Krakkó kerületei
Krakkó kerületei Krakkó helyi önkormányzati és közigazgatási egységei.
A város 1000 éves történelme során különböző települések növekedése és egyesülése révén fokozatosan érte el mai méretét. A hosszú történeti fejlődés nemcsak a népesség összetételében, a városszerkezetben vagy az utcaképben, de az igazgatás területén is nyomot hagyott. Az egyes településrészek határai és nevei gyakran régi városrészekre vagy falvakra utalnak.
A legutóbbi közigazgatási reform 1990-ben zajlott Lengyelországban. Akkor Krakkó egyes kerületei is politikai autonómiával rendelkező, demokratikus helyi önkormányzatokat alakítottak.
Történelmi városnegyedek
[szerkesztés]
Krakkó legősibb részei a 18. század végén egyesültek. Ezek:
- az Óváros a Wawellel (a királyi várral és a Waweli székesegyházzal), körülöttük az egykori városfal vonalánál fekvő Planty nevű parkkal,
- Nowy Świat, Piasek, Czarna Wieś az Óvárostól nyugatra, napjainkban a Három Jós Útja (Aleja Trzech Wieszczy) vezet arra
- a Stradom keresztény és a Kazimierz zsidó negyed a Waweltől délkeletre,
- Kleparz az Óvárostól északra,
- Okół az Óvárostól délre.
Az osztrák uralom alatt és a Krakkói Köztársaság idejében gyakran változott a közigazgatási felosztás. A város határai mégsem változtak, annak ellenére, hogy Krakkó fejlődött és a népesség száma emelkedett. A város területe csak 1910-1915 körül kezdett gyarapodni Juliusz Leo polgármester idején.[1] A terület majdnem hétszeresére nőtt és a várost 22 kerületre osztották úgy, hogy 14 új kerületet alakítottak ki.
Az 1941. évi városszervezéskor további új területeket csatoltak a városhoz, amelyeken 30 új kerületet hoztak létre. Ezzel 52-re nőtt a kerületek száma.[2]
A második világháború után, 1951 és 1973 között az alábbi kerületekre oszlott a város: Óváros, Zwierzyniec (szó szerint „állatkert”, de egy kerület neve), Kleparz, Grzegórzki, Podgórze (eredetileg az Osztrák–Magyar Monarchia idején alakult ki), Nowa Huta (a kommunista rezsim munkásvárosa a fémmű körül). 1973-ban két további kerületet alakítottak ki: Śródmieście, és Krowodrza.
Kerületek 1990 óta
[szerkesztés]Krakkóban 1990-ben 18, önkormányzattal rendelkező kerületet alakítottak ki, ezeket római számmal jelölik. Egyesek elnevezéséről ma is viták folynak. 2014-ben az egyes kerületek jellemzői a következők voltakː
| Szám | Név | Terület (ha) |
Állandó lakosok száma |
Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|---|
| I. | Stare Miasto | 556,76 | 35 573 | 6382,82 |
| II. | Grzegórzki | 584,52 | 29 230 | 5000,68 |
| III. | Prądnik Czerwony | 643,79 | 47 775 | 7420,90 |
| IV. | Prądnik Biały | 2341,87 | 69 135 | 2952,13 |
| V. | Krowodrza | 561,90 | 31 870 | 5671,83 |
| VI. | Dzielnica VI Bronowice | 955,96 | 23 465 | 2454,60 |
| VII. | Zwierzyniec | 2873,10 | 20 454 | 711,91 |
| VIII. | Dębniki | 4618,87 | 59 395 | 1295,92 |
| IX. | Łagiewniki-Borek Fałęcki | 541,51 | 14 859 | 2743,99 |
| X. | Swoszowice | 2560,40 | 25 608 | 1000,16 |
| XI. | Podgórze Duchackie | 954,00 | 52 859 | 5540,78 |
| XII. | Bieżanów-Prokocim | 1847,39 | 63 026 | 3411,62 |
| XIII. | Podgórze | 2566,71 | 34 045 | 1326,41 |
| XIV. | Czyżyny | 1225,68 | 26 699 | 2178,30 |
| XV. | Mistrzejowice | 559,00 | 53 015 | 9483,90 |
| XVI. | Bieńczyce | 369,90 | 42 633 | 11525,55 |
| XVII. | Wzgórza Krzesławickie | 2381,55 | 20 303 | 852,51 |
| XVIII. | Nowa Huta | 6540,99 | 54 588 | 834,55 |
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Podział administracyjny Krakowa című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
