkel kijelölve, a határsértést jelző és az áthaladó mozgást részlegesen akadályozó műszaki megoldásokkal lezárva	csak határjelekkel kijelölve
határátkelés	csak a kijelölt határátkelőhelyeken, korlátozásokkal nehezítve	csak a kijelölt határátkelőhelyeken	csak a kijelölt határátkelőhelyeken, az EU-tagországok állampolgárai számára könnyítésekkel	korlátozások nélkül bárhol és bármikor (különleges esetekben a korlátozások részleges és határozott idejű visszaállítása jogának fenntartásával
határőrizet	mélységi ellenőrzés, határsáv kijelölése, többszintes OEP, okmányoltatás, sűrű járőrözés, megfigyelés, mafi, esetleg fegyverhasználat elrendelése a határozott irányú (be- vagy kimenő) illegális mozgások megakadályozása érdekében	rendszeres fegyveres járőrszolgálat, mindkét irányú mozgások ellenőrzése	rendszeres fegyveres járőrszolgálat, mélységi ellenőrzés, illegális migrációs mozgások felderítése és megakadályozása	nincs, viszont a határ mentén a szomszédos országok határrendészete, alkalmanként közösen is, szúrópróba-szerű mélységi ellenőrzéseket végezhet

todo: Nyugat-Németország (vagy a Hidegháború) szócikkbe?

NSZK vs NDK/SZU:

DECO-II terv (nyugatiak állítólagos terve az NDK és Kelet-Berlin ellen): http://home.snafu.de/veith/decoii.htm

és

a fuldai szoros veszélye (a ruszkik az NDK-ból betámadják Frankfurtot): http://en.wikipedia.org/wiki/Fulda_Gap

Berlini határátlépőhelyek térképe

Köszönjük a térképet! Nagyszerű lesz, mindjárt le is cserélem az angolt a magyarra.
Más téma: Isten hozott újból a Magyar Wikipédián, kedves Grenzgänger! A régi nagy motorosokat nem feledjük és örömmel látjuk! – Beroesz 2008. augusztus 4., 21:27 (CEST)

No, ezt elfelejtettem. Ezt a sablont azon szerkesztőink a felhasználói lapjára lehet kitenni, aki komolyan közreműködött egy-egy később kiemelté minősített iromány létrehozásában/gatyába rázásában. {{Userbox/Kiemelt cikkhez hozzájárult|1}}
A berlini falnál elkövetett módosításaid révén - a cikk társszerkesztőjeként - szerintem rászolgáltál. Ha gondolod, akkor tedd ki a saját lapodra! Beroesz 2008. augusztus 11., 11:37 (CEST)

Ó, de kedves! Köszönöm, kitettem! :) – Grenzgänger ^vita 2008. augusztus 11., 12:24 (CEST)

selfNote / res:USArmy.occupGermany.1946

resource.name: US Army in Occupation of Germany 1944-46, Chapter XVII

resource.location: GlobalSecurity.org > Military > Reports > Other

resource.link: http://www.globalsecurity.org/military/library/report/other/us-army_germany_1944-46_ch17.htm

resource.index: http://www.globalsecurity.org/military/library/report/other/us-army_germany_1944-46_index.htm

Dehogy licenc nélküli kép

Szia! Úgy tűnik a Kép:Telki cimer.png képpel is hasonló a probléma, mint az előbbivel. Kérlek olvasd el a feltölthető képekről szóló oldalunk, és segítségért fordulj a Jogi kocsmafalhoz. Köszönöm --Peti610bot ^vita 2008. szeptember 17., 13:55 (CEST)

Szia, te kis szorgos bot. A gazdádnak már írtam. Szó sincs licenc nélküliségről, épp ellenkezőleg: van hivatalos engedély, el is küldtem a megfelelő helyre, be is írtam mindenhova. – Grenzgänger ^vita 2008. szeptember 18., 06:55 (CEST)

Hello! Peti610bot azért helyezte el a sablonokat a képekre és írt a vitalapodra, mert a képen nem volt licencsablon. A bot nem bírja elolvasno, hogy van oda írva valami, ő csak azt nézi van-e rajtalicencsablon. Látom pótoltad. Üdv.:– Peti610 ^{Ide mondjad!} 2008. szeptember 18., 07:52 (CEST)

Települések német nevei

Szerintem nem kéne Németh1 munkáját visszavonnod, mivel ezen nevek kereshetősége a lényeg. Teljesen mindegy hogy egy településen él e ma kisebbség, vagy a helybeliek hogy nevezik a lényeg hogy régi iratok, könyvek stb. neveit is be tudjuk könnyen azonositani. A munka nem haszontalan. Taz ^vita 2008. szeptember 24., 23:26 (CEST)

Válasz nálad. – Grenzgänger ^vita 2008. szeptember 24., 23:32 (CEST)

Értem azt hittem redirecteket csinál. Egyébként elég gyakran keresek régi elnevezéseket és bár a radix forumon majdnem minden fönn van, info egy szál se. Igy elképzelhetőnek (nem kizárt) tartom hogy vlki Telkit igy keresné. Taz ^vita 2008. szeptember 24., 23:45 (CEST)

Német név? Keinesfalls.

Nos, eléggé elszomorító a lépésed, és, hogy is mondjam csak, h finom legyek, kicsit se szimpatikus. Hasonló ahhoz, mintha egy román azt mondaná, h pl. Abrudbányát , vagy egy szlovák, h Besztecebányát ne nevezzük magyar néven, hanem románul, ill. szlovákul, hiszen nincs (számottevő) magyar lakosa, csak román, ill. szlovák. Te, aki annyira ismered a budai agglomerációt, nem tudom ,hallottál-e róla, h 1946/48-ig itt nagyarányú német népesség élt. Bizonyos falvakban abszolút , másokban relatív többségben éltek vagy bár csak kisebbségben, de nyilván valahogyan megnevezték környezetük földrajzi helyeit is. Ez Telki esete is. Attól, h egy településnek ma nincsenek ilyen vagy olyan lakosai, attól adott nyelven még lehet neve. Valamint:

• http://www.lernetwas.de/kelime/liste-deutscher-bezeichnungen-ungarischer-orte/
• http://kemma-auf-wudigess.hu/ (itt ugyan "Töleck" helyesírással)

de főként egy kvázi hivatalos:

• http://ungarndeutsche.de/ortsnamen_du.html
• itt pedig további linkeket találsz http://www.mtaki.hu/kutatasi_programok/intezeti/kke.html

csak így hirtelen Én mindenesetre, mielőtt törölnék vmit, kicsit nézelődnék. – Nemeth1 ^vita 2008. szeptember 24., 23:55 (CEST) ezt lefelejtettem

• http://www.nemzetisegek.hu/repertorium/2004/06/Bar23.pdf– Nemeth1 ^vita 2008. szeptember 25., 00:03 (CEST)

Nem tudom, hogy mennyire ismered Telkit. Én ott töltöm időm nagy részét minden nap és ismerem a történetét. Voltak itt németek, akiket kitelepítettek a II. vh. végén és székely magyarok jöttek a helyükre. A párhuzamod a romániai stb. magyar településekkel sántít, mert azok Mo-hoz tartoztak, azért voltak ott magyarok. Telki viszont sose volt tősgyökeres németországi, német település. 1138-ban már állt ez a falu, a németek csak a török pusztítások után jöttek, de visszaszivárgott a korábban elmenekült magyar lakosság is.

Sok településnek van idegen neve, pl. Párizs, Hága, Prága, Lisszabon, ezeknek is van magyar neve, pedig nem jellemző rájuk a magyar lakosság. Ilyen alapon minden városhoz beírhatnánk több tucatnyi nevet. Ha megfigyeled az angol Wikipediát, a városneveknél az idegen neveket akkor tüntetik fel, ha az az elnevezés jellemzően köthető a településhez. Tölleck elnevezésről a te listádon kívül sehol nincs forrás Telkihez, még azok a németek sem tartják fontosnak, akiket innen telepítettek ki. Még német szócikk sincs róla. A német weboldalak pedig információ szempontjából nem hivatalosak Magyarországon. Telki adatai vonatkozásában a polgármesteri hivatal, illetve a hivatalos weboldal az irányadó, nem pedig a különféle eldugott weboldalak.

Ja és nekem sem túl szimpatikus, hogy magadról egy szót nem írsz a lapodon, és forrásmegjelölés, összefoglaló és indoklás nélkül belepiszkálsz szócikkekbe. A vitalapodból ítélve, ez nem az első eset.– Grenzgänger ^vita 2008. szeptember 25., 00:15 (CEST)

A Berlini fal tatarozása

Láttam a vitalapon az írásodat. A cikk novemberi évfordulón szerepel majd a címlapon, egy rövid időszakban napi 20000-es látogatottságot produkál majd. Szeretném, ha nem érhetné szó a ház elejét, ezért kezdtem a cikk formai gatyába rázásába. Tartalmi bővítés is szóba kerülhet, ám erre még nincs konkrét ötletem. – Beroesz 2009. március 10., 19:41 (CET)

Repüléssel kapcsolatos műhely

Üdv! Mi legyen a címmel? Érdeklődési kört bővítünk, vagy címet módosítunk, vagy „maradjon így” mindenki szavazata? A Repülési lexikon megléte mindenesetre egyértelmű tényállás, sajnos ma nem tudtam belenézni. Madarakkal foglalkozhat a madárműhely, de az Állatok műhelye mindenképp. Rovarokkal-bogarakkal meg egy másik műhely akár. Ballisztikával meg... a Hadtudományiban éppen elférhet, lévén a lőfegyverek sajátja. Meg a nőké repülő csészealj formájában. Ha érdeklődési kört mégsem bővítünk, mindenképpen szükséges a pontosítás (mi nem tartozik bele a fogalomba), mert a repülés szó tényleg többértelmű. --Gyantusz ^vita 2009. március 28., 15:57 (CET)

• Üdvözlet!
  Elindult a műhely! Jelentkezni a Résztvevők fejezetben tudsz, a műhellyel kapcsolatos észrevételeket pedig a Hang-árban írhatod le (a többi allap még nem él a Sablonon kívül). Akartam valami különlegessel előrukkolni eme jeles alkalomra, de nem volt időm eddig megkreálni... --Gyantusz ^vita 2009. április 2., 23:11 (CEST)

Húsvét

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok neked! Madura Máté ^vitasarok 2009. április 9., 22:08 (CEST)

Szócikkek értékelése

Helló, kedves Grenzgänger!

Biztosan te is értesültél már bizonyos forrásokból, innen-onnan, hogy a WM alapítvány rendezett egy szócikkíró versenyt. Erre én beneveztem a Magyarország autópályái c. cikkemet, aminek az értéklése szerintem számodra nem okozhat olyan nagy gondot, hiszen valamilyen rokonságban vannak az autópályák a repülőkkel. (Ha más nem, akkor autópálya-szükségrepülőtér) Ebben a pályázatban 34 cikk szerepel. Az értéklés ránk, szerkesztőkre van bízva. Ha érdekel ez a pontozós dolog, és még nem adtad le szavazatodat a cikkemre, azt fentebb, 2009. április 23-ig (23:59) megteheted, vagyis holnapig. A "kampányidő" tahát pillanatokon belül lejár. Nagyon nagy szükségem van a szavaztodra, és bízom benne, hogy az együttműködésedet, így látatlanban, előre is megköszönhetem! - Madura Máté ^vitasarok 2009. április 22., 16:57 (CEST)

Portál:Hadtudomány

Szia! Örömmel tájékoztatlak, hogy beindult a hadtudomány portál! Mivel a hadtudományi műhely érdeklődési körébe annyi minden tartozik, a portál tematikus alportálokból épül fel. A harci repülés alportál szerintem nagyjából szalonképes, a többi alportállal meg bõven lenne mit csinálni. Ha érdekel a dolog és szívesen segítenél, szerkessz bátran! Üdv, Dunee ^msg 2009. május 19., 22:53 (CEST)

Németek a II. vh. után

Háj Blájen! Nincs infód allól, hogy az NSZK-nak milyen hadeleje volt 1945–1955 között (a Bundewehr 55-ben alakult)? Használták a vh-ból megmaladt eszközeiket, vagy mentek a kohókba? Egyáltalán mi lett a megmaladt hadianyag sorsa? (egy lészüket elhulcolták a szövetségesek, de gondolom nem mindet) Van valami infód erről? Grencgénger. ;) --Gyantusz ^vita 2010. április 3., 13:01 (CEST)

Háj. Ez egy igen érdekes kérdés, több részre kell bontani.

NSZK (és NDK) mint olyan 1949-ig nem létezett, addig négyhatalmi megszállás volt, fegyveres német katonai erőről szó sem lehetett, minden fegyveres ellenőrzést a szövetséges megszálló erők végeztek. Az 1949-es szakadás után, az 1949-55 közötti időkben viszont megváltozott a helyzet, létrejött a belnémet határ a két Németország között, illetve a Vasfüggöny szakaszaként élesedett a csehszlovák-NSZK határ is. A határokon mindenféle Grenzgängerek mászkáltak át, és napirenden voltak a provokációk a szovjetek részéről is.

A nyugati erők (meglehetősen gyáván vagy épp óvatosan) igyekeztek inkább kitérni a konfliktusok elől. Ez olyan extrém (és csak nehezen elfogadható) intézkedésekkel járt, mint pl. hogy a továbbra is zónahatárnak nevezett belnémet határ nyugati felét biztosító amerikai járőröknek megtiltották a határ 5 km-en belüli fegyveres megközelítését. Ezek az óvatoskodások tűrhetetlen állapotokat teremtettek a határ mentén, ezért a nyugati szövetségesek és a német hatóságok közösen elhatározták egy echte német határvédelmi erő (Bundesgrenzschutz) felállítását, akik ugyebár nem szövetséges megszállók, tehát mehetnek a határra és intézkedhetnek, ha kell. 1951-ben már dolgozott a parti őrséget adó része. Ez volt az első lépés (szerintem, de nem kutattam eléggé mélyen) a nyugatnémet újrafelfegyverzéshez (lásd: http://de.wikipedia.org/wiki/Wiederbewaffnung ) vezető úton.

Hogy a szétwert Wehrmacht haditechnikájával mi lett, csak tippelem, de nem hiszem, hogy túlságosan sok hasznosítható dolog maradt az összeomlás után. Rémlik, hogy a hadiüzemek nagy részét is leszerelték és elszállították a használható részeiket (a szovjet zónában szinte biztosan). A fegyverzetet is inkább begyűjteni és megsemmisíteni igyekeztek a szövetségesek, az 1955-ös Bundeswehr pedig már új korabeli (és NATO kompatibilis) technikát és eszközöket kapott.

Így hirtelen ezt tudnám mondani a témában, de biztosan akad a Hadtudományi műhelyben pár kolléga, akik nálam szakértőbbek. Üdv, – Grenzgänger ^vita 2010. április 3., 16:15 (CEST)

Aha. Kösz a linket, átnyáladzom. Az tuti, hogy a franviák például vettek át Panther-eket és Pz. VI B-ket, de hogy mennyit, azt mai napig homály fedi nálam. Előbbieket az MDAP (en:Mutual Defense Assistance Act, „kölcsönös védelmi segítségnyújtási törvény”) bevezetéséig hajtották (amerikai cuccokat vettek át, köztük M47-et). Vagy legalább is így gondolom, hogy addig... Meg addig, amíg szét nem hajtották őket. Utána nyílván mentek a francia kohókba. A nyugatnémetek kézifegyverek terén tuti nem vágták szét őket, mert MP 40-et és a Mauser-puskákat/karabélyokat használták jó ideig. Ugye a G3 (Gewehr 3), mint új egyéni lövészfegyver 1959-ben állt hadrendbe, addig ez a kettő egész biztosan kihúzta, illetve a teljes leváltásig (~1965-70). Gondolom a rendészek aztán használták még jósokáig (az MP5 ráadásul 1964-től van). Például a '72-es müncheni eseményben MP 40-nel (is) szaladgáltak...

Viszont a repülőeszközeikre lennék igazán kíváncsi. Ugye az kész tény, hogy az utolsó fél évben 1945 áprilisáig f@sták ki hegyekbe a gépeket (Bf 109, Fw 190, Ju 88 stb.), viszont már nem volt hozzájuk se pilóta, se benzin (na jó, ne túlozzunk, de 1945-ben több gépet gyártottak le, mint amennyi pilóta volt rájuk). Például érdekes kérdés, hogy a legyártott ~150 darab Ta 152-vel mi a lópikula lett? Láttam egy-egy gépről fotót, az egyiken német jelek lesikálva, aztán francia, majd amerikai felségjel, vagy brit, vagy francia maradt, illetve egy szovjet felségjelűt valahol a Krím-félszigeten kóvályogni. Mondjuk az is igaz, hogy az ott dekkoló USAAF ('47 őszétől USAF) és RAF gépei elégségesek voltak a légi rendészetre, az újraalakult NSZK-s Luftwaffe meg 1956. jan. 9-étől aktív... (ugye az NDK-s LSK/LV nem is lehet kérdés, hogy szovjet reptechnikát használt, mint mi) Tehát 11 év alatt simán a zúzdába kerülhetett az összes vh-ból megmaradt gép. Pláne ha nem is tárolták őket szakszerűen, hanem hegyre halomra, „csillaggarázsban”. Ennek pl. elég kalandos élete lett. Japánban is 1945-ben az első a haderő lefegyverzése, a fegyverek begyűjtése és a katonák szélnek eresztése volt, nyílván ez a módszer itt sem volt másképp...

Vagy például érdekes kérdés, hogy a lengyel állományú RAF-századok a vh. után magukkal vitték-e a Spitfire-jeiket, vagy otthagyták a briteknél... (1946 vége)? [1], [2], [3]

Na, jó. Kösz az infókat, majd utánanézegetek apránként. ;) Ez is jó: de:Geschichte der Bundeswehr. --Gyantusz ^vita 2010. április 3., 22:08 (CEST)

Az újabb kérdéseidből többet tanulok, mint amennyit te az én előző válaszaimból :) Ezek mind nagyon jó kutatni való dolgok, pláne ha úgy vesszük, hogy a zsákmányolt technikát a győztesek hadrendbe állították-e vagy sem, és ha igen, akkor hol (francia exgyarmati országokban például?). Félő, hogy a harckocsik és a repülők jó része mezőgazdasági haszonjárműként végezte, de pár szerencséset jól-rosszul lekonzerváltak vagy elástak és a nyugati rep.múzeumokban ma megcsodálhatók, esetleg a 20. századi filmipar használta fel őket a háborús filmekhez.

A kézifegyverek közül viszont sokat elrejtettek a szovjet zóna területén is. Ezekre a fegyverraktárakra az NDK hatóságai később rátaláltak, és mindenféle koncepciós pert fabrikáltak köréjük, fegyveres szabotázsról és effélékről. Lehet, hogy ezek egy része nem is volt annyira koncepciós, jusson eszünkbe, hogy Németország kettévágásába nehezen (illetve sehogy se) nyugodtak bele főleg a nyugatnémetek. Több szervezetet is létrehoztak, amelyeknek a szerepe, tevékenysége ma is izgalmas kutatási téma (bár ez kicsit eltér az itteni haditechnikai témától). Az Embertelenség elleni harci csoport szóróanyagaiban például effektíve terrorcselekményekre és szabotázsra buzdította az NDK polgárait (legalább is ezt írják róluk). (Lásd még: http://www.kpd-ml.org/doc/partei/studienmaterial_ddr.pdf ). Egyik ilyen kiadványuknak konspiratív-romantikus címe volt: Amerikanische Panzer auf Rügen. Ez meglódítja a fantáziát: Rügen fái alatt rejtélyes módon amerikai harckocsik bukkannak fel... aztán beparkolnak Prora házsora mellé :)

Tényleg, jártak vajon amerikai páncélosok Rügen szigetén? És ha már sziget, akkor ne feledkezzünk meg Usedom szigetről, rajta a csodafegyverek kutatóbázisáról és a hajszáról, hogy melyik szövetséges ér oda hamarabb (von Braun aztán elébement a dolgoknak). A német haditechnikában valsz a titkos kutatások, a rakétameghajtás és az atomfegyver volt a legérdekesebb a szövetségesek számára. A többi pedig már történelem :) – Grenzgänger ^vita 2010. április 4., 06:50 (CEST)

Neemtudom... Nyílván valamennyi fegyvert bezúztak az NSZK-ban is, de egy részét megtartották a szovjetek nekilendülésére is (III. vh.). Ne feledkezzünk meg Pattonről, aki ugye meggyőződéses híve volt a német csapatok fegyverben tartásának (kár, hogy '45 karácsonya előtt közúti balesetben meghalt). Jó téma, jó téma... :) A német kutatásokra nyílván mindegyik fél kíváncsi volt. Elsőségük bármely téren gyakran megkérdőjeleződik (infra irányzékok, nukleáris eszközök, csupaszárny gépek, gázturbinák stb.), de a tudomány mindenhol halad. Ahhoz, hogy az egyik megnyugodjon (USA/britek), hogy élen jár, ahhoz meg kell ismernie a vetélytársak (német, SZU) eredményeit is (kémkedés). A háború vége pedig nem nyújtott túl nagy kihívást a kutatók felé: vagy a kapitalista lehetőségek, vagy a GULAG-on belüli ténykedés. Mikojan például nem ismerte el még éltében, hogy Kurt Tank (szovjet hadifogolyként) hozzájárult-e csapatával a MiG–15 tervezéséhez (Tank állítja, hogy igen, Mikojan tagadja)? Valószínűleg a korrekt rendezéshez szükséges szovjet információkhoz sosem fognak hozzájutni, még a mi időnkben... (ugye oroszhonban a kutatásokat árgus szemekkel figyelik ma is).

Az is érdekes, hogy hogyan kaphatott Egyiptom (vagy Szíria?) Jagdpanzer IV-eseket (L/70-esek), amiket aztán a zsidók kilődöztek vagy a '48/49-es függetlenségi, vagy az '56-os szuezi háború idején...? A Harmadik Birodalmon kívül másnak nem maradt a vh. végén kiadva ilyen rohamlöveg. --Gyantusz ^vita 2010. április 4., 13:59 (CEST)

Mondom én, hogy a győztesek elpasszolták a szajrét a volt gyarmatokra és környékükre :) Pontosabban arra tippelek, hogy a szövetségesek által lefoglalt vagy jóvátétel részeként begyűjtött, még üzemképes technikát az adott országok élelmes hadiszállítói megvették (így hazafiasan anyagilag megtámogatták országuk kivérzett haderejét), aztán a cuccokat generálozták és a harmadik világban piacra dobták. A ruszkik is beleférnek a képbe, hiszen a SZU az arab-izraeli háborúkban (is) elég élesen Izrael-ellenes állásponton volt, nyomta a fegyvert az araboknak, ami a keze ügyébe akadt. Egy szállítmányban resztli német Jagdpanzerek, na, sag schon? :) Egyébként a fritzek hagyatékából az emberi erőforrásokat se vetették meg a szövetségesek. Nemhogy nem végezték ki, hanem átvették a speciális egységek tapasztalt vezetőit. Gondoljunk pl. Otto Skorzenyre, akinek a nyugatiakkal való kapcsolatairól a jelenlegi szócikknél sokkal többet írtak a háború utáni források: 1948. szept. 3-án a New York Herald Tribune ezt írta: "Otto Skorzeny az USA-ban tartózkodik és repülőoktatói állást tölt be.", pár évvel később pedig a Messerschmitt és a Klöckner NSZK cégek madridi ügynökségének vezetője lett. Az amerikai titkosszolgálatok számára Skorzeny tudása aranybánya volt (legalább is egyes források szerint). Bizony, érdekes dolgok ezek, érdekes és sötét dolgok. – Grenzgänger ^vita 2010. április 4., 14:49 (CEST)

Igen, eléggé valószínű verzió ez a továbbadási téma. A JgPz IV-esek ha jól rémlik a Golánon voltak bevetve, ha igen akkor a szírek kaptak belőlük. Ugye Libanon és Szíria meg anno francia érdekeltségű (Sykes–Picot-egyezmény) volt az 1. vh. végétől... (nyílván politikai-gazdasági kapcsolataik megvannak a mai napig) Innentől pedig egy lépés, hogy vajon a franciáktól kapták-e a rekvirált német hadianyagot, vagy a szovjetektől a keleti fronton zsákmányoltakból. ;) (lásd Izraelt, Csehszlovákiától vett meg 1948 nyarán anno a vh-ban Szlovákiában gyártott Bf 109-eseket, melyekhez DB 605-motorok híján a Ju 88-hoz gyártott Jumo 211-et építették be és így használták a csehszlovákok az új légierejükben S–199 néven, ezekből vett meg Izrael egy köteget (25 db), tehát akár ezeket is nevezhetjük volt német gépeknek... ;), Csehszlovákiából saját lábukon repülték át őket pár leszállással Izraelbe (círka pár ezer km...). Ha jól rémlik, 2 össze is tört útközben, utána köll nézni - hm, meg is írom a gép cikkét; az 1947/48-ban újraszerveződő magyar légierő is vett át a csehszlovákoktól náluk „nagyjavított” – nevezzük inkább rep.képes állapotra hozást – en:Arado Ar 96-osokat, ezek azt hiszem szintén „náluk maradt” német kiképzőgépek; utána kénye nyomozni)

Skorzeny... :) „Európa legveszélyesebb embere”, elég komoly kombinatív képességgel bírt.

Úgy érzem, ezek olyan témák, hogy évek kellenek hozzájuk a korrekt átrágáshoz. --Gyantusz ^vita 2010. április 4., 16:16 (CEST)

• Nem nyitok új fejezetet: ha új hadtudományi/repülési cikket találsz, vagy írsz, légy oly kedves, rakd be az új szócikkek közé (Wikipédia:Hadtudományi műhely/Új szócikkek, Wikipédia:Repülési műhely/Új szócikkek). VargaA ötlete volt anno, szerintem nagyon hasznos. Danke sehr. ;) --Gyantusz ^vita 2010. április 4., 16:16 (CEST)

Jogos, köszi, hogy szólsz, majd próbálok odafigyelni erre. – Grenzgänger ^vita 2010. április 4., 19:43 (CEST)

Menetelő NDK-s bakák 1955. október 7-én

Guck mal! Ein Bild von 1955. Na mi van a kezeikben? --Gyantusz ^vita 2010. június 22., 23:03 (CEST)

VoPo-sok de tényleg, mit markolnak? Nem VSz-fegyver, az tuti :) Gazda ist frei, mondd!– Grenzgänger ^vita 2010. július 27., 17:38 (CEST)

Levél

Küldj mán nekem légyszíves egy wikiemilt (itt lehet), szeretnék veled valamit privátim megbeszélni. Kösz. Bennó^fogadó 2013. augusztus 29., 13:09 (CEST)

A felhasználóneved meg fog változni

Üdv!

A Wikimédia fejlesztőcsapata hamarosan megváltoztatja a felhasználónevek működését. Ez része annak a folyamatos munkának, hogy újabb, jobb eszközöket nyújtsunk a felhasználóinknak (például a wikik közötti értesítést). A változás eredményeképp a szerkesztői azonosítód mindenhol ugyanaz lesz. Ez lehetővé tesz majd olyan új fejlesztéseket, amik megkönnyítik neked a szerkesztést és a kommunikációt, és rugalmasabbá teszik a jogosultságkezelést. Mindez azzal jár, hogy a közel 900 Wikimédia-wiki összes felhasználónevének egyedinek kell lennie. Az erről szóló bejelentésből tudsz részletesebb információkhoz jutni.

Sajnos más is használja ugyanazt a felhasználónevet, mint te (Grenzgänger). Hogy biztosak lehessünk benne, hogy mindketten használni tudjátok az összes Wikimédia-projektet, lefoglaltuk neked a Grenzgänger~huwiki nevet. Ha ez megfelel, nem kell tenned semmit. Ha nem tetszik, kérhetsz másikat. Ha úgy gondolod, hogy az összes ilyen nevű fiók hozzád tartozik, és ez az üzenet hibás, akkor látogass el a Speciális:Szerkesztői fiókok egyesítése lapra, és ellenőrizd, és összekapcsold a fiókjaidat az átnevezés megelőzésére.

A fiókod ugyanúgy működni fog, mint korábban, és az összes meglévő szerkesztésed megmarad, viszont az új nevet kell majd használnod bejelentkezéskor.

A kellemetlenségért elnézésedet kérjük.

Üdv,
Keegan Peterzell
Kapcsolattartó, Wikimédia Alapítvány

2015. március 20., 08:28 (CET)

Átnevezve

Ez a szerkesztői fiók át lett nevezve az egységes bejelentkezés véglegesítésének keretében. Ha ez a te fiókod, akkor bejelentkezhetsz a korábbi szerkesztőneveddel és jelszavaddal további információkért. Ha nem tetszik az új neved, akkor választhatsz új neved ezzel az űrlappal bejelentkezés után: Speciális:GlobalRenameRequest. -- Keegan (WMF) (vita)

2015. április 19., 10:31 (CEST)