„Régiakadémiatelep” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Bot: dátumlinkek javítása |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
[[Rákoskeresztúr]] területének egy része, az [[1873]]-ban [[Podmaniczky család|Podmaniczky Zsuzsannával]] kötött házassága révén került gróf [[Vigyázó Sándor]] tulajdonába. Fia, [[Vigyázó Ferenc|Ferenc]], neves jogász és a főrendiház tagja, utód nélkül halt meg, és birtokait, valamint értékes gyűjteményeit – apja akaratának megfelelően – a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudományos Akadémiára]] hagyta. A mezőgazdasági területek parcellázását az új tulajdonos, az [[MTA]] kezdeményezte, és így alakult ki az [[1930]]-as években [[Rákoskeresztúr]] község részeként a családi házas Régiakadémiatelep, majd [[1950]]. [[január 1 |
[[Rákoskeresztúr]] területének egy része, az [[1873]]-ban [[Podmaniczky család|Podmaniczky Zsuzsannával]] kötött házassága révén került gróf [[Vigyázó Sándor]] tulajdonába. Fia, [[Vigyázó Ferenc|Ferenc]], neves jogász és a főrendiház tagja, utód nélkül halt meg, és birtokait, valamint értékes gyűjteményeit – apja akaratának megfelelően – a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudományos Akadémiára]] hagyta. A mezőgazdasági területek parcellázását az új tulajdonos, az [[MTA]] kezdeményezte, és így alakult ki az [[1930]]-as években [[Rákoskeresztúr]] község részeként a családi házas Régiakadémiatelep, majd [[1950]]. [[január 1.|január 1-je]] után, már [[Budapest]] részeként az [[Akadémiaújtelep]]. |
||
==Fekvése== |
==Fekvése== |
||
A lap 2008. augusztus 26., 20:10-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 áprilisából) |
A Régiakadémiatelep Budapest XVII. kerületének része.
Története
Rákoskeresztúr területének egy része, az 1873-ban Podmaniczky Zsuzsannával kötött házassága révén került gróf Vigyázó Sándor tulajdonába. Fia, Ferenc, neves jogász és a főrendiház tagja, utód nélkül halt meg, és birtokait, valamint értékes gyűjteményeit – apja akaratának megfelelően – a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. A mezőgazdasági területek parcellázását az új tulajdonos, az MTA kezdeményezte, és így alakult ki az 1930-as években Rákoskeresztúr község részeként a családi házas Régiakadémiatelep, majd 1950. január 1-je után, már Budapest részeként az Akadémiaújtelep.
Fekvése
Keleten Rákosliget, északon a Cinkotai Parkerdő, míg nyugaton az Egis Gyógyszergyár Bökényföldi úti üzeme határolja. Része még a Szőlőhegyként nevezett mezőgazdasági terület is, ahol nevéhez hűen szőlőtermesztés folyik.
Közlekedés
A kerület egyik legforgalmasabb útja, a Cinkotai út a városrész nyugati szélén halad. Busszal az Örs vezér teréről a 76-os és a 176-os autóbuszokkal, míg Rákoskeresztúr felől a 180-as autóbusszal lehet elérni. Önálló vasútállomása nincs.
| Kerületrészek |  | |
|---|---|---|
| Látnivalók, műemlékek | ||
| Kultúra | ||
| Természeti értékek | ||
| Közterületek | ||
| Vasútállomások, megállóhelyek | Akadémiaújtelep • Rákoscsaba • Rákoscsaba-Újtelep • Rákoshegy • Rákoskeresztúr (megszűnt) • Rákoskert • Rákosliget | |