Adenozin-difoszfát
| Adenozin-difoszfát | |
| |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 58-64-0 |
| PubChem | 197 |
| ChemSpider | 5800 |
| EINECS-szám | 200-392-5 |
| DrugBank | DB16833 |
| KEGG | C00008 |
| ChEBI | 16761 |
| RTECS szám | AU7467046 |
| SMILES | Nc1ncnc2[n](cnc12)[C@@H]3O[C@H] (COP([O-])(=O)OP(O)([O-])=O)C(O)C3O |
| InChIKey | XTWYTFMLZFPYCI-KQYNXXCUSA-N |
| Beilstein | 67722 |
| Gmelin | 88452 |
| UNII | 61D2G4IYVH |
| ChEMBL | CHEMBL14830 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C10H15N5O10P2 |
| Moláris tömeg | 427,201 g/mol |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
Az adenozin-difoszfát, röviden ADP egy nukleotid. A pirofoszforsav és az adenozin nukleotid észtere. Egy pirofoszfát, egy ribóz (pentóz cukor) és egy adenin bázisrészből épül fel.
Biokémiai funkciók
[szerkesztés]Citromsavciklus
[szerkesztés]
A citromsavciklus 6. lépése során az ADP-képző szukcinil-koenzim A-szintetáz esetén az adenozin-difoszfátot adenozin-trifoszfáttá alakítja,[1] szemben a GDP-képzőkkel, melyek a guanozin-difoszfátot alakítják guanozin-trifoszfáttá.[2] Az állatokban az ATP- és GTP-képző szukcinil-koenzim A-szintetáz is jelen van,[3] míg növényekben csak az ADP-képző van.[4]
A GTP és az ADP a nukleozid-difoszfát-kináz szubsztrátjai, mely a reakciót katalizálja.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Berg JM, Tymoczko JL, Stryer L. The Citric Acid Cycle, Biochemistry, 5th, W H Freeman (2002). ISBN 0-7167-3051-0
- ↑ Lieberman M. Marks' basic medical biochemistry : a clinical approach, Marks, Allan D., Peet, Alisa, Fourth, Philadelphia: Wolters Kluwer Health/Lippincott Williams & Wilkins (2013). ISBN 978-1-60831-572-7. OCLC 769803483
- ↑ Johnson JD, Mehus JG, Tews K, Milavetz BI, Lambeth DO (1998. október 1.). „Genetic evidence for the expression of ATP- and GTP-specific succinyl-CoA synthetases in multicellular eucaryotes”. The Journal of Biological Chemistry 273 (42), 27580–27586. o. DOI:10.1074/jbc.273.42.27580. PMID 9765291.
- ↑ Biochemistry & molecular biology of plants, 1st, Rockville, Md: American Society of Plant Physiologists (2000). ISBN 978-0-943088-39-6
- ↑ Stryer L. Citric acid cycle, Biochemistry, Fourth, New York: W. H. Freeman and Company, 509–527, 569–579, 614–616, 638–641, 732–735, 739–748, 770–773. o. (1995). ISBN 978-0-7167-2009-6
