Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (rövidítve: MKEH) az országos mérésügyi, mértékhitelesítési és törvényességi felügyeletet ellátó szervezet volt 2006 és 2016. december 31. között.

Története[szerkesztés]

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet hozta létre. Az 1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozat értelmében a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jogutódlással - Budapest Főváros Kormányhivatalába történő beolvadással – megszűnt és 2017. január 1. napjától Budapest Főváros Kormányhivatala szervezeti rendszerén belül folytatja szakmai tevékenységét.[1]

Feladatai[szerkesztés]

Jogosultságait és kötelezettségeit a mérésügyi törvény írja elő

  • Mértékek (mérőeszközök és etalonok) fenntartása és őrzése
  • Mértékhitelesítés és kalibrálás
  • Fémjelzés (nemesfémek)
  • Laboratóriumok akkreditálása
  • Az ország területén használható mértékegységek kihirdetése

Hatóságok és osztályok[szerkesztés]

  • Kereskedelmi és piacfelügyeleti hatóság
    • Kereskedelmi osztály
    • Idegenforgalmi osztály
    • Közraktári felügyelet
    • Piacfelügyeleti osztály
  • Haditechnikai és exportellenőrzési hatóság
    • Hadiipari és Haditechnikai külkereskedelmi osztály
    • Exportellenőrzési osztály
  • Nemesfémvizsgáló és hitelesítő hatóság
    • Nemesfém engedélyezési osztály
    • Anyagvizsgálati osztály
    • Fémjelzési osztály
    • Nemesfém ellenőrzési osztály
    • Fogyasztói tájékoztató
  • Műszaki felügyeleti hatóság
    • Engedélyezési osztály
    • Felügyeleti osztály
    • Szakbizottságok
  • Metrológiai hatóság[2]
    • Hitelesítés
    • Felügyeleti tevékenység
    • Típusvizsgálat
    • Etalonok, mérési képességek, kalibrálás[3]
    • EK tanúsítás
    • Nemzetközi együttműködés
Főosztályok
Elektromos, Hőfizikai és Optikai Mérések Osztály
Engedélyezési és Szerencsejáték Vizsgálati Osztály
Sugárfizikai és Kémiai Mérések Osztálya
Mechanikai Mérések Osztálya

Szerepe a mérésügy nemzetközi rendszerében[szerkesztés]

A mérésügy hierarchiájának csúcsán a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal áll, amely önálló metrológiai kutató- és hitelesítő laboratóriumokkal is rendelkezik. Munkájához kapcsolódik az OIML Organistation Internationale de Métrologie Légale.[4] A 2012. évi állapot szerint 57 tagországa van.[5] Munkájához regionális és nemzetközi szervezetek kapcsolódnak[6]

A mérésügyben egyenrangúak a MKEH szervezetével az egyes országok mérésügyi hivatalai (alapjában véve a méteregyezmény tagországainak intézményei)

Története[szerkesztés]

A szabályokért és azok megtartásért korábban a törvényhatóságoknak kellett eljárniuk (a vármegyék és a törvényhatósági jogokkal felruházott városok). Felelősségük körébe a hossz-, a terület- és az űrmérték tartozott. Ez utóbbiakat a hordójelző állomások látták el. A XIX. századtól a tömegmérés önállóan is szerepel a törvényekben. Az említett mennyiségeken kívüli, egyéb mennyiségek mértékegységei először a métertörvényben jelentek meg (1874. évi VIII. tc.): az „erőmérték” (a lóerő) és a térfogatmérték (akkori nevén: köbmérték). Az 1907. évi V. törvényben további mennyiségek mértékegysége is megjelenik: nyomás, villamos töltés, ellenállás, áram és feszültség, a hőmérséklet és a nehézségi gyorsulás.

  • 1655. évi XXXI. törvény: a mázsákat, meg a száraz és folyó testek mértékeit az egész országban egyenlővé kell tenni a pozsonyival; a hegyvám beszedésénél husz év óta divatba jött felülfizetéseket a vármegyék szüntessék meg. A budai és a pozsonyi mértékeket egymásnak megfelelőnek ismeri el. A hegyvám tulajdonosok felelősek a végrehajtásért.
  • 1696 Budai Mértékfelügyelő[31]
  • 1715 Elhelyezik a pozsonyi városháza falán az ú.n. pozsonyi mértékrendszer, az öl (1901,9 mm) és a pozsonyi rőf (784 mm) tábláit[32]
  • 1807. évi XXII. törvénycikk a mértékek és a pénzláb egyenlősítéséről[33]
  • 1854 az Alsó-ausztriai (bécsi) mértékegységek kötelező előírása
  • 1871 évi XVI. törvénycikk a tengeri kereskedelmi hajók köbözéséről[34]
  • 1874. évi VIII. törvénycikk a métermérték behozataláról. Megalakul a Magyar Királyi Mértékügyi Bizottság.
  • 1874. évi XXXI. törvénycikk a métermérték behozataláról szóló törvény keresztülvitele czéljából az 1874. évre szükséges póthitelről
  • 1875. évi LVIII. törvénycikk a metermérték-törvény behozataláról szóló 1874. évi VIII. törvénycikk 16-ik szakaszának módosítása iránt
  • 1876 évi II. törvénycikk a méter-mérték ügyében 1875. évi május hó 20-án Párisban kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről
  • 1891. évi VI. törvénycikk a méter-mérték behozataláról szóló 1874:VIII. tc. némely határozmányainak módositásáról[35]
  • 1907. évi V. törvénycikk a mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről; a mértékügynek a magyar szent korona országainak egész területére kiterjedő egységes műszaki vezetésére Budapesten Magyar Királyi Központi Mértékügyi Intézet állíttatik fel, továbbá: A hordójelző hivatalok működése a területileg illetékes állami mértékhitelesitő hivatalok állandó felügyelete és ellenőrzése alatt áll.
  • 1919 Az intézet neve megváltozik: Központi Mértékügyi Intézet
  • 1936. évi XXV. törvénycikk az egészségügyi és egyéb közcélokra szolgáló méréseknél használatos mértékek, mérőeszközök és készülékek hitelesítéséről
  • 1942. évi VII. törvénycikk a mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről szóló 1907. évi V. törvénycikk módosításáról
  • 1948 LV. tc. méterrendszer a földnyilvántartásban
  • 213/1950. (VIII. 20.) MT rendelet a hitelesítési kötelezettség alá eső mértékek, mérőeszközök és készülékek ellenőrzése tárgyában
  • 293/1950. (XII. 21.) MT rendelet a mérésügyről. A Központi Mértékügyi Intézet elnevezése a jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve: Mérésügyi Intézet
  • 36/1951. (II. 4.) MT rendelet
  • 73/1952. (VIII. 27.) MT rendelet az Országos Mérésügyi Hivatal létesítéséről[36][37]
  • 1067/1954. (VIII. 27.) számú MT határozat az Áruraktározási Hivatal, az Országos Találmányi Hivatal és az Országos Mérésügyi Hivatal feletti főfelügyeleti jog gyakorlásáról
  • 8/1976 MT rendelet a mérésügyről
  • 1978. évi IV. törvény a Büntető törvénykönyvről, 295. § „Aki minőséget tanúsító okiratban jelentős mennyiségű vagy értékű áru minőségéről valótlan adatot tanúsít, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”
  • 61/1984. (XII. 13.) MT rendelet a 8/1976 (IV. 27.) MT. rendelet módosításáról
  • 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről. Ez a törvény a mértékegységek tekintetében jelenleg is hatályos
  • 2212/2006. (XII. 7.) Korm. határozat az Országos Mérésügyi Hivatal megszüntetéséről
  • 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról[38]
  • 2010 320/201 (XII.27.) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról[39]
  • '1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozat

Források[szerkesztés]

  1. http://www.http://mkeh.gov.hu/
  2. MTA-MMSZ kft: Metrológiai értelmező szótár. mkeh.gov.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  3. Szolgáltatási (kalibrálási) jegyzék - Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal. mkeh.gov.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  4. OIML - International Organization of Legal Metrology. oiml.org, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  5. OIML members listings
  6. Web sites of Organizations in liaison with the OIML. oiml.org, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  7. National Physical Laboratory. npl.co.uk, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  8. National Institute of Standards and Technology. nist.gov, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  9. Physikalisch-Technische Bundesanstalt. ptb.de, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  10. METAS - metasweb. metas.ch, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  11. LNE, Laboratoire national de métrologie et d'essais. lne.eu, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  12. NIM. en.nim.ac.cn, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  13. National Research Council Canada. nrc-cnrc.gc.ca, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  14. National Measurement Institute home page. measurement.gov.au, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  15. Bundesamt für Eich- und Vermessungwesen. bev.gv.at, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  16. Avdagić, Ismar: Državni zavod za mjeriteljstvo. dzm.hr, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  17. ČMI. cmi.cz, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  18. پورتال سازمان ملی استاندارد ایران (Institute of Standard and Industrial Research of Iran). isiri.org, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  19. NSAI - National Standards Authority of Ireland. nsai.ie, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  20. The National Physical Laboratory of Israel. moital.gov.il, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  21. Ministero dello Sviluppo Economico. sviluppoeconomico.gov.it, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  22. Główny Urząd Miar. gum.gov.pl, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  23. ФГУП ВНИИМС– ВСЕРОССИЙСКИЙ НАУЧНО-ИССЛЕДОВАТЕЛЬСКИЙ ИНСТИТУТ МЕТРОЛОГИЧЕСКОЙ СЛУЖБЫ. Центр метрологического обеспечения РФ.. vniims.ru, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  24. BRML. brml.ro, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 31.) Biroul Român de Metrologia Legala
  25. Дирекција за мере и драгоцене метале. dmdm.rs, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  26. Slovenský metrologický ústav, SMÚ. smu.sk, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  27. Urad Republike Slovenije za meroslovje. mirs.gov.si, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  28. Centro Español de Metrología. cem.es, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  29. Styrelsen für Acreditering och Technisk Kontrol. swedac.se, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  30. Xin chào mừng các bạn đến với. tcvn.gov.vn, 2010. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  31. Raum: A méter mértékrendszer. scitech.mtesz.hu, 2005. (Hozzáférés: 2012. március 23.)
  32. Raum, Frigyes: Térképészet 3 - MTESZ - History of Science and Technology. sci-tech.hu, 2009. (Hozzáférés: 2012. március 28.)
  33. 1807. évi XXII. törvénycikk. 1000ev.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 28.) A törvényhatóságok által kiadott hitelesítő bélyeg alkalmazásáról a hossz- és űrmérték esetén
  34. 1871. évi XVI. törvénycikk | 1000 év törvényei. 1000ev.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 23.)
  35. 1891. évi VI. törvénycikk. 1000ev.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 28.) Az X keresztmetszetű méterrúd és az új kilogramm törvényesítése. A sulynak, illetőleg a tömegnek alapmértékéül szolgál azon henger-alaku test tömege, mely az országos levéltárban őriztetik...
  36. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei
  37. Novák, László. Fejezetek a magyar mérésügy történetéből. A Központi Mérésügyi Intézet megalakulásának ötvenedik évfordulójára. Budapest: Közgazdasági és jogi könyvkiadó (1959) 
  38. Magyar Közlöny, 2006 XII 20. 158. sz.. kozlonyok.hu, 2006 ]. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  39. 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet - a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról. net.jogtar.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 27.)