„Gordon Brown” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Kis igazítás a bevezetőn
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
131 512 szerkesztés
a kisebb formai javítások
43. sor: 43. sor:
'''James Gordon Brown''' ([[Glasgow]], [[1951]]. [[február 20.]]) [[2007]]. [[június 27.]] és 2010. május 11. között az [[Egyesült Királyság]] miniszterelnöke; [[2007]]. [[június 24.|június 24-étől]] [[2010]]. [[május 11.|május 11-éig]] a brit [[Munkáspárt (Egyesült Királyság)|Munkáspárt]] ([[angol nyelv|angolul]] ''Labour Party'') vezetője volt, 2005 óta Kirkcaldy and Cowdenbeath körzet képviselője a parlamentben. Címeit – a parlamenti képviselői mandátumot leszámítva – a Munkáspárton belüli választások eredményeképp [[Tony Blair]] leköszönő miniszterelnöktől „örökölte meg”.
'''James Gordon Brown''' ([[Glasgow]], [[1951]]. [[február 20.]]) [[2007]]. [[június 27.]] és 2010. május 11. között az [[Egyesült Királyság]] miniszterelnöke; [[2007]]. [[június 24.|június 24-étől]] [[2010]]. [[május 11.|május 11-éig]] a brit [[Munkáspárt (Egyesült Királyság)|Munkáspárt]] ([[angol nyelv|angolul]] ''Labour Party'') vezetője volt, 2005 óta Kirkcaldy and Cowdenbeath körzet képviselője a parlamentben. Címeit – a parlamenti képviselői mandátumot leszámítva – a Munkáspárton belüli választások eredményeképp [[Tony Blair]] leköszönő miniszterelnöktől „örökölte meg”.


==Életrajza==
== Életrajza ==
Tizenhat évesen egy rögbimeccs közben megsérült, így fél szemére vak.<ref>http://index.hu/politika/kulfold/gb5398/</ref> 1983-ban doktorált az Edinburghi Egyetemen. Ugyanabban az évben lett parlamenti képviselő: munkáspárti színekben képviselte Dumferline East választókerületét 2005-ig. Mint miniszterelnök, viseli a Kincstár első lordja és a közszolgálatért felelős miniszter címét is.
Tizenhat évesen egy rögbimeccs közben megsérült, így fél szemére vak.<ref>http://index.hu/politika/kulfold/gb5398/</ref> 1983-ban doktorált az Edinburghi Egyetemen. Ugyanabban az évben lett parlamenti képviselő: munkáspárti színekben képviselte Dumferline East választókerületét 2005-ig. Mint miniszterelnök, viseli a Kincstár első lordja és a közszolgálatért felelős miniszter címét is.


[[1992]]. [[július 18.|július 18-ától]] 1997. május 2-áig a munkáspárti árnyékkormány [[pénzügyminiszter]]i feladatát látta el. [[1997]]. [[május 2.]] és [[2007]]. [[június 27.|június 27-e]] között az [[Egyesült Királyság]] [[Munkáspárt (Egyesült Királyság)|munkáspárti]] pénzügyminisztere ''(Chancellor of the Exchequer)'' volt.
[[1992]]. [[július 18.|július 18-ától]] 1997. május 2-áig a munkáspárti árnyékkormány [[pénzügyminiszter]]i feladatát látta el. [[1997]]. [[május 2.]] és [[2007]]. [[június 27.|június 27-e]] között az [[Egyesült Királyság]] [[Munkáspárt (Egyesült Királyság)|munkáspárti]] pénzügyminisztere ''(Chancellor of the Exchequer)'' volt.


Pénzügyminisztersége alatt jelentős változások történtek a brit monetáris politikában; többek között a kamat mértékének meghatározási jogát a [[Bank of England]]-re, a brit jegybankra ruházták át.
Pénzügyminisztersége alatt jelentős változások történtek a brit monetáris politikában; többek között a kamat mértékének meghatározási jogát a [[Bank of England]]-re, a brit jegybankra ruházták át.
52. sor: 52. sor:
Mint miniszterelnök, hatalomra jutása után megfontolta az előrehozott választás kiírását; a "majdnem-választás", miután elmaradt, jelentős népszerűség-esést hozott számára. [[2008]]-ban a Munkáspárt népszerűsége, mint a felmérésekből és időközi választásokból kiderült, mélypontra került. Ehhez hozzájárult, hogy [[David Cameron]] ellenzéki [[Konzervatív Párt(Egyesült Királyság)|konzervatív]] vezető követelései ellenére sem volt hajlandó népszavazást kiírni a [[lisszaboni szerződés]]ről. A válság miatt népszerűsége átmenetileg emelkedett, ám a [[2009]] májusában kirobbant brit költségtérítési botrány azt még inkább megtépázta. Noha kormányának több tagja is lemondott, és egyikük a [[miniszterelnök]]öt is erre szólította fel<ref>http://index.hu/kulfold/2009/06/05/elkezdte_a_kabinetatalakitast_brown/</ref>, 2009. [[június 5.|június 5-én]] bejelentette kormányának átalakítását, és felindulva kijelentette: "Habár a Munkáspárt fájdalmas vereséget szenvedett, nem hátrálok meg. Folytatom a munkámat. Ha úgy gondolnám, nem én vagyok az az ember, akinek szembe kell néznie ezekkel a kihívásokkal, nem állnék itt. Megvan a hitem ahhoz, amit csinálok...Nem szoktam elmenekülni a nehéz feladatok elől".<ref>http://index.hu/kulfold/2009/06/05/gordon_brown_nem_mond_le/</ref>
Mint miniszterelnök, hatalomra jutása után megfontolta az előrehozott választás kiírását; a "majdnem-választás", miután elmaradt, jelentős népszerűség-esést hozott számára. [[2008]]-ban a Munkáspárt népszerűsége, mint a felmérésekből és időközi választásokból kiderült, mélypontra került. Ehhez hozzájárult, hogy [[David Cameron]] ellenzéki [[Konzervatív Párt(Egyesült Királyság)|konzervatív]] vezető követelései ellenére sem volt hajlandó népszavazást kiírni a [[lisszaboni szerződés]]ről. A válság miatt népszerűsége átmenetileg emelkedett, ám a [[2009]] májusában kirobbant brit költségtérítési botrány azt még inkább megtépázta. Noha kormányának több tagja is lemondott, és egyikük a [[miniszterelnök]]öt is erre szólította fel<ref>http://index.hu/kulfold/2009/06/05/elkezdte_a_kabinetatalakitast_brown/</ref>, 2009. [[június 5.|június 5-én]] bejelentette kormányának átalakítását, és felindulva kijelentette: "Habár a Munkáspárt fájdalmas vereséget szenvedett, nem hátrálok meg. Folytatom a munkámat. Ha úgy gondolnám, nem én vagyok az az ember, akinek szembe kell néznie ezekkel a kihívásokkal, nem állnék itt. Megvan a hitem ahhoz, amit csinálok...Nem szoktam elmenekülni a nehéz feladatok elől".<ref>http://index.hu/kulfold/2009/06/05/gordon_brown_nem_mond_le/</ref>


==Pályafutása==
== Pályafutása ==
A Kirkcaldy High School, majd a University of Edinburgh tanulója volt. Diplomáját ''first class honours'' (summa cum laude) minősítéssel szerezte történelem szakon, majd itt doktorált (disszertációja: ''The Labour Party and Political Change in Scotland 1918-29'' (A munkáspárt és a politikai változások Skóciában 1918-29)). [[Edinburgh]]ban, majd a Glasgow College of Technologyn oktatott. Ezután a skót televíziónál lett újságíró. Az [[1979]]-es választásokon Edinburgh South választókörzetben Michael Ancram konzervatív jelölt ellen szenvedett vereséget.
A Kirkcaldy High School, majd a University of Edinburgh tanulója volt. Diplomáját ''first class honours'' (summa cum laude) minősítéssel szerezte történelem szakon, majd itt doktorált (disszertációja: ''The Labour Party and Political Change in Scotland 1918-29'' (A munkáspárt és a politikai változások Skóciában 1918-29)). [[Edinburgh]]ban, majd a Glasgow College of Technologyn oktatott. Ezután a skót televíziónál lett újságíró. Az [[1979]]-es választásokon Edinburgh South választókörzetben Michael Ancram konzervatív jelölt ellen szenvedett vereséget.


[[1983]] és [[2005]] között Dunfermline East körzet képviselője volt a brit törvényhozásban, [[1985]]-ben az ellenzék kereskedelem- és iparügyi ''(Trade and Industry)'' szószólója lett. [[1986|Egy évvel később]] adta ki [[James Maxton]] életrajzát. Különböző tisztségei voltak a munkáspárti árnyékkormányban([[1987]]-[[1989]]: ''Shadow Chief Secretary to the Treasury'', 1989-[[1992]]: ''Shadow Secretary of State for Trade and Industry'', [[1992]]-től: ''Shadow Chancellor'').
[[1983]] és [[2005]] között Dunfermline East körzet képviselője volt a brit törvényhozásban, [[1985]]-ben az ellenzék kereskedelem- és iparügyi ''(Trade and Industry)'' szószólója lett. [[1986|Egy évvel később]] adta ki [[James Maxton]] életrajzát. Különböző tisztségei voltak a munkáspárti árnyékkormányban([[1987]]-[[1989]]: ''Shadow Chief Secretary to the Treasury'', 1989-[[1992]]: ''Shadow Secretary of State for Trade and Industry'', [[1992]]-től: ''Shadow Chancellor'').


[[John Smith]] [[1994]]. májusi hirtelen halálát követően a pártvezetőség egyik esélyese lett [[Tony Blair]] ellenében. A pletykák szerint a belső harcok lezárása érdekében Blair és Brown egy [[gentlemen's agreement]] keretében megegyeztek arról, hogy Brown nem indult a párt elnökválasztásán, cserébe Blair, amennyiben miniszterelnök lesz, egy meghatározott idő után lemond tisztségeiről Brown javára. A megegyezés állítólag az azóta megszűnt Granita étteremben köttetett (ezért olykor Granita paktumnak is nevezik). Noha mindkét politikus még a létét is tagadja ennek, vagy bármiféle paktum létének, egyes híresztelések szerint Tony Blair lemondásában ez is közrejátszott.
[[John Smith]] [[1994]]. májusi hirtelen halálát követően a pártvezetőség egyik esélyese lett [[Tony Blair]] ellenében. A pletykák szerint a belső harcok lezárása érdekében Blair és Brown egy [[gentlemen's agreement]] keretében megegyeztek arról, hogy Brown nem indult a párt elnökválasztásán, cserébe Blair, amennyiben miniszterelnök lesz, egy meghatározott idő után lemond tisztségeiről Brown javára. A megegyezés állítólag az azóta megszűnt Granita étteremben köttetett (ezért olykor Granita paktumnak is nevezik). Noha mindkét politikus még a létét is tagadja ennek, vagy bármiféle paktum létének, egyes híresztelések szerint Tony Blair lemondásában ez is közrejátszott.
61. sor: 61. sor:
Az ország történetének második egyhuzamban leghosszabban szolgáló pénzügyminisztere [[Nicholas Vansittart]] ([[1812]]-[[1823]]) után, a leghosszabb ideig szolgáló [[Munkáspárt (Egyesült Királyság)|munkáspárti]] pénzügyminisztere, és a második leghosszabb ideig a tisztséget viselő politikusa [[William Gladstone]] után, aki több részletben ugyan, de összesen 12 évig és négy hónapig volt [[Nagy-Britannia]] pénzügyminisztere 1852 és 1882 között.
Az ország történetének második egyhuzamban leghosszabban szolgáló pénzügyminisztere [[Nicholas Vansittart]] ([[1812]]-[[1823]]) után, a leghosszabb ideig szolgáló [[Munkáspárt (Egyesült Királyság)|munkáspárti]] pénzügyminisztere, és a második leghosszabb ideig a tisztséget viselő politikusa [[William Gladstone]] után, aki több részletben ugyan, de összesen 12 évig és négy hónapig volt [[Nagy-Britannia]] pénzügyminisztere 1852 és 1882 között.


==Jegyzetek==
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{források}}
==Források==
== Források ==
==Külső hivatkozások==
== Külső hivatkozások ==
{{Commonscat|Gordon Brown}}
{{Commonskat|Gordon Brown}}
* [http://www.hm-treasury.gov.uk/about/ministerial_profiles/minprofile_brown.cfm A brit pénzügyminiszter honlapja]
* [http://www.hm-treasury.gov.uk/about/ministerial_profiles/minprofile_brown.cfm A brit pénzügyminiszter honlapja]


A lap 2010. szeptember 3., 17:23-kori változata

Gordon Brown
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke
Hivatali idő
2007. június 27. – 2010. május 11.
ElődTony Blair
UtódDavid Cameron
Az Egyesült Királyság pénzügyminisztere
Hivatali idő
1997. május 2. – 2007. június 27.
ElődKenneth Clarke
UtódAlistair Darling
Az Egyesült Királyság árnyékkormányának pénzügyminisztere
Hivatali idő
1992. július 18. – 1997. május 2.
ElődJohn Smith
UtódKenneth Clarke
Született1951. február 20. (73 éves)[1][2][3][4][5]
Giffnock[1]
PártMunkáspárt (Egyesült Királyság)
SzüleiBunty Souter
Rev. John Ebenezer Brown
HázastársaSarah Brown
Gyermekei
  • John Macaulay Brown
  • James Fraser Brown
  • Jennifer Jane Brown
Foglalkozásakadémikus, újságíró
Iskolái
  • Edinburgh-i Egyetem (PhD, történettudomány)
  • Kirkcaldy High School
  • Acland Burghley School
  • Wellfield Middle School
Valláspresbiteriánus
DíjakHonorary Fellow of the Royal Society of Edinburgh
[6] A Downing Street 10, a miniszterelnök irodájának weboldala
Gordon Brown aláírása
Gordon Brown aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Gordon Brown témájú médiaállományokat.

James Gordon Brown (Glasgow, 1951. február 20.) 2007. június 27. és 2010. május 11. között az Egyesült Királyság miniszterelnöke; 2007. június 24-étől 2010. május 11-éig a brit Munkáspárt (angolul Labour Party) vezetője volt, 2005 óta Kirkcaldy and Cowdenbeath körzet képviselője a parlamentben. Címeit – a parlamenti képviselői mandátumot leszámítva – a Munkáspárton belüli választások eredményeképp Tony Blair leköszönő miniszterelnöktől „örökölte meg”.

Életrajza

Tizenhat évesen egy rögbimeccs közben megsérült, így fél szemére vak.[7] 1983-ban doktorált az Edinburghi Egyetemen. Ugyanabban az évben lett parlamenti képviselő: munkáspárti színekben képviselte Dumferline East választókerületét 2005-ig. Mint miniszterelnök, viseli a Kincstár első lordja és a közszolgálatért felelős miniszter címét is.

1992. július 18-ától 1997. május 2-áig a munkáspárti árnyékkormány pénzügyminiszteri feladatát látta el. 1997. május 2. és 2007. június 27-e között az Egyesült Királyság munkáspárti pénzügyminisztere (Chancellor of the Exchequer) volt.

Pénzügyminisztersége alatt jelentős változások történtek a brit monetáris politikában; többek között a kamat mértékének meghatározási jogát a Bank of England-re, a brit jegybankra ruházták át.

Mint miniszterelnök, hatalomra jutása után megfontolta az előrehozott választás kiírását; a "majdnem-választás", miután elmaradt, jelentős népszerűség-esést hozott számára. 2008-ban a Munkáspárt népszerűsége, mint a felmérésekből és időközi választásokból kiderült, mélypontra került. Ehhez hozzájárult, hogy David Cameron ellenzéki konzervatív vezető követelései ellenére sem volt hajlandó népszavazást kiírni a lisszaboni szerződésről. A válság miatt népszerűsége átmenetileg emelkedett, ám a 2009 májusában kirobbant brit költségtérítési botrány azt még inkább megtépázta. Noha kormányának több tagja is lemondott, és egyikük a miniszterelnököt is erre szólította fel[8], 2009. június 5-én bejelentette kormányának átalakítását, és felindulva kijelentette: "Habár a Munkáspárt fájdalmas vereséget szenvedett, nem hátrálok meg. Folytatom a munkámat. Ha úgy gondolnám, nem én vagyok az az ember, akinek szembe kell néznie ezekkel a kihívásokkal, nem állnék itt. Megvan a hitem ahhoz, amit csinálok...Nem szoktam elmenekülni a nehéz feladatok elől".[9]

Pályafutása

A Kirkcaldy High School, majd a University of Edinburgh tanulója volt. Diplomáját first class honours (summa cum laude) minősítéssel szerezte történelem szakon, majd itt doktorált (disszertációja: The Labour Party and Political Change in Scotland 1918-29 (A munkáspárt és a politikai változások Skóciában 1918-29)). Edinburghban, majd a Glasgow College of Technologyn oktatott. Ezután a skót televíziónál lett újságíró. Az 1979-es választásokon Edinburgh South választókörzetben Michael Ancram konzervatív jelölt ellen szenvedett vereséget.

1983 és 2005 között Dunfermline East körzet képviselője volt a brit törvényhozásban, 1985-ben az ellenzék kereskedelem- és iparügyi (Trade and Industry) szószólója lett. Egy évvel később adta ki James Maxton életrajzát. Különböző tisztségei voltak a munkáspárti árnyékkormányban(1987-1989: Shadow Chief Secretary to the Treasury, 1989-1992: Shadow Secretary of State for Trade and Industry, 1992-től: Shadow Chancellor).

John Smith 1994. májusi hirtelen halálát követően a pártvezetőség egyik esélyese lett Tony Blair ellenében. A pletykák szerint a belső harcok lezárása érdekében Blair és Brown egy gentlemen's agreement keretében megegyeztek arról, hogy Brown nem indult a párt elnökválasztásán, cserébe Blair, amennyiben miniszterelnök lesz, egy meghatározott idő után lemond tisztségeiről Brown javára. A megegyezés állítólag az azóta megszűnt Granita étteremben köttetett (ezért olykor Granita paktumnak is nevezik). Noha mindkét politikus még a létét is tagadja ennek, vagy bármiféle paktum létének, egyes híresztelések szerint Tony Blair lemondásában ez is közrejátszott.

Az ország történetének második egyhuzamban leghosszabban szolgáló pénzügyminisztere Nicholas Vansittart (1812-1823) után, a leghosszabb ideig szolgáló munkáspárti pénzügyminisztere, és a második leghosszabb ideig a tisztséget viselő politikusa William Gladstone után, aki több részletben ugyan, de összesen 12 évig és négy hónapig volt Nagy-Britannia pénzügyminisztere 1852 és 1882 között.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Paul Routledge: I could still be prime minister, says Brown, 1998. január 11. [2010. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 12.)
  2. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ ctpr2BTB
  5. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ http://www.number10.gov.uk/
  7. ↑ http://index.hu/politika/kulfold/gb5398/
  8. ↑ http://index.hu/kulfold/2009/06/05/elkezdte_a_kabinetatalakitast_brown/
  9. ↑ http://index.hu/kulfold/2009/06/05/gordon_brown_nem_mond_le/

Források

Külső hivatkozások

Commons:Category:Gordon Brown
A Wikimédia Commons tartalmaz Gordon Brown témájú médiaállományokat.
Ez a politikusról vagy diplomatáról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gordon_Brown&oldid=8352704”