Szerkesztő:Kreamar/Közigazgatási reformok Magyarországon

Fogalma

Az államreform az adott állam szerkezetének és szervezetének részleges átalakítása illetve az ehhez kapcsolódó tevékenységek gyűjtőneve. Magyarországon az elmúlt évtizedekben több alkalommal sor került államreformra. Nagy jelentőségű volt volt például az 1989-1990-es években lezajlott államreform, amely a Magyar Népköztársaságot mint államformát megszüntette illetve felváltotta demokratikus Magyr Köztársasággal. i is, mely a volt szocializmust menesztette és váltotta fel demokráciára.

Az államreform célja lehet a hatékonyabb államszervezet) megteremtése. Ennek érdekében jött létre a második Gyurcsány-kormány idején az első Államreform Bizottság, amelyet a harmadik Orbán-kormány idején a második Államreform Bizottság követett.

A második Államreform Bizottság a közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló reformcsomagot a közérthetőbbnek vélt közigazgatási bürokráciacsökkentés elnevezésssel foglalta össze és ez a kifejezés terjedt el a sajtó útján is.

Magyary Zoltán (1888-1945)

A 19. században

A legelső államreform 1825-ben volt, amikor Bécsben az összeülő országgyűlés elindította a társadalmi és politikai átalakulást.

A két világháború között

„A Horthy-korszak közigazgatási rendszere a dualizmusban kialakult alapokon nyugodott. Ennek megfelelően a kormány a helyi végrehajtó hatalmat a közigazgatási hálózat egyik részét jelentő állami szakigazgatási szerveken, illetve a másik részt képező területi, valamint testületi önkormányzatokon keresztül gyakorolta. Általánosságban megállapítható, hogy az 1918 előttről átvett közigazgatási szervezetben bekövetkezett változtatások az egyre nagyobb központosítás irányába mutattak, egyidejűleg igyekeztek növelni a szakszerűséget......[E]rőteljesen érvényesült az adminisztratív tutela, vagyis a közigazgatási gyámkodás.”

Ebben az időszakban Budapest önkormányzatának jogköre az államhatalom erős centralizációs törekvése következtében folyamatosan szűkült. A polgármestertól függetlenül működő főpolgármester a kormányzótól kapta kinvezését; 1934-től jogköre egyre bővült. Ennek ellenére a liberálisokból és a szociáldemokratákból álló ellenzék végig komoly befolyással rendelkezett a főváros közgyűlésében.

Ebben a korszakban átfogó államreformra nem került sor. 1931-ben a Bethlen-kormány a közigazgatás egyszerűsítésének előkészítésére a magyar polgári közigazgatás-tudomány legismertebb képviselőjét, Magyary Zoltánt, kérték fel, közigazgatási kormánybiztosi megbízatás keretében.

Magyary 1932-ben elkészítette a magyar közigazgatás racionalizálásának programját, a javaslat megvalósítására azonban nem került sor. Bár a Bethlen Istvánt követő Károlyi Gyula folytatta elődjének racionalizálási kísérleteit és fenntartotta Magyary megbízását, de a gazdasági világválság idején nem mert változtatni. Gömbös Gyula kormányra kerülése után, 1932-ben, Magyary visszavonult tanszékére, és ez az előkészítő munkák végét is jelentette.

A második világháború után

A tanácsrendszer Magyarországon a szovjet mintára kialakított, 1950 és 1990 között működött helyi államhatalmi és államigazgatási illetve közigazgatási szervek rendszere volt. A Magyar Népköztársaság alkotmányának (1949. évi XX. törvény) hatályba lépésekor (1949. augusztus 20.) a tanácsok még csak papíron léteztek, ténylegesen csak a tanácstörvény (1950. évi I. törvény) hatályba lépése után alakultak meg.

A pártállam időszakában az államszervezettel kapcsolatos valamenyi változtaást a Magyar Dolgozók Pártja, majd 1956-tól a Magyar Szocialista Munkáspárt határozott meg.

Kisebb jelentőségű változások időközben is történtek, pl. 1984. január 1-jével megszűntek a járások.

1989 után

Az Alkotmány (1949. évi XX. törvény) államszervezetet is érintő jelentős reformjára került sor a kerekasztal tárgyalások nyomán 1989-ben elfogadott alkotmánymódosítás következtében. A módosítás a közigazgatást is érintette: a tanácsrendszert felváltotta a helyi önkormányzatok rendszere, amely 1990-ben a helyi önkormányzati választásokat követően testet is öltött.

A közigazgatás átszervezését megalapozó koncepcionális tevékenység állandóan folyt. A második Gyurcsány-kormány kormánybizottságként a 2000-es években létrehozta az első Államreform Bizottságot. A reformtevékenység nagyobb lendületet a 2010-es évek során az Orbán-kormányok alatt kapott, a Lázár János által vezetett második Államreform Bizottság tevékenysége nyomán.

Az első Államreform Bizottság

Az első Államreform Bizottság (ÁRB) a második Gyurcsány-kormány által 2006 júniusában létrehozott kormánybizottság volt.

A határozat szerint az ÁRB a „kormány javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő szerve”, fenntartója a Miniszterelnöki Hivatal, felügyeleti szerve a kormány.

A Bizottság feladata a közigazgatásra vonatkozó államreform elemzése és értékelése volt, szakmai illetve politikai szempontok szerint. Titkára Draskovics Tibor államreformért felelős kormánybiztos, korábbi pénzügyminiszter volt. A közigazgatási szervek, miután kidolgozták saját reformjavaslataikat, azokat meg kellett küldeniük a bizottságnak. Reformok, szabályozási tervek csak az Államreform Bizottság jóváhagyásával kerülhettek a Kormány elé.

A Bizottság 2007. július 1-jéig működött.

Tagjai és kinevezésük rendje

• A bizottság elnöke a kormányfő, Gyurcsány Ferenc volt, míg a bizottság alelnöke és titkársága munkájának irányítója az államreformért felelős kormánybiztos, Draskovics Tibor.

A Bizottság kormányzati tagjai, hivatalból tagjai a testületnek:

• A miniszterelnököt helyettesítő miniszter: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter
• A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter: Szilvásy György
• A pénzügyminiszter: Veres János
• Az igazságügyi és rendészeti miniszter: Takács Albert
• A Miniszterelnöki Hivatal koalíciós koordinációért felelős államtitkára: Horn Gábor

A Bizottság miniszterelnök által felkért tagjai, a téma szakértői:

• Botka László
• Nagy János
• Mázsa Péter
• Repa Imre
• Sárközy Tamás
• Vértes András

Az Államreform Bizottság üléseinek állandó meghívottja:

• A fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos: Bajnai Gordon

A testület tagjait a kormány nevezte ki. A testületet vezető kormánybiztos két évre kapta megbízatását, tevékenységét a miniszterelnök irányítjotta. További eseti meghívottak személyére a kormánybiztosnál bármely tag javaslatot tehetett.

Feladata és hatásköre

Az ÁRB tagjai kéthetente rendszeres üléseket tartanak a kormánybiztos vezetésével. A bizottság elemzi az illetékes közigazgatási szervek által az Államreform Bizottsághoz kötelezően benyújtott reformterveket és szabályozási javaslatokat, és dönt azok kormány elé való terjesztéséről, vagy átdolgozás végetti visszaküldéséről. A reformok végrehajtását ellenőrzi, és gondoskodik azok kommunikálásáról.

A kormánybiztos saját hatáskörében vezeti az ÁRB üléseit, javaslatot tehet reformtervekre, véleményezi a hozzá benyújtott javaslatokat. Információkat, adatokat kérhet ki, tanulmányokat készíttet, és részt vesz a kormány ülésein, ahol beszámol a bizottság eredményeiről.

Az ÁRB üléseiről beszámoló készül, melyet a résztvevők kapnak kézhez. Az ÁRB napirendje, illetve az ÁRB által megvitatott dokumentumok, mint döntés-előkészítő anyagok az adatvédelmi törvény alapján nem nyilvánosak. Az ülésen elhangzottakról, a megfogalmazott javaslatokról és ajánlásokról a sajtónak abban az esetben adnak tájékoztatást, ha arról a testület előzetesen határozott, ide értve a nyilatkozat módjáról, határidejéről és a nyilatkozó(k) személyéről való döntést.

Szervezete, költségvetése

Az Államreform Bizottság munkáját a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) egyik főosztálya, a Titkárság segítette. A bizottság költségeit is a Titkárság állta, melynek a MeH költségvetésén belül külön címe volt.

A második Államreform Bizottság

A harmadik Orbán-kormány 2014-ben létrehozta az Államreform Bizottságot és egyben megjelölte a Bizottság tevékenységének fő irányait. A harmadik Orbán-kormány idején elhatározott illetve végrehajtott, illetve a negyedik Orbán-kormány alatt folytatott közigazgatási reformintézkedések közigazgatási bürokráciacsökkentés gyűjtőnéven lettek ismertek.

Előzményei

A változások fő irányairól a Fidesz honlapja 2015. május 14-én "Jelentősen emelkedik a közigazgatásban dolgozók bére" címen számolt be. A cikk beszámol arról, hogy Lázár János kancelláriaminiszter kiejelentése szerint 2016-ban 10 milliárd forinttal csökken az állami eljárások díjtétele, és 2016. július 1-től mintegy 35 ezer területi közigazgatásban dolgozó, nem vezető beosztású munkavállaló bére jelentősen emelkedik. A Kormány az egyik májusi ülésén egy 1107 pontból álló bürokráciacsökkentő csomagról is tárgyalt, amelyre a járási hivatalban dolgozók tettek javaslatot. A kormány elfogadta a jelentést; az 1107 pontból azonnal megvalósítanak 360 pontot, és Lázár János szerint elindul majd a többi bevezetése is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, jelentős mértékben egyszerűsödnek az építési engedélyezési eljárások. Rövidülnek, egyszerűsödnek az építésügyi szakhatósági eljárások, az öregségi és az özvegyi, valamint a nők kedvezményes nyugdíj megállapítására vonatkozó eljárások, az árvaellátás megállapításával kapcsolatos eljárások, valamint a foglalkoztatást és munkanélküliséget segítő támogatási formákra vonatkozó eljárásrend – sorolta a politikus. Lázár János bejelentette, a kormány döntött arról is, hogy 10 milliárd forinttal csökkenti 2016-ban az állami eljárások díjtételét, és 2016. július 1-től mintegy 35 ezer területi közigazgatásban dolgozó, nem vezető beosztású munkavállaló bérét jelentősen megemeli. A béremelés 25 milliárd forintot jelent majd a 2016-os költségvetésben – tette hozzá. Végül beszámolt arról is, hogy a kormány döntött az e-kártya bevezetéséről is. Az e-kártya összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a TB-kártyát és az útlevelet, kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybevételével és akár diákigazolványként is funkcionálhat, valamint alkalmas lesz elektronikus ügyintézésre, elektronikus aláírásra is.

Az állami rezsicsökkentés kérdéskörében a megyei kormányhivatalok bevonásával 2015. év nyarán államilag szervezett konzultációt tartottak, amelynek során - állítólag - közel 400 ezer ember nyilvánított véleményt.

Az Államreform Bizottság a harmadik Orbán-kormány által 2014-ben kormányhatározattal létrehozott kormánybizottság. A Kormány Az „Államreform II. – a bürokráciacsökkentés programja” elnevezésű program végrehajtásáért felelős miniszterként a Miniszterelnökséget vezető minisztert jelölte ki. A Kormány a program egyes intézkedéseinek tudományos és társadalmi megalapozására javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenység elvégzésére létrehozza és működteti az Államreform Bizottságot.

A negyedik Orbán-kormány 1378/2018. (VIII. 13.) Korm. határozata értelmében 2018. augusztus 14-én (a határozat közzétételét követő napon) megszűnt az Államreform Bizottság.

Az Államreform II. - a bürokráciacsökkentés programja

A  Kormány áttekintette az „Államreform II. – a  bürokráciacsökkentés programja” egyes intézkedéseit és megállapította, hogy egyetért

• a) az állami humántőke reformjával, így
  • aa) a fegyveres szervek tagjaira vonatkozó életpályamodell kidolgozásával és bevezetésével;
  • ab) az  állami szférában foglalkoztatottak létszámának – az  ellátott állami feladatok függvényében történő – intézményi szintű felülvizsgálatával, majd a  tapasztalatok alapján közszolgálati életpályamodell kidolgozásával és bevezetésével;
  • ac) a személyi szakmai átjárhatóság megteremtésével, általános ügyintézési képességgel bíró személyi állomány kialakításával;
  • ad) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi felsőoktatási intézménnyé történő átalakításával;
• b) az állami szolgáltatások reformjával;
• c) az állami ügyintézés reformjával, így különösen
  • ca) a  kormányablakok – mint az  állam és polgárai közötti találkozási pont – országos hálózatának kiépítésével;
  • cb) az  állampolgárok és a  vállalkozások széles körét terhelő fizetési kötelezettségeket keletkeztető adminisztratív terhek radikális egyszerűsítésével vagy megszüntetésével;
  • cc) az új közbeszerzési irányelveknek megfelelő elektronikus közbeszerzési rendszer kialakításával;
  • cd) az európai uniós források felhasználási rendjének újraszabályozásával;
• d) a területi közigazgatás átalakításának folytatásával, így
  • da) a szakigazgatási szervek működési és szervezeti kereteinek hatékonyabbá tételével;
  • db) a  kormányhivatali szervezetrendszeren kívül eső területi államigazgatási szervek – ide nem értve a rendvédelmi és adóigazgatási szerveket – kormányhivatalokba történő integrálásával;
• e) a jogszabályok deregulációs célú felülvizsgálatával.

Elnöke és tagjai

A Kormány felkérte Patyi Andrást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát a Bizottság elnöki feladatainak ellátására.
A Bizottság tagjait a Miniszterelnökséget vezető miniszter kéri fel.
A Bizottság elnöke és tagjai a Bizottságban végzett tevékenységükért tiszteletdíjban nem részesülnek.

Tagjai

1.Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter
2. Pintér Sándor belügyminiszter
3. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
4. Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere
5. Trócsányi László igazságügyi miniszter
6. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár, Miniszterelnökség
7. Domokos László elnök, Állami Számvevőszék
8. Vukovich Gabriella elnök, Központi Statisztikai Hivatal
9. Dancsó József elnök, Magyar Államkincstár
10. Naszvadi György volt államtitkár
11. Parragh László elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
12. Kovács Árpád elnök, Költségvetési Tanács
13. Jávor András elnök, Magyar Kormánytisztviselői Kar
14. Füredi Károly nyugalmazott államtitkár

A Bizottság működése

A Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.
Feladatai ellátása során jogosult – személyes adatnak nem minősülő, működésével összefüggő – információt kérni a hatáskörrel rendelkező szervezetektől.

A Bizottság elnöke a Bizottságon belül munkacsoportot hozhat létre.

A  Bizottság működésével kapcsolatos döntés-előkészítési, ügyviteli és titkársági feladatokat a  Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára látja el.

A második Államreform Bizottság által kezdeményezett főbb jogszabályok

A 2015-ös törvénycsomag

A 2015. évi törvénycsomag a közigazgatási bürokráciacsökkentés egyik legfontosabb jogszabályi bázisa volt. Kb. 110 jelentős jogszabály módosítását tartalmazta. Ezt a törvénycsomagot az Országgyűlés a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János javaslatára fogadta el. A Kormány 2015. december 28-án tette közzé egyes kormányrendeleteknek a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendeletet.

A törvény célja az volt, hogy megteremtse a közigazgatási bürokrácia csökkentésének jogszabályi kereteit, különösen az, hogy a közigazgatási hatóságok által lefolytatott eljárásokra vonatkozó általános és különös szabályok módosításával az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terhei csökkenjenek, az eljárások egyszerűbbek és gyorsabbak legyenek.(Módosította a 2016. évi CXXVII. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról.)

A közigazgatási bürokrácia csökkentésének a törvényben alkalmazott módszerei:

• az általános eljárási szabályok egyszerűsítése,
• az engedélyhez kötött tevékenységek körének csökkentése,
• az ügyintézési határidők csökkentése, valamint
• egyes hatósági ügyeket érintő jogszabály-módosítási javaslatok.

Egyszerűsödtek a közigazgatásban intézhető ügyek

A 2016. január 1-jén hatályba lépett csomag célja egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb közigazgatási rendszer kialakítása volt. Egyidejűleg több hatósági eljárás díja csökkent illetve egyes eljárások ingyenessé váltak. A törvénycsomag több törvényt is módosított, a gyakorlati tapasztalatok alapján egyszerűsítve a közigazgatási ügyeket. A közigazgatási bürokráciacsökkentés jegyében felülvizsgálatra kerültek az általános eljárási szabályok, amely minden közigazgatási ügyre kiterjedő egyszerűsítést eredményez. Az ügyintézési határidők nagy része is csökken. Egyes engedélyezési eljárások esetében a korábban engedélyhez kötött tevékenységeket a jövőben már bejelentést követően is lehet folytatni. Ezek az intézkedések meghatározott ügyekben a hatósági eljárásokat idő- és költségtakarékosabbá teszik.

A 2016. január 1-jétől ingyenes lett:

• a személyazonosító igazolvány és személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (vagyis lakcímkártya) kiállítása, pótlása;
• a családi állapot-változással összefüggő névváltozás miatt indult hatósági eljárások;
• az eltulajdonított okmányok pótlása;
• a gyermekek útlevelének kedvezményes kiállítása;
• a gépjárművezetői engedély kiállítása (első alkalommal);
• a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának pótlása;
• a hatósági erkölcsi bizonyítvány (évente négy alkalommal);
• a tulajdonjog, és haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése (örökléssel összefüggésben, hagyatékátadó végzés alapján);
• az oktatási igazolvány (diákigazolvány, pedagógusigazolvány, oktatói igazolvány);
• a felsőoktatási képzésre jelentkezés,
• a jelnyelvi tolmács névjegyzékbevétele;
• lakóépület bontási, építési, és használatbavételi engedélyezési eljárása (a 160 m2-nél kisebb hasznos alapterületű ingatlan esetén);
• az adóhatósági igazolás; cégiratok kiállítása, és cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratok megküldése;
• a cégek éves számviteli beszámolójának közzététele;
• üzlet működési engedélye iránti eljárás;
• a vállalkozói igazolvány kiállítása, pótlása;
• a népi iparművészeti igazolvánnyal kapcsolatos eljárások;
• a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány kiállításával kapcsolatos eljá

A 2017-ben hatályba lépett jogszabályi változások

A Kormány a 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelettel rendelkkezett egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről. Az intézkedések jelentős része 2017. január 1-jével lépett hatályba. Ekkor mintegy 60 háttérintézmény - (pl. a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ) jogutóddal vagy anélkül - megszűnt.

2017. április elsejével további négy minisztériumi háttérintézmény, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Közegészségügyi Központ, valamint az Országos Epidemiológiai Központ szűnik meg - közölte a Miniszterelnökség a Magyar Hírlappal. Ezek az intézmények jogutódlással szűnnek meg; feladataik járási hivatalokhoz vagy kormányhivatalokhoz kerülnek.

A 2019-ben hatályba lépett jogszabályi változások

2018. október 29-én jelent meg a Magyar Közlönyben a Kormány 1535/2018. (X. 29.) Korm. határozata a közigazgatás modernizációja érdekében szükséges intézkedésekről. A határozat végrehajtása már másnap megkezdődött; a tervezett létszámcsökkentés 2019. január 1-jétől a közszférában 2500 munkakör. A határozat kiemeli a következőket:

„A Kormány kiemelt célja a hatékony állam, ezért évek óta több eszközzel is csökkenti a bürokráciát. A cél az, hogy kizárólag annyian dolgozzanak a központi közigazgatásban, mint amennyire feltétlenül szükség van, tehát kevesebb tisztviselő legyen, de magasabb bérért. Ennek részeként a Kormány egyetért azzal, hogy a minisztériumok és a miniszterek irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek 2019. január 1. napjától kizárólag a feladataik ellátásához elengedhetetlenül szükséges létszámmal rendelkezzenek. A tervezhető és hosszútávon fenntartható kormányzati létszámgazdálkodás kialakításával párhuzamosan megtörténik a béremelés előkészítése is.”

A 2015. évi CLXXXVI. törvénnyel módosított törvények listája

A törvénycsomag az alábbi törvények módosításáról rendelkezett:

1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
2. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
4. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
5. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása
6. A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény módosítása
7. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
8. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása
9. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
10. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
11. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása
12. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
13. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása
14. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
15. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
16. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
17. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
18. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
19. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása
20. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása
21. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
22. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
23. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
24. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
25. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
26. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
27. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
28. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása
29. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
30. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
31. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
32. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása
33. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása
34. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
35. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása
36. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
37. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
38. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása
39. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
40. Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény módosítása
41. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítása
42. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása
43. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
44. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása
45. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása
46. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása
47. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
48. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
49. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása
50. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása
51. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása
52. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása
53. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása
54. Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény módosítása
55. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása
56. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
57. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása
58. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
59. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása
60. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
61. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása
62. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása
63. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosítása
64. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
65. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása
66. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása
67. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása
68. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása
69. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
70. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása
71. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
72. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása
73. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása
74. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
75. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
76. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
77. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása
78. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
79. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény módosítása
80. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosítása
81. A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény módosítása
82. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
83. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása
84. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása
85. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása
86. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
87. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
88. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
89. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
90. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
91. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
92. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
93. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
94. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása
95. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása
96. A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítása
97. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása
98. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása
99. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása
100. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása
101. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása
102. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása
103. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény módosítása
104. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása
105. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása
106. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
107. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény módosítása
108. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

A 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelettel módosított kormányrendeletek

A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben számos kormányrendelet módosításáról rendelkezett a Kormány 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendeletével.

Jogutód nélkül megszűnő vagy más intézménybe beolvadó háttérintézmények

A bürokráciacsökkentés személyzeti következményeképpen felmerült, hogy bizonyos háttérintézmények jogutód nélkül meg fognak szűnni vagy más intézménybe fognak beolvadni. A sajtó 2016. január 21-én Lázár János kancelláriaminiszterre hivatkozva az alábbi listát közölte:

Jogutód nélkül megszűnt

Magyar Nyelvstratégiai Intézet
Felsőbbfokú tanulmányok Intézete
BM Nemzetközi Oktatási Központ
Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság
Országos Közegészségügyi Központ
Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ
Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Nemzeti Művelődési Intézet
Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ
Herman Ottó Intézet
Külügyi és Külgazdasági Intézet
Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet

Az illetékes minisztérium mint jogutód

Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Igazságügyi Hivatal
Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek
Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ
Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont
Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal
Országos Vízügyi Főigazgatóság
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
Országos Epidemiológiai Központ
Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet
Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
Türr István Képző és Kutató Intézet
Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet
Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal
Oktatási Hivatal
Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ
Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet
Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
Országos Tisztifőorvosi Hivatal
Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet
Hagyományok Háza
Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága
Agrárgazdasági Kutató Intézet
Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ
Haszonállat-Génmegőrzési Központ
Növényi Diverzitás Központ
Földmérési és Távérzékelési Intézet
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség
Országos Meteorológiai Szolgálat
HM Védelmi Hivatal
HM Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal
HM Hatósági Hivatal
HM Védelemgazdasági Hivatal
HM Társadalmi Kapcsolatok Hivatala
Balassi Intézet
Nemzeti Befektetési Ügynökség
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
Nemzeti Akkreditáló Hatóság
Közlekedésbiztonsági Szervezet
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Magyar Földtani és Geofizikai Intézet
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
Nemzeti Sportközpontok

A Veritas Intézet lesz a jogutód

Nemzeti Örökség Intézete
Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum
Nemzetstratégiai Kutatóintézet

Az MNV Zrt lesz a jogutód

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ lesz a jogutód

Országos Vérellátó Szolgálat

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a jogutód

Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság

2017. január 1-től, jogutóddal szűnhet meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal.

Kapcsolódó szócikkek

• Közigazgatás

Források

• a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2014. (VII. 23.) MvM utasítás
• 1602/2014. (XI. 4.) Korm. határozat az Államreform Bizottság felállításáról
• 2015. évi CLXXXVI. törvény A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról
• 475/2015. (VII. 20.) Korm. határozat A bürokratikus terhek egyszerűsítésének intézkedési tervéről
• 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról
• 2016. évi CXXVII. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról
• 1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozat a központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről
• 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről
• magyaridok.hu 2015. dec. 29. (10 milliárd forintot takarítunk meg...)
• fidesz.hu (Csökkenő bürokrácia - olcsóbb és gyorsabb ügyintézés)
• Lőrincz Lajos: A közigazgatás alapintézményei
• Népszabadság Online Archívuma
• Megkezdte munkáját az Államreform Bizottság Archiválva 2016. május 31-i dátummal a Wayback Machine-ben (kormany.hu)
• T/6410. számú törvényjavaslat a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról
• 2017. évi CLXXXVI. törvény A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról

További információk

• ado.hu
• T/6410. számú törvényjavaslat a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról
• menedzserpraxis.hu Archiválva 2021. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Koi Gyula: A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése. Külföldi hatások a magyar közigazgatási jog és közigazgatás-tan művelésében a kameralisztika időszakától a Magyary-iskola koráig
• Közjogi reformok

[[Kategória:Jog]] [[Kategória:Közigazgatás]] [[Kategória:Magyarországi állami szervezetek]]