„Nominalizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: uk:Номіналізм |
a Bot: következő hozzáadása: kaa:Nominalizm |
||
| 31. sor: | 31. sor: | ||
[[it:Nominalismo]] |
[[it:Nominalismo]] |
||
[[ja:唯名論]] |
[[ja:唯名論]] |
||
[[kaa:Nominalizm]] |
|||
[[lt:Nominalizmas]] |
[[lt:Nominalizmas]] |
||
[[nl:Nominalisme]] |
[[nl:Nominalisme]] |
||
A lap 2009. szeptember 8., 15:53-kori változata
A nominalizmus (a latin nomen (név) szóból származik), középkori filozófiai irányzat, amely az általános fogalmakat csupán az egyedi tárgyak neveinek tekintette.
A nominalizmus – ami a realizmus ellentéte – azt állította, hogy valóságosan csak az egyes partikulárék, egyedi tulajdonságokkal rendelkező dolgok léteznek. Az általános, univerzális fogalmak pedig úgy keletkeznek, hogy gondolkodásunkkal a dolgokról elvonatkoztatunk, ezért ezek az univerzálék nem létezhetnek a dolgoktól függetlenül, csupán csak az emberi szellemben.
A nominalizmus arisztotelészi gyökerekből táplálkozott, aki azt állította, hogy a létező nem más, mint szubsztancia.
Johannes Roscelinus (1050-1142) szerint az univerzáliák nem mások, mint puszta szavak.
A XI-XIV. század ismert nominalista gondolkodói voltak Roscellinus, Duns Scotus és William Ockham.
A modern nominalizmus szerint a tulajdonságok nem nyelvi entitások, hanem dolgok osztályai segítségével értelmezhetők. Az osztályok nem léteznek az őket alkotó dolgok nélkül.