„Uracil” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
A cikkezdeményt az angol wiki oldala, és egyéb források alapján írtam. |
két linkelés kimaradt |
||
| 36. sor: | 36. sor: | ||
}} |
}} |
||
Az '''uracil''' szilárd, kristályos vegyület, egyike az [[Ribonukleinsav|RNS]]-ben előforduló négy [[nukleobázis]]nak. A természetben is előforduló, gyakori pirimidinszármazék.<ref name="Garrett1">{{cite book|title=Principals of Biochemistry with a Human Focus|vauthors=Garrett RH, Grisham CM|publisher=Brooks/Cole Thomson Learning|year=1997|location=United States}}</ref> Az RNS-ben az uracil két [[hidrogénkötés]]sel az [[adenin]]hez kapcsolódik, ezzel bázispárt képezve. A DNS-ben az uracil helyett [[timin]] szerepel. Az uracilon kívül az RNS másik három nukleobázisa az adenin, a [[guanin]] és a [[citozin]], melyeket rendre A, G és C betűvel jelölnek, míg az uracil jele U. |
Az '''uracil''' szilárd, kristályos vegyület, egyike az [[Ribonukleinsav|RNS]]-ben előforduló négy [[nukleobázis]]nak. A természetben is előforduló, gyakori pirimidinszármazék.<ref name="Garrett1">{{cite book|title=Principals of Biochemistry with a Human Focus|vauthors=Garrett RH, Grisham CM|publisher=Brooks/Cole Thomson Learning|year=1997|location=United States}}</ref> Az RNS-ben az uracil két [[hidrogénkötés]]sel az [[adenin]]hez kapcsolódik, ezzel bázispárt képezve. A [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]]-ben az uracil helyett [[timin]] szerepel. Az uracilon kívül az RNS másik három nukleobázisa az adenin, a [[guanin]] és a [[citozin]], melyeket rendre A, G és C betűvel jelölnek, míg az uracil jele U. |
||
[[Alberto Ascoli]]nak sikerült először uracilt előállítani 1900-ban, [[élesztőgomba]] [[Nukleinsavak|nukleinsavának]] [[hidrolízis]]ével.<ref>{{cite journal|vauthors=Ascoli A|date=1900|title=Ueber ein neues Spaltungsprodukt des Hefenucleins|trans-title=On a new cleavage product of nucleic acid from yeast|url=https://books.google.com/books?id=SXtNAAAAYAAJ&pg=PA161#v=onepage&q&f=false|journal=Zeitschrift für Physiologische Chemie|volume=31|issue=1–2|pages=161–4|doi=10.1515/bchm2.1901.31.1-2.161|archive-url=https://web.archive.org/web/20180512002431/https://books.google.com/books?id=SXtNAAAAYAAJ&pg=PA161|archive-date=12 May 2018}}</ref> |
[[Alberto Ascoli]]nak sikerült először uracilt előállítani 1900-ban, [[élesztőgomba]] [[Nukleinsavak|nukleinsavának]] [[hidrolízis]]ével.<ref>{{cite journal|vauthors=Ascoli A|date=1900|title=Ueber ein neues Spaltungsprodukt des Hefenucleins|trans-title=On a new cleavage product of nucleic acid from yeast|url=https://books.google.com/books?id=SXtNAAAAYAAJ&pg=PA161#v=onepage&q&f=false|journal=Zeitschrift für Physiologische Chemie|volume=31|issue=1–2|pages=161–4|doi=10.1515/bchm2.1901.31.1-2.161|archive-url=https://web.archive.org/web/20180512002431/https://books.google.com/books?id=SXtNAAAAYAAJ&pg=PA161|archive-date=12 May 2018}}</ref> |
||
| 50. sor: | 50. sor: | ||
== Tulajdonságok == |
== Tulajdonságok == |
||
Az uracil [[Heterociklusos vegyület|heterociklusos]], [[Aromás vegyületek|aromás vegyület]], molekulája két szubsztituens [[ketocsoport]]ot tartalmaz. Szerkezete planáris (vagyis egy síkban fekvő). Az uracil a timin demetilált formája, vagyis a timinnél jelenlévő [[metilcsoport]] hiányzik az uracilból. Az uracil |
Az uracil [[Heterociklusos vegyület|heterociklusos]], [[Aromás vegyületek|aromás vegyület]], molekulája két szubsztituens [[ketocsoport]]ot tartalmaz. Szerkezete planáris (vagyis egy síkban fekvő). Az uracil a timin demetilált formája, vagyis a timinnél jelenlévő [[metilcsoport]] hiányzik az uracilból. Az uracil [[tautomer]]ei közül a keto (laktám) alak, a pirimidin-2,4(1''H'',3''H'')-dion a leggyakoribb. |
||
[[Etanol]]ban és [[dietil-éter]]ben nagyon jól, vízben csekély mértékben oldódik.<ref name="crc97"/> |
[[Etanol]]ban és [[dietil-éter]]ben nagyon jól, vízben csekély mértékben oldódik.<ref name="crc97"/> |
||
A lap 2020. április 3., 20:24-kori változata
| Uracil | |||
| |||
| IUPAC-név | pirimidin-2,4(1H,3H)-dion | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 66-22-8 | ||
| ChemSpider | 1141 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C4H4N2O2 | ||
| Moláris tömeg | 112,09 g/mol | ||
| Olvadáspont | 339[1] °C | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az uracil szilárd, kristályos vegyület, egyike az RNS-ben előforduló négy nukleobázisnak. A természetben is előforduló, gyakori pirimidinszármazék.[2] Az RNS-ben az uracil két hidrogénkötéssel az adeninhez kapcsolódik, ezzel bázispárt képezve. A DNS-ben az uracil helyett timin szerepel. Az uracilon kívül az RNS másik három nukleobázisa az adenin, a guanin és a citozin, melyeket rendre A, G és C betűvel jelölnek, míg az uracil jele U.
Alberto Ascolinak sikerült először uracilt előállítani 1900-ban, élesztőgomba nukleinsavának hidrolízisével.[3]
A Murchison meteorit szerves vegyületeinek 12C/13C izotóparánya alapján lehetséges, hogy nem csak földi körülmények között képződhetnek uracil, xantin és hasonló molekulák.[4][5]
2012-ben a Szaturnusz rendszerben keringő Cassini űrszonda adatainak elemzése alapján a Titán felszíni összetétele tartalmazhat uracilt.[6]
Etimológia
A név 1885-ből származik, Robert Behrend, német vegyésztől, aki húgysavszármazékokat próbált meg előállítani.[7] Az uracil név az urea (karbamid) és acid (sav) összevonásából jött létre.[8]
Tulajdonságok
Az uracil heterociklusos, aromás vegyület, molekulája két szubsztituens ketocsoportot tartalmaz. Szerkezete planáris (vagyis egy síkban fekvő). Az uracil a timin demetilált formája, vagyis a timinnél jelenlévő metilcsoport hiányzik az uracilból. Az uracil tautomerei közül a keto (laktám) alak, a pirimidin-2,4(1H,3H)-dion a leggyakoribb.
Etanolban és dietil-éterben nagyon jól, vízben csekély mértékben oldódik.[1]
Jegyzetek
- ↑ a b William M. Haynes. CRC Handbook of Chemistry and Physics, 97th edition, Boca Raton: CRC Press, 3-546. o. (2016). ISBN 978-1-4987-5429-3
- ↑ Principals of Biochemistry with a Human Focus. United States: Brooks/Cole Thomson Learning (1997)
- ↑ (1900. április 26.) „Ueber ein neues Spaltungsprodukt des Hefenucleins”. Zeitschrift für Physiologische Chemie 31 (1–2), 161–4. o. DOI:10.1515/bchm2.1901.31.1-2.161.
- ↑ (2008. április 26.) „Extraterrestrial nucleobases in the Murchison meteorite”. Earth and Planetary Science Letters 270 (1–2), 130–136. o. DOI:10.1016/j.epsl.2008.03.026.
- ↑ We may all be space aliens: Study. AFP , 2009. augusztus 20. [2008. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
- ↑ (2012. április 26.) „The Surface Composition of Titan”. American Astronomical Society 44, 201.02. o.
- ↑ (1885. április 26.) „Versuche zur Synthese von Körpern der Harnsäurereihe”. Annalen der Chemie 229 (1–2), 1–44. o. DOI:10.1002/jlac.18852290102.
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 146. o. ISBN 963 8334 96 7
További információk
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Uracil című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
