Szent Adalbert-templom (Krakkó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Adalbert-templom
immovable monument
Vallás
EgyházmegyeKrakkói főegyházmegye
Építési adatok
Építése11. század
Stílus
TelepülésKrakkó
Elhelyezkedése
Szent Adalbert-templom (Óváros (Krakkó))
Szent Adalbert-templom
Szent Adalbert-templom
Pozíció Óváros (Krakkó) térképén
é. sz. 50° 03′ 39″, k. h. 19° 56′ 16″Koordináták: é. sz. 50° 03′ 39″, k. h. 19° 56′ 16″
Térkép
A Szent Adalbert-templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Adalbert-templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A krakkói Szent Adalbert-templom. A kapu közelében megmaradt nagyon régi falazatot jelenleg nem takarja stukkó.

A krakkói Szent Adalbert-templom (Kościół św. Wojciecha) Lengyelország védőszentjéről, prágai Szent Adalbertről (lengyel nyelvterületen Wojciech) kapta nevét. Krakkó főterén található, Krakkó óvárosában.

A jelenleg Krakkó főterének délkeleti sarkában található templom egyike a legöregebb lengyel kőtemplomoknak. A 11. században épült, a korai középkor román építészetének emléke. Magát a Ryneket, Európa legnagyobb középkori piacterét[1] csak 1257-ben alakították ki.

A templom belső tere szűkös, legalábbis masszív külsejéhez képest. A padló a tér jelenlegi szintje alatt van, pedig eredetileg a két létező templom szintjéhez (köztük a Szent Adalbertéhez) volt igazítva – ez is mutatja a tér újabb és újabb rétegeinek egymásra rakódását. A templomot 1611-1618 között részlegesen újjáépítették, barokk stílusban.

Krakkó korai történelme során a templomot először az Európán keresztülutazó kereskedők használták imahelyként. Ezen a helyen találkozott egymással a polgári és a nemesi réteg. A krakkói régészeti múzeum szerint a legrégebbi emlékek egy a 10. század végén épült faszerkezetet tárnak fel, ezt követik egy 11. századi kőtemplom maradványai, amik a falak alsó részén ma is láthatók. Ezekre a falakra épült egy új templom kisebb, téglalapforma kövekből a 11-12. század fordulóján. Miután a térre több alkalommal új burkolat került, a szintje 2-2,6 méterrel megemelkedett – ezért a 17. században magasították a falakat és stukkóval borították őket. Új bejárat épült a nyugati oldalon, és a templom barokk stílusú kupolát kapott. A templom román kori múltját a 19. századi felújítási munkák során tárták fel.

Jelenleg a templom falai egészen a legalsó szintekig megtekinthetők. A déli oldalon látható a román stílusú bejárat és a hozzá tartozó kőlépcső. A templom kriptáját a régészeti múzeum átalakította egy állandó kiállítássá „A krakkói piac története” címmel.

A Szent Adalbert-templomot jelenleg is használja az egyház, a forgalmas térre nyíló ajtó mögött csendben imádkoznak.

Az ezeréves legenda szerint Szent Adalbert (Św. Wojciech) 997-ben szentelte fel a templomot, és itt imádkozott mielőtt poroszországi térítő útjára indult (ahol vértanúhalált halt). Az 1960-as években fedezték fel a Szent Adalbert krakkói tartózkodásának és prédikációjának idején létező, régebbi templomot.

A Szent Adalbert-templom madártávlatból

Orgona[szerkesztés]

A fából készült barokk stílusú galérián, melyen ellipszis alakban elrendezett arany és zöld oszlopok vannak, található a templom orgonája. Az orgona homlokzata három részből áll és két felépítménnyel van ellátva, az orgonaszekrény a galéria színeit viseli. Az orgona 1740-ből származik és 1945-ben szerelték fel modern sípokkal, valamint egy elektropneumatikus traktúrával is ellátták. A sípok a középső házban egy sorban, a két „tornyocskában” viszont V-alakban lettek elrendezve. Az orgona nyolc regisztere az alábbi diszpozíciójú:

Manuál Pedál
Salicet 8’ Subbass 16’
Bourdon 8’ Cello 8’
Prinzipal 4’
Rohrflöte 2’

Tremolo

Tutti

Manuál hangterjedelme: C – f³

Pedál hangterjedelme: C – d'

Időrend[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]