Magyar Kormánytisztviselői Kar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Magyar Kormánytisztviselői Kar (rövidítve: MKK) a kormánytisztviselők és állami tisztviselők önkormányzattal rendelkező, közigazgatási szakmai, érdek-képviseleti köztestülete.[1] Kötelező tagsági viszony alapján működik.[2]) Az MKK jogi személy.[3] Az MKK a feladatait az országos, valamint a fővárosban és a megyékben (a továbbiakban: területi szint) működő szervezete útján látja el.[4] Elnöke Jávor András dr.

Az MKK tagjai a 2011. évi CXCIX. törvényben és az MKK Alapszabályában meghatározott módon és feltételek szerint tagozatokat alakíthatnak, amelyek ellátják az Alapszabályban, illetve a 2011. évi CXCIX. törvény 30. §-ban meghatározott szervezet által átruházott feladatokat.[5]

Székhelye[szerkesztés]

1055 Budapest, Kossuth tér 2-4.

Feladata és hatásköre[szerkesztés]

  • a) ellátja a kormánytisztviselői hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben az általános érdekképviseletet;
  • b) védi a Kormánytisztviselői Kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, valamint a kormánytisztviselő jogait;
  • c) megalkotja a hivatásetikai részletszabályokat, kialakítja az e törvényben meghatározott keretek között az etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja az etikai eljárásokat;
  • d) konzultációs joggal közreműködik a kormánytisztviselők foglalkoztatását és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló, a kormánytisztviselő számára előírt szakmai vizsgákkal kapcsolatos, valamint az MKK-t érintő jogszabályok megalkotásában;
  • e) véleményét ki kell kérni
    • ea) a kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben,
    • eb) a központi és a társadalombiztosítási költségvetésnek a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat érintő rendelkezéseivel összefüggésben, valamint
    • ec) az igazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben;
  • f) kezdeményezheti a Kormánynál a kormánytisztviselők élet- és munkakörülményeit, valamint foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintő jogszabályok megalkotását, illetve módosítását;
  • g) a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben felterjesztési jogot gyakorol;
  • h) kezdeményezheti az igazságügyért felelős miniszternél a kormányzati szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogszabálysértő gyakorlat megváltoztatását;
  • i) megalkotja működési szabályait;
  • j) tagjairól és szerveiről nyilvántartást vezet;
  • k) a kiváló munka elismeréseként díjakat alapíthat és adományozhat;
  • l) a Kormánynál, a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszternél, illetve az illetékes szerv vezetőjénél kezdeményezheti kitüntetés vagy más elismerés adományozását;
  • m) szakmai konferenciákat, tudományos tanácskozásokat, felkészítő továbbképzéseket szervezhet;
  • n) pályázatokat írhat ki és bírálhat el, illetve kiadványokat jelentethet meg a közigazgatás fejlesztésére, gyakorlatának egységesítésére, a közigazgatási példaadó munkamódszerek megismertetésére, hagyományainak ápolására;
  • o) a kormányzati szolgálati jogviszony tekintetében meghatalmazás alapján képviseli tagját a bíróság vagy más hatóság előtti eljárásban;
  • p) tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat;
  • q) megfigyelőként részt vesz a kormánytisztviselők vizsgáztatásában és továbbképzésében, indokolt esetben törvényességi és egyéb intézkedést kezdeményez;
  • r) tagot delegál a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumba;
  • s) megalkotja éves költségvetését, elfogadja az éves költségvetés végrehajtásáról szóló a számviteli törvény szerinti beszámolót;
  • t) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény vagy kormányrendelet határoz meg.[6]

Források[szerkesztés]

  • 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 29. § (1) bek.
  2. 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 29. § (2) bek.
  3. 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 29. § (5) bek.
  4. 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 29. § (3) bek.
  5. 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 29. § (4) bek.
  6. 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 29. § (6) bek.