Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Akela/Temp 08

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Speciális:Prefixindex/User:Akela (URL) - - - - - WP szócikkek száma 549 829

Megjegyzés
 A lap szerkesztés alatt áll. Kérlek, még ne szerkeszd egy darabig!
This page is currently under construction, please do not edit it for a while.
Diese Seite ist zur Zeit noch in Arbeit. Bitte bearbeite sie noch nicht.

Mondd, hol van a sok virág? * Hova tűnt a sok virág?

[szerkesztés]
Hova tűnt a sok virág?
Where Have All The Flowers Gone?
Műfajháborúellenes folk song
SzerzőPete Seeger
SzövegUSA Pete Seeger, Joe Hickerson
Németország Max Colpet
Magyarország G. Dénes György
Eredeti nyelvangol
Magyar szöveg?

Mondd, hol van a sok virág?, újabb szövegváltozatokban Hova tűnt a sok virág?, eredeti angol nyelvű címén Where Have All the Flowers Gone?, széles körben ismert német nyelvű címén Sag mir, wo die Blumen sind? egy háború- és militarizmus-ellenes dal (folk song). Dallamát és szövegének első változatát az amerikai Pete Seeger írta 1955-ben, a hidegháború idején.[1] 1960-ban Joe Hickerson újabb strófákat és refrént írt hozzá.[2] A dal a háború pusztításairól és emberi tragédiáiról szól. Németországban Marlene Dietrich előadásában vált híressé, Max Colpet német szövegével. Első magyar szövegváltozatát G. Dénes György írta és Mezey Mária adta elő. Ezt az első, drámai erejű magyar dalszöveget később több szövegíró „finomította”.

Keletkezése

[szerkesztés]

Saját visszaemlékezése szerint Pete Seeger (1919–2014) a dal első három strófáját a McCarthy-korszak közepén, 1955 októberében egy repülőút során írta, az ohiói Oberlin felé tartva, azon ritka alkalmak egyikén, amikor koncertfellépéshez juthatott.[3]

Leafing through his notebook he saw the passage, "Where are the flowers, the girls have plucked them. Where are the girls, they've all taken husbands. Where are the men, they're all in the army."[4] These lines were taken from the traditional Cossack folk song "Koloda-Duda", referenced in the Mikhail Sholokhov novel And Quiet Flows the Don (1934), which Seeger had read "at least a year or two before".[5]

A dal háromstrófás változata felkerült Seeger The Rainbow Quest c. nagylemezére, amely 1960 júliusában jelent meg.[6] Közben (1960 májusában) Joe Hickerson két további versszakot írt hozzá, így adta elő az indianai Bloomingtonban.[5][7]

A dalt Seeger 1962-ban publikálta a Sing Out! zenei magazinban.

Its rhetorical "where?" and meditation on death place the song in the ubi sunt tradition.[5]Sablon:Better source In 2010, the New Statesman listed it as one of the "Top 20 Political Songs".[8]

The 1964 release of the song as a Columbia Records 45 single, 13-33088, by Pete Seeger was inducted into the Grammy Hall of Fame in 2002 in the Folk category.

In 2010, the New Statesman listed it as one of the „Top 20 Political Songs”.[8]

The song appeared on the compilation album Pete Seeger’s Greatest Hits (1967) released by Columbia Records as CS 9416.

Pete Seeger's recording from the Columbia album The Bitter and the Sweet (November 1962), CL 1916, produced by John H. Hammond was also released as a Columbia Hall of Fame 45 single as 13-33088 backed by "Little Boxes" in August, 1965.[9][10]

Keletkezése

[szerkesztés]

Das Lied entstand im Oktober 1955, als Pete Seeger in einem Flugzeug unterwegs nach Ohio war. Er gibt an, die Grundidee einem ukrán népdal entlehnt zu haben, von dem er drei Verse als Zitat in dem Roman Csendes Don von Mihail Solohov entdeckt hatte:

А где ж гуси?
В камыш ушли.
А где ж камыш?
Девки выжали.
А где ж девки?
Девки замуж ушли.
А где ж казаки?
На войну пошли …

Und wo sind die Gänse?
Sie liefen ins Schilf.
Und wo ist das Schilf hin?
Von Mädchen gemäht.
Und wo sind die Mädchen?
Verheiratet längst!
Und wo die Kosaken?
Sind fort in den Krieg!

Where are the geese?
They ran into the reeds.
Where have the reeds gone?
Gathered by the girls
Where are the girls?
They've all taken husbands.
Where are the men?
They have gone off to war.

Ähnlichkeiten mit dem Volkslied Zogen einst fünf wilde Schwäne – dessen deutschen Text Karl Plenzat 1918 veröffentlichte – sind auffällig, auch hier wird die Botschaft über die Assoziationskette „Natur“ – „Brautkranz“ – „Mann im Krieg“ transportiert. Die Frage „Wo sind sie?“ als Stilmittel zur Verdeutlichung von Vergänglichkeit hat eine lange literarische Tradition, etwa im Ubi-sunt-Motiv der mittelalterlichen Dichtung.

Die Grundidee zur Melodie entstammt laut Seeger dem amerikanischen Folksong Drill Ye Tarriers Drill, der 1888 von Thomas F. Casey verfasst wurde. Der Text hat die Form eines Kettenliedes: Jede Strophe beginnt mit dem Schlussgedanken der vorangehenden Strophe. Der Endgedanke der letzten Strophe führt zum Anfangsgedanken der ersten Strophe zurück. Diese Form veranschaulicht einen in sich schlüssigen Gedankenkreis, in diesem Lied die anscheinend ewige Wiederkehr von Krieg zu Krieg. In jeder Strophe fragt der Kehrreim, wann endlich die Menschheit aus den Fehlern früherer Generationen lernen werde.

Im Mai 1960 schrieb Joe Hickerson in Bloomington (Indiana) zwei weitere Strophen. Ende 1960 in New York begannen Peter, Paul and Mary, diese Fassung mit sechs Strophen zu singen. Bekannt wurde diese Fassung Ende 1961 durch eine Aufnahme des Kingston Trio. Die Musikgruppe spielte das Lied zunächst ohne Autorenangabe ein, weil sie es irrtümlich für ein Volkslied gehalten hatte. Ein Telefonanruf von Pete Seeger klärte das Missverständnis auf. Im April 1962 wurde die Seeger/Hickerson-Fassung von Peter, Paul and Mary aufgenommen. Zu den bekanntesten Interpreten des Liedes gehört Joan Baez.

Szövege

[szerkesztés]

Where have all the flowers gone
Long time passing?
Where have all the flowers gone
Long time ago?
Where have all the flowers gone
Young girls picked them everyone.
When will they ever learn?
When will they ever learn?

Sag mir, wo die Blumen sind.
Wo sind sie geblieben?
Sag mir, wo die Blumen sind.
Was ist geschehn?
Sag mir, wo die Blumen sind.
Mädchen pflückten sie geschwind.
Wann wird man je verstehn?
Wann wird man je verstehn?

(Auszug, 1. Strophe)

Der deutsche Text stammt von dem Liedtexter Max Colpet. Als Vorlage diente ihm neben Seegers/Hickersons Originaltext das Gedicht Nach einem alten Lied (Sagt wo sind die Veilchen hin) von Johann Georg Jacobi aus dem Jahr 1782. Die deutsche Version wurde erstmals 1962 von Marlene Dietrich aufgeführt, die das Lied auch auf Englisch und Französisch sang und maßgeblich zum Welterfolg des Titels beitrug.

Weitere bekannte Interpreten waren unter anderem Lolita, Hildegard Knef, Nana Mouskouri, Vicky Leandros, Freddy Quinn, Juliane Werding, Udo Lindenberg, Hannes Wader, Katja Ebstein, Chris de Burgh, Annie Lennox, Joan Baez[11] und die Rockband City. Pete Seeger erwähnte in einem Interview, dass der deutsche Text beeindruckender klinge als sein Originaltext und sich auch besser singen lasse.[12]


Változatai

[szerkesztés]
  • The Kingston Trio recorded the song in 1961.[13][14] Believing it to be a traditional song, they claimed authorship, although upon notice from Seeger they had their name removed and credited Seeger and Hickerson.[7] Seeger acknowledged their success with this song.[15] Their single, with "O Ken Karanga" as the A-side and the hit "Where Have All The Flowers Gone?" the B-side, reached #21 in the 1962 Billboard Hot 100 chart and #4 on the Easy Listening chart.[16]
  • Peter, Paul and Mary included the song on their eponymous debut album (which spent five weeks as the #1 album in the country) in 1962.
  • Marlene Dietrich performed the song in English, French, and German. The song was first performed in French (as "Qui peut dire où vont les fleurs?") by Marlene in 1962 at a UNICEF concert. She also recorded the song in English and in German, the latter titled "Sag' mir, wo die Blumen sind", with lyrics translated by Max Colpet. She performed the German version on a tour of Israel, where she was warmly received; she was the first person to break the taboo of using German publicly in Israel since WWII.[5][17] Her version peaked #32 in German charts.[18]
  • Dalida also recorded the song in French as "Que sont devenues les fleurs?", adapted by Guy Béart in 1962 (Les Années Barclay, vol. 5, 1962).
  • Jaap Fischer recorded the song in Dutch as "Zeg me waar de bloemen zijn" (single, B side of "Jan Soldaat",1963).
  • Conny van den Bos recorded the song in Dutch "Waar zijn al die bloemen toch?", released 1963.
  • The Searchers released their version on the album Meet The Searchers, released June 1963.
  • The Springfields featuring Dusty Springfield released a version in German in 1963.
  • Bobby Darin recorded the song on the Golden Folk Hits album on Capitol, 2007, which was released in November 1963.
  • Roy Orbison recorded a version of the song which appears on the album The Connoisseur's Orbison.
  • Eddy Arnold and The Needmore Creek Singers recorded the song on October 9, 1963, and released it on the Folk Song Book album released in January 1964.
  • Vera Lynn recorded the song as the eleventh cut on her 1964 album "Among My Souvenirs".
  • The Brothers Four recorded the song on their 1964 LP "More Big Folk Hits", Columbia Records, CL-2213.
  • The Four Seasons recorded the song on their 1964 Philips album Born to Wander, PHM 200 129.
  • Lars Lönndahl recorded the song in 1964[19] with Swedish lyrics Inga blommor finns det mer, translated in 1962[20] by Beppe Wolgers.
  • Joan Baez included the German version (Sagt Mir wo die Blumen sind) on her 1965 album Farewell Angelina.
  • Johnny Rivers had a 1965 top 40 hit in the US with a folk rock version, reaching #26 on the Billboard Hot 100[5] and #9 in Canada.
  • Grady Martin released an instrumental version in 1965 on his Instrumentally Yours album.[21]
  • Harry Belafonte has made one recording of it at a benefit concert in Stockholm, Sweden, 1966 on the album BEL-1.
  • Lester Flatt and Earl Scruggs included the song on their 1968 album Changin' Times.
  • Walter Jackson recorded a R & B version in Chicago for Okeh records in 1967.
  • Jazz guitarist Wes Montgomery recorded an instrumental version in his trademark style on the 1968 LP Road Song
  • In 1969, Rufus Harley recorded a jazz instrumental version on his trademark bagpipes, but the track was never commercially released until it was included in his posthumously released limited edition collection Courage - The Atlantic Recordings in 2006.
  • The Landsmen released the song as a 45 single on Arvee.
  • Bill Anderson recorded the song on his eponymous 1971 album.
  • American R&B band Earth, Wind & Fire covered the song on the 1972 album Last Days and Time.
  • Richie Havens recorded the song in 1972.
  • Hannes Wader recorded a German version as the final track for his 1982 album Daß nichts bleibt wie es war.
  • City recorded a German version in their 1983 album Unter der Haut.
  • Bernie Sanders covered the song on his 1987 album We Shall Overcome.
  • A Russian version of the song was created in 1998 by Oleg Nesterov, a lead singer of Megapolis, and later performed in duet with Masha Makarova (Masha I Medvedi) in a music video.
  • Olivia Newton-John recorded the song on her 2004 album Indigo: Women of Song.
  • Country singer Dolly Parton has also recorded a rendition of the song, on her 2005 album Those Were the Days.
  • Chris de Burgh has recorded a new version which is featured on his 2008 album Footsteps.[forrás?]
  • The song was sung at the funeral of Harry Patch, the last British soldier of the First World War, in Wells Cathedral on August 9, 2009.
  • The Folkswingers recorded an instrumental version of the song for their second album 12 String Guitar! Vol. 2.
  • A Polish-language version was sung by Sława Przybylska (Polish title: "Gdzie są kwiaty z tamtych lat?")
  • A Czech-language version of the song ("Řekni, kde ty kytky jsou") was also created and recorded by several popular artists, such as Sablon:Ill, Sablon:Marie Rottrová, or Marta Kubišová. Čeřovská's version was one of the OST songs of Czech film Rebelové.
  • Croatian folk band Zlatni Dukati performed a version of the song entitled "Iznad polja makova" ("Above the fields of poppy") during the Croatian War of Independence.
  • A piano version of the song by Scottish pop singer and songwriter Jimmy Sommerville appears on his 2009 album Suddenly Last Summer.
  • Kirsten Hasberg, of Kassel Germany, recorded a parody entitled Sag, die Energiewende, wo ist sie geblieben? about the German transition to renewable energies and "energy democracy."
  • Erzsi Kovács, Hungarian pop singer recorded a version in Hungarian
  • Classical guitarist Sharon Isbin recorded an instrumental version in her 2009 album Journey to the New World.
  • British Folk-Rock group The Tansads included a version on their 1995 live album Drag Down The Moon.
  • German Avant-garde group Einstürzende Neubauten recorded a German version of the song for their 2014 album Lament.
  • Lara Veronin, Russian-Taiwanese-American singer recorded a version for the 2012 Taiwanese drama Alice in Wonder City.
  • The Armistice Pals recorded a version in 2014 that was released as a commemoration of the 100th Anniversary of World War One and as a tribute to Pete Seeger, who had died earlier that year. The voice of Pete Seeger is heard in the recording along with that of his half-sister Peggy Seeger.
  • The Hi-Marks, a popular 1970s group in New Zealand, recorded a version on their first album Showtime Spectacular.
  • Serbian actor Dragan Maksimović performed a part of this song in the movie Mi nismo anđeli ("We are not Angels") recorded in 1992 in Yugoslavia.
  • Alberto Y Lost Trios Paranoias included a version on their 1978 album Skite.

Adhunik Bengali singer Anjan Dutt covered the song in his 2001 album Rawng Pencil.

  • Kabir Suman translated the song to Bengali (Kothaye Gelo Tara). Suman and Seeger performed the English and Bengali versions one after the other twice during Suman and Seeger's Tour of Kolkata in 1996 .
Version Title Artist
Basque Loreak non dira? Lou Topet, Harkaitz Cano
Belarusian Дзе кветкі ўсе? Bar Akaryna
Bengali কোথায় গেল তারা? (Kothay Gelo Tara) Kabir Suman
Catalan Què se n'ha fet d'aquelles flors? Roslyn Smith, La Marta (Club Super3)
Chinese 花兒怎麼不見了? Poon Sow Keng (潘秀瓊)
Croatian Kamo je cvijeće otišlo? Monia Verardi
Czech Řekni, kde ty kytky jsou Judita Čeřovská, Marie Rottrová, Marta Kubišová
Danish Where Have All the Flowers Gone Savage Rose
Dutch Zeg me waar de bloemen zijn Jaap Fischer
English Where have all the flowers gone? Pete Seeger, The Kingston Trio, Peter, Paul and Mary, Johnny Rivers, many others
Esperanto Ĉiuj floroj estas for Duo Espera
Estonian Kuhu küll kõik lilled jäid Lindpriid
Finnish Minne kukat kadonneet Kukonpojat
French Qui peut dire où vont les fleurs? Sablon:Interlanguage link multi, Marlene Dietrich, Francis Lemarque, Dalida
German Sag mir, wo die Blumen sind Marlene Dietrich, Hannes Wader, Juliane Werding, Nana Mouskouri, Joan Baez, Lolita (Austrian singer), Hildegard Knef, Einstürzende Neubauten
Hebrew איפה הפרחים כולם Eifo Haprachim Kulam שלישיית גשר הירקון (Gesher Hayarkon Trio)
Hungarian Hova tűnt a sok virág? Mezey Mária, Gerendás Péter
Icelandic Hvert er farið blómið blátt? Elly Vilhjálms & Ragnar Bjarnason
Irish Cá bhfuil siad uainn, scoth na mbláth? Feargal Ó Béarra
Italian Dove andranno i nostri fiori? Patty Pravo
Japanese Hana wa doko e itta? Kiyoshiro Imawano
Polish Gdzie są kwiaty z tamtych lat? Sława Przybylska
Portuguese Para onde foram todas as flores Jarmila Ferreira Martins
Romanian Unde au dispărut toate florile Alexandru Constantinescu
Russian Где цветы, дай мне ответ? Gde cvety, day mne otvet? Oleg Nesterov, Masha Makarova
Russian Ты скажи мне, где цветы Zsanna Bicsevszkaja
Slovenian Kam so šle vse rožice Tomaž Domicelj
Spanish ¿Dónde están las flores? Rolando Alarcón
Swedish Inga blommor finns det mer Lars Lönndahl
Turkish Söyle Çiçekler nerde? Oğuz Tarihmen
Ukrainian Де всі квіти, розкажи De vsi kvity, rozkazhy Maria Burmaka
Ukrainian Квіти де? Kvity De? Yana Zavarzina

Grammy Hall of Fame

[szerkesztés]

Pete Seeger's recording of his composition was inducted into the Grammy Hall of Fame, which is a special Grammy award established in 1973 to honor recordings that are at least 25 years old and that have "qualitative or historical significance."

Pete Seeger: Grammy Hall of Fame Awards[22]
Year recorded Title Genre Label Year inducted
1964 "Where Have All the Flowers Gone?" Folk (single) Columbia 2002

Magyar nyelvű változatok

[szerkesztés]


Mondd, hol van a sok virág?

Szöveg: G. Dénes György[23]
Előadó: Mezey Mária

Mondd, hol van a sok virág,
mely nyílt hegy-völgy-réten át?
Hol van az a sok virág?
Elhullott régen…
Mondd, hol van a sok virág?
Letarolta sok szép lány.
(Refrén:)
Mondjátok, mért van így?
Mondjátok, mért van így?

Mondd, hol van a sok szép lány,
annyi rémült év után?
Hol van az a sok szép lány?
Elhervadt régen…
Mondd, hol van a sok szép lány?
Férfi gázolt rajtuk át…
(Refrén)

Hol vannak a férfiak,
kik lányokon átgázoltak?
Hol vannak a férfiak?
Elhulltak régen…
Hol vannak a férfiak,
kiket csatába hurcoltak?
(Refrén)

Hol vannak a katonák,
kik harcoltak sok éven át?
Hol vannak a katonák?
Elhulltak régen…
Hol vannak a katonák?
Sírjuk felett száz virág…
(Refrén)

Hol van a sok sírkereszt?
Az őszi szél is sírni kezd!
Hol van a sok sírkereszt?
Elkorhadt régen…
Hol van a sok sírkereszt?
Az ember meg nem érti ezt…
(Refrén)

Mondd, hol van a sok virág,
nyílott hegy-völgy-réten át?
Hol van az a sok virág?
Elhullott régen…
Mondd, hol van a sok virág,
a lányok és a katonák?
(Refrén:)

Hova tűnt a sok virág?


Szöveg: Kalmár Tibor[24]
Előadó: Kovács Erzsi, 1965.

Ébredj hazánknak bajnok népe
Ragadd ki híres kardodat

(Refrén)

Hova tűnt a sok virág?


Szöveg: G. Dénes György[25]
Előadó: Hernádi Judit, 1986.

Előre ország népe, harcra
Ma győzelem vár, hív hazánk!

(Refrén)

Hova tűnt a sok virág?


Szöveg: ?[26]
Előadó: Csepregi Éva.

Előre ország népe, harcra
Ma győzelem vár, hív hazánk!

(Refrén)

Hova tűnt a sok virág?


Szöveg: Gerendás Péter[27]
Előadó: Gerendás Péter.

Hová tünt a sok virág,
mely ott nyilt a réten.
Hová tünt a sok virág,
vélük mi lett.
Hová tünt a sok virág,
lányok téptek bokrétát.
(Refrén:)
Ó, mondd, ki érti ezt,
ó, mondd, ki érti ezt.

Hová tünt a sok leány,
bokréták a kézben.
hová tünt a sok leány,
vélük mi lett.
Hová tünt a sok leány,
gyűrüt váltott mindahány.
(Refrén)

Hová tünt a férfinép,
ujján új a gyűrű még.
Hová tünt a férfinép,
vélük mi lett.
Hová tünt a férfinép,
indulóra büszkén lép.
(Refrén)

Hová tünt a sok vitéz,
ki oly’ büszkén lépdelt.
Hová tünt a sok vitéz,
vélük mi lett.
Hová tünt a sok vitéz,
minden ház egy sírra néz.
(Refrén)

Hová tünt sok néma sír,
házak közt a mélyben.
Hová tünt sok néma sír,
vélük mi lett.
Hová tünt sok néma sír.
Nyílik már a gólyahír.
(Refrén)

Egyéb

[szerkesztés]
  • Friedrich Kurz verfasste 1993 unter dem Titel Sag mir, wo die Blumen sind ein Musical über das Leben von Marlene Dietrich.
  • Reinhard Mey sang das Lied Sag mir wo die Blumen sind auf Französisch: Que sont devenues les fleurs.
  • Die deutsche Punkband A.C.K. veröffentlichte das Lied mit einem geänderten Text unter dem Titel Sag’ mir wo die Biere sind.
  • Das Musikprojekt 1,000 Days, 1,000 Songs veröffentlichte den Titel im Februar 2017 auf seiner Website als Protest gegen die Politik von US-Präsident Donald Trump.[28]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Pete Seeger. „Where Have All the Flowers Gone”. Sing Out! 11 (5). 
  2. ↑ Joe Hickerson (2009–2010). „The Songfinder”. Sing Out! 53 (2), 76. o. 
  3. ↑ Ted Gest’68 (nick): A Folk Legend’s Fertile Ground. Pete Seeger’s career and the song „Where Have All the Flowers Gone”. Oberlin Alumni Magazine (oberlin.edu), 2014
  4. ↑ Notes from: Where Have All the Flowers Gone - The Songs of Pete Seeger
  5. ↑ a b c d e Joe Hickerson: Where Have All the Flowers Gone?. presentation to SEM (Society for Ethnomusicology), 50th Annual Meeting in Atlanta (quoted in thread). Mudcat.org. (Hozzáférés: 2009. október 20.)
  6. ↑ Folkways LP FA 2454.
  7. ↑ a b David King Dunaway. How Can I Keep From Singing? The Ballad of Pete Seeger. Random House Inc., 228-230. o. (2008). ISBN 0-345-50608-1 
  8. ↑ a b Ian K. Smith: Top 20 Political Songs: Where Have All the Flowers Gone. New Statesman, 2010. március 25. (Hozzáférés: 2020. július 13.)
  9. ↑ Pete Seeger - Little Boxes/Where Have All the Flowers Gone. Discogs.com.
  10. ↑ Pete Seeger - The Bitter and the Sweet. Discogs.com.
  11. ↑ Auf der 7"-Single von 1965 (Amadeo 921338 APF) von Joan Baez heißt der Titel Sagt mir, wo die Blumen sind, auf anderen Veröffentlichungen von ihr Sag mir, wo die Blumen sind.
  12. ↑ Mit einem Teelöffel kannst du helfen. In: Neues Deutschland. 27. Juni 2005 (online).
  13. ↑ Where Have All the Flowers Gone? Second Hand Songs.
  14. ↑ The Kingston Trio time line. The single was released on December 18, 1961 by the group on Capitol Records as a 45 single, 4671. Source: Liner notes for The Kingston Trio: The Capital Years (Capitol Records CD7243 8 28498 2 7).
  15. ↑ Gilliland, John: Show 18 - Blowin' in the Wind: Pop discovers folk music. [Part 1] (audio). Pop Chronicles. Digital.library.unt.edu, 1969 Track 5.
  16. ↑ Whitburn, Joel. Top Adult Contemporary: 1961-2001. Record Research, 137. o. (2002) 
  17. ↑ Marlene Dietrich, Actor / Singer. Answers.com. (Hozzáférés: 2010. április 7.)
  18. ↑ Marlene Dietrich - Sag mir wo die Blumen sind. Offiziellecharts.de. (Hozzáférés: 2016. június 27.)
  19. ↑ Album title En kväll med Towa och Lasse, track 8, record label Teldec, Hamburg, cataloged in the Swedish Media Database (SMDb) of the Royal Library in Stockholm.
  20. ↑ Inga blommor finns det mer, blog post by Enn Kokk, without date, read January 20, 2014.
  21. ↑ Grady Martin. Instrumentally Yours. AllMusic.com.
  22. ↑ Grammy Hall of Fame Database.
  23. ↑ Mezei Mária - Hol van az a sok virág (Where Have All the Flowers Gone). zeneszoveg.hu. (Hozzáférés: 2018. április 12.)
  24. ↑ Kovács Erzsi - Hova tűnt a sok virág (Where Have All The Flowers Gone). zeneszoveg.hu. (Hozzáférés: 2018. április 12.)
  25. ↑ Hernádi Judit - Hova tűnt a sok virág (Wher Have All the Flowers Gone). zeneszoveg.hu. (Hozzáférés: 2018. április 12.)
  26. ↑ Csepregi Éva - Hova tűnt a sok virág?. zeneszoveg.hu. (Hozzáférés: 2018. április 12.)
  27. ↑ Gerendás Péter - Hova tűnt a sok virág. zeneszoveg.hu. (Hozzáférés: 2018. április 12.)
  28. ↑ 1,000 Days, 1,000 Songs (angol nyelven). Dave Eggers & Jordan Kurland. (Hozzáférés: 2017. március 27.)

Kapcsolódó információk

[szerkesztés]

* {{Webarchiv|url=http://www.fortunecity.com/tinpan/parton/2/where.html|wayback=20120411020309|text=Where Have All the Flowers Gone? (Pete Seeger/Joe Hickerson) (1956–1960)}} (englisch) * {{Webarchiv|url=http://www.prato.linux.it/~lmasetti/antiwarsongs/canzone.php?id=2|wayback=20160225235907|text=Text des Liedes in 26 Sprachen}} mit Hinweisen zur Entstehungsgeschichte, aus der Site „AntiWar Songs“ * {{Webarchiv|url=http://www.springtime-folk.de/sagmir.mp3|wayback=20070901000000|text=Hörprobe}}

{{nemzetközi katalógusok}} {{portál|Zene}} {{DEFAULTSORT:Hovatűntasokvirág}} [[Kategória:1955 a zenében]] [[Kategória:Amerikai dalok]] [[Kategória:Háborúellenes dalok]] [[Kategória:Folk dalok]]




Sablon:Dán–svéd háborúk

[szerkesztés]

en:Template:Campaignbox Dano-Swedish Wars

Dán–svéd háborúk

 •  Dán–svéd háború (1470–71)  •  Rotebro-i csata (1497)  •  Swedish Liberation (1521–23)  •  Háromkorona-háború (1563–70) Északi hétéves)  •  Kalmari háború (1611–13)  •  Torstenson-háború (1643–45)  •  Északi háború (1655–60)  •  Északi háború (1674–79)  •  Nagy északi háború (1700–21)  •  Theatre (1788—89)  •  Dán–svéd háború (1808–09)  • 

Sablon:Dán–svéd háborúk

[[:Kategória:Dán történelmi navigációs sablonok‎]] [[:Kategória:Svédországi történelmi navigációs sablonok]]






KIEGÉSZÍTENDŐ, MEGÍRANDÓ (1648)

[szerkesztés]
  • MEGVAN : Északi háború (1674–1679) * Skånei háború * Svéd–brandenburgi háború
  • MEGVAN : Nijmegei béke (1678-1679)
  • MEGVAN : Saint-germaini béke (1679. június 29.)

Fontainebleau-i béke (1679. aug.)

[szerkesztés]

Lundi béke (1679. szept.)

[szerkesztés]
  • MEGVAN : Utrechti béke (1713. április 11. és július 13.)
  • MEGVAN : Rastatti béke (1714. március 6).

Hohenzollern-ház = Őrgróf és választófejedelem 1415-1701, Királyság 1701-1919








Radnóti egyezmény * radnóti szerződés

[szerkesztés]
Radnóti egyezmény
A Lengyel–Litván Unió felosztásának terve a radnóti egyezményben
A Lengyel–Litván Unió felosztásának terve a radnóti egyezményben
Típusaharmadik fél ellen irányuló területi igénybejelentés
Aláírás dátuma1656. december 6.
Aláírás helyeRadnót, Erdélyi Fejedelemség
Aláírókborer  X. Károly Gusztáv svéd király
 II. Rákóczi György
Nyelveklatin
II. Rákóczi György kastélya Radnóton

A radnóti egyezményt 1656. december 6-án, az 1655–1660-as északi háború kezdeti fázisában, Lengyelország svéd elözönlésének idején kötötték egymással X. Károly Gusztáv svéd király és II. Rákóczi György erdélyi fejedelem képviselői az erdélyi Radnóton, a Rákóczi-kastélyban. Az egyezmény rögzítette az erdélyi–svéd katonai szövetséget, és előirányozta a Lengyel–Litván Unió felosztását. A megállapodás okmányába befoglalták a távollévő Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelemnek és litvániai helytartójának, Bogusław Radziwiłł hercegnek, továbbá a lengyel–litván uralom ellen lázadó Bohdan Hmelnickij kozák hetmannak igényeit is.

szerződés
egyezmény

Dispositions

[szerkesztés]

Le roi Charles X Gustave de Suède était en butte avec la résistance croissante des troupes de la Lengyel Korona depuis le printemps 1656 (batailles de Warka, de Kłecko, de Łowicz, de Prostki), et inquiété par la déclaration de guerre moszkvai de mai 1656, ainsi que par l'alliance subséquente entre le roi de Pologne a Vasa-házból való II. János Kázmér lengyel király és (I.) Alekszej orosz cár (traité de Vilnius). (Nemėžis, Niemież, Itt kötötték meg 1656. november 3-án a niemieżai szerződést (másnéven wilnai szerződést) a Lengyel–Litván Unió és az Orosz Cárság képviselői, amelyben a felek egyfelől lezárták az 1654–1667-es lengyel–orosz háborút, másfelől svéd-ellenes katonai szövetséget kötöttek az éppen folyó 1655–1660-as északi háborúban.)

Szövetségeseket keresve, Károly Gusztáv először megkötötte a labiaui szerződést (1656. november 20-án) Frigyes Vilmossal, Brandenburg választófejedelmével, amelyben elismerte Frigyes Vilmos igényét a Porosz Hercegségre, majd az Erdély nagyra törő fejedelme, II. Rákóczi György felé fordult.

À Radnot, les deux souverains s'engagent à participer conjointement à la guerre contre la Pologne et conçoivent de partager son territoire en diverses sphères d'influence.

Celles-ci devaient se répartir comme suit :

  • Quant à Bohdan Hmelnickij, la décision quant au transfert des territoires à lui a été reportée, d'autant plus qu'aucun représentant de Chmielnicki n'a participé aux pourparlers (art. 6)[1] ; initialement, neki ígérték a Rutén Nagyhercegséget, azaz a Lengyel-Litván Unió ukrán tartományait.

Le document a été signé par Sternbach et Gotthard Vellingk, Károly Gusztáv király nevében, és par Kemény János fejedelmi tanácsos és Mikes Mihály kancellár, Erdély fejedelme nevében. A Lengyel testvériség vallási irányzat tagjai, akik az , persécutés dans la Unióban, ont joué un rôle important dans la préparation du traité.

Következményei

[szerkesztés]

Le traité n'est pas entré en vigueur en raison du début 1657-1658-as dán–svéd háború kitörése és Rákóczi György csatavesztései a Sablon:Lien-i és több további csatában.

Későbbi történészi értékelése

[szerkesztés]

Souvent, suivant l'avis de Władysław Konopczyński krakkói történész, le traité de Radnot est présenté comme annonciateur des Lengyelország felosztásai qui eurent lieu 120 ans plus tard, mais des travaux plus récents[2] soulignent qu'il s'agissait essentiellement d'une alliance entre deux partis inégaux en termes de puissance (Svéd Birodalom et Erdélyi Fejedelemség), et mettant en plus en jeu les intérêts contradictoires (et parfois très flous dans le cas de Hmelnickij) des autres alliés.

La division de la Lengyel–Litván Unió n'était qu'un projet, que la politique pro-polonaise et anti-suédoise du (I.) Alekszej orosz cár, du khan tatár IV. Mehmed Giráj krími kán et de l'empereur III. Ferdinánd császár rendait purement illusoire.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Tekst łaciński układu : Szilagyi Sandor (1827 – 99), Transsylvania et Bellum Boreo-Orientale Acta et Documenta t. 2 Budapeszt 1891, s. 190 - 196.
  2. ↑ Karol Żojdź, Traktat z Radnot i udział Bogusława Radziwiłła w planach podziału Rzeczypospolitej, s. 11-12.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információ

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

[[Kategória:1656]] [[Kategória:nemzetközi szerződések]] [[Kategória:katonai szövetségek]] [[Kategória:Svédország történelme]] [[Kategória:Lengyelország történelme]] [[Kategória:Erdély történelme]]

RADNÓT VÉGE







Fazekas István (költő), volt ügyvéd, 100halombatta alpolgármestere

[szerkesztés]
  1. ↑ Altruista: Letartóztatásba helyezték a volt fideszes alpolgármestert: a vádak iszonyúak (magyar nyelven). Pesti Bulvár. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Akela/Temp_08&oldid=25777308”