Heckler & Koch G3
| Heckler & Koch G3 | |
 | |
| Típus | gépkarabély |
| Ország |  NSZK |
| Alkalmazás | |
| Alkalmazás ideje | 1959-től |
| Használó ország | ld. alkalmazó országok bekezdést |
| Háborús alkalmazás | Portugál gyarmati háború, Hatnapos háború, Irak–iráni háború, Salvadori polgárháború, Törökország–PKK konfliktus, Horvátországi háború, Sierra Leone-i polgárháború, Etióp polgárháború, Iraki háború, Mexikói drogháború, Szíriai polgárháború |
| Műszaki adatok | |
| Űrméret | 7,62 mm |
| Lőszer | 7,62 × 51 mm NATO |
| Tárkapacitás | 20 db szekrénytárban |
| Működési elv | késleltetett tömegzáras |
| Tömeg | 4,25 kg |
| Fegyver hossza | 1025 mm |
| Csőhossz | 450 mm |
| Elméleti tűzgyorsaság | 500–600 lövés/perc |
| Csőtorkolati sebesség | 800 m/s |
| Irányzék típusa | nyílt, diopteres |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Heckler & Koch G3 témájú médiaállományokat. | |
A G3 (Gewehr 3) a Spanyolországi CETME (Centralo de Estudios Tecnicos de Materiales Especiales) által kifejlesztett és a Németországi Heckler & Koch közreműködésével gyártott 7,62 mm-es gépkarabély.
Történet[szerkesztés]
A G3 gépkarabély története a második világháborúig nyúlik vissza. A háború végén a mérnökök egy olyan fegyver kifejlesztésén dolgoztak, ami olcsó, nem igényel bonyolult gyártástechnológiát és anyagokat, megbízható, de nem feltétlenül hosszú élettartamú. A görgőkkel késleltetett tömegzár prototípusán az oberdorfi Mauserwerke mérnökei dolgoztak, de a Sturmgewehr 45 gyártására a háború végéig nem került sor. A Mauserwerke tervezőmérnöke Ludwig Vorgrimmler a háború után a CETME kutatóintézetben folytatta a késleltetett tömegzár tökéletesítését.
A prototípus kifejlesztése után a spanyol kormány az oberdorfi Heckler & Koch GmbH-t kérte fel a fegyver gyártásának megszervezésére. Németország hadserege, a Bundeswehr, a fegyvert 1959-ben G3 jelzéssel állította hadrendbe.
Szerkezeti kialakítása[szerkesztés]
A fegyver késleltetett tömegzáras kialakítású, a lövés során a csőben uralkodó gáznyomás hatására fellépő erő hat a zárt állapotú zártömbre, amely a görgőkön keresztül elmozdítja a záróéket, ami rövid hátramozgás után magával vonja a zártömböt. Amikor a zártömb elkezdi a hátrafelel mozgást, a lövedék már elhagyja a fegyvert, a töltényűr nyomása visszaesik a légköri nyomás szintjére, a zártömbbe épített hüvelykivonó üríti a töltényűrt, a zártömb hátranyomja a kakast, a zárvezető előre mozog a tárból a legfelső töltényt a töltényűrbe tolja és a görgőket a tok üregébe kényszeríti. Sorozatlövésre állított fegyverben a lövési folyamat addig ismétlődik, amíg töltény van a tárban vagy a lövész el nem engedi az elsütőbillentyűt.
Alkalmazó országok[szerkesztés]
A G3 karabélyt közel ötven országban rendszeresítették, és gyártják (merev és betolható válltámasszal, céltávcsővel, más űrméretekben).
Korábbi alkalmazók:
.svg){kind=small}
NATO:
Dánia
Észtország
Németország
Görögország
Litvánia
Norvégia
Portugália
Törökország
Amerikai Egyesült Államok
Albánia
nem NATO országok:
Afganisztán
Banglades
Bolívia
Brazília
Chile
Ciprus
El Salvador
Irán
Indonézia
Kenya
Kuwait
Mexikó
Myanmar
Nigéria
Pakisztán
Paraguay
Peru
Szaúd-Arábia
Szudán
Thaiföld
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Források[szerkesztés]
- Kiss Á. Péter – (1998): A gépkarabély és használata, Zrínyi kiadó, Budapest ISBN 963-327-317-X
- Kékesi György: Németország 2.: HK G3 In: Kaliber 15. évfolyam 9. szám (173.), 2012. szeptember ISSN 1418-513x