„Zsolnai kerület” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
történet |
→Története: kieg |
||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
A kerület mai terüle 1922-ig Trencsén, Turóc, Árva és Liptó |
A kerület mai terüle 1922-ig [[Trencsén vármegye|Trencsén]], [[Turóc vármegye|Turóc]], [[Árva vármegye|Árva]] és [[Liptó vármegye|Liptó vármegyéhez]] tartozott. 1923 és 1928 között, amikor Szlovákia hat [[Nagymegye (Csehszlovákia)|nagymegyére]] volt felosztva, nagy része [[Vágmente megye|Vágmente megyéhez]] tartozott, csak a mai [[Rózsahegyi járás|Rózsahegyi]] és [[Liptószentmiklósi járás]]ok tartoztak [[Tátraalja megye|Tátraalja megyéhez]]. 1928-ban a megyék átmenetileg megszűntek, 1938 után viszont ismét hat megyét szerveztek az első bécsi döntés következtében lecsökkent területű Szlovákiában, melyek közül az 1922-ig Trencsén vármegyéhez tartozott nyugati rész az újászervezett nagyobb [[Trencsén megye|Trencsén megyéhez]] került, a keleti rész pedig [[Tátra megye|Tátra megyéhez]]. Ez a beosztás 1945-ig volt érvényben, majd a megyék ismét megszűntek. |
||
1949-ben Szlovákiát |
1949-ben Szlovákiát harmadszor is hat nagyobb közigazgatási egységre osztották, de ezek neve most már kerület volt. A Zsolnai kerület első ízben ekkor jött létre és 1960-ig állt fenn. Akkori területe a mainál valamivel nagyobb volt, mivel a ma a [[Trencséni kerület]]hez tartozó [[Illavai járás|Illavai]], [[Nagybiccsei járás|Nagybiccsei]] és [[Vágbesztercei járás]]ok is ide tartoztak. 1960-ban a kerületek száma háromra csökkent, és a Zsolnai kerület teljes egészében beolvadt a [[Közép-Szlovákiai kerület]]be, 1990-ben viszont ismét megszűnt a kerületi beosztás. |
||
A mai kerület 1996-ban |
A mai Zsolnai kerület 1996-ban, a független Szlovákia új közigazgatási beosztásának kialakításakor alakult meg. |
||
==Járások== |
==Járások== |
||
A lap 2011. május 20., 16:33-kori változata
| Zsolnai kerület (Žilinský kraj) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Székhely | Zsolna | ||
| Polgármester | Juraj Blanár | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 691 613 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 101,89 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6788 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 13′ 22″, k. h. 18° 44′ 22″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 22″, k. h. 18° 44′ 22″ | |||
| Zsolnai kerület weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsolnai kerület témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
A Zsolnai kerület (szlovákul Žilinský kraj) közigazgatási egység Észak-Szlovákiában. Északról Csehország és Lengyelország, nyugatról a Trencséni kerület, délről a Besztercebányai kerület, keletről az Eperjesi kerület határolja.
Területe 6788 km², lakosainak száma 692 332 fő (2001), székhelye Zsolna (Žilina). Lakosai közül 660 fő, vagyis 0,1% magyar nemzetiségű.[2]
A kerület nagy része a Kárpátokban fekszik. Nyugaton a Fehér-Kárpátok a morva határig, északi részén a Tátra a lengyel határig. Nagyobb tájegységei a Nagy-Fátra, a Kis-Fátra, legjelentősebb folyói a Vág, a Turóc és az Árva.
Története
A kerület mai terüle 1922-ig Trencsén, Turóc, Árva és Liptó vármegyéhez tartozott. 1923 és 1928 között, amikor Szlovákia hat nagymegyére volt felosztva, nagy része Vágmente megyéhez tartozott, csak a mai Rózsahegyi és Liptószentmiklósi járások tartoztak Tátraalja megyéhez. 1928-ban a megyék átmenetileg megszűntek, 1938 után viszont ismét hat megyét szerveztek az első bécsi döntés következtében lecsökkent területű Szlovákiában, melyek közül az 1922-ig Trencsén vármegyéhez tartozott nyugati rész az újászervezett nagyobb Trencsén megyéhez került, a keleti rész pedig Tátra megyéhez. Ez a beosztás 1945-ig volt érvényben, majd a megyék ismét megszűntek.
1949-ben Szlovákiát harmadszor is hat nagyobb közigazgatási egységre osztották, de ezek neve most már kerület volt. A Zsolnai kerület első ízben ekkor jött létre és 1960-ig állt fenn. Akkori területe a mainál valamivel nagyobb volt, mivel a ma a Trencséni kerülethez tartozó Illavai, Nagybiccsei és Vágbesztercei járások is ide tartoztak. 1960-ban a kerületek száma háromra csökkent, és a Zsolnai kerület teljes egészében beolvadt a Közép-Szlovákiai kerületbe, 1990-ben viszont ismét megszűnt a kerületi beosztás.
A mai Zsolnai kerület 1996-ban, a független Szlovákia új közigazgatási beosztásának kialakításakor alakult meg.
Járások
A kerület a következő 11 járásból (okres) áll.
- Alsókubini járás (Okres Dolný Kubín), székhelye Alsókubin (Dolný Kubín)
- Csacai járás (Okres Čadca), székhelye Csaca (Čadca)
- Kiszucaújhelyi járás (Okres Kysucké Nové Mesto), székhelye Kiszucaújhely (Kysucké Nové Mesto)
- Liptószentmiklósi járás (Okres Liptovský Mikuláš), székhelye Liptószentmiklós (Liptovský Mikuláš)
- Nagybiccsei járás (Okres Bytča), székhelye Nagybiccse (Bytča)
- Námesztói járás (Okres Námestovo), székhelye Námesztó (Námestovo)
- Rózsahegyi járás (Okres Ružomberok), székhelye Rózsahegy (Ružomberok),
- Stubnyafürdői járás (Okres Turčianske Teplice), székhelye Stubnyafürdő (Turčianske Teplice)
- Turdossini járás (Okres Tvrdošín), székhelye Turdossin (Tvrdošín)
- Turócszentmártoni járás (Okres Martin), székhelye Turócszentmárton (Martin)
- Zsolnai járás (Okres Žilina), székhelye Zsolna (Žilina)
Források
Pavol Korec és társai. Kraje a okresy Slovenska – Nové administratívne členenie (Szlovákia kerületei és járásai – az új közigazgatási felosztás) (szlovák nyelven). Bratislava: Q111. ISBN 80-85401-58-4 (1997)
Jegyzetek
- ↑ Počet obyvateľov podľa pohlavia vo všetkých krajoch SR k 1. 1. 2021 (szlovák nyelven). Szlovák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
- ↑ A 2001-es népszámlálási adatok alapján.
