Guanin
| Guanin | |||
| |||
| IUPAC-név | 2-amino-1H-purin-6(9H)-on | ||
| Más nevek | 2-amino-6-oxopurin | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 73-40-5 | ||
| PubChem | 764 | ||
| ChemSpider | 744 | ||
| EINECS-szám | 200-799-8 | ||
| DrugBank | DB02377 | ||
| KEGG | C00242 | ||
| ChEBI | 16235 | ||
| RTECS szám | MF8260000 | ||
| SMILES | NC(NC1=O)=NC2=C1N=CN2 | ||
| InChIKey | UYTPUPDQBNUYGX-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 147911 | ||
| Gmelin | 431879 | ||
| UNII | 5Z93L87A1R | ||
| ChEMBL | CHEMBL219568 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C5H5N5O | ||
| Moláris tömeg | 151,13 g/mol | ||
| Olvadáspont | 360 °C | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A guanin a DNS-ben és RNS-ben található nukleobázisok egyike, mely purinszármazék és citozinnal alkot bázispárt három hidrogénkötéssel. A guanin tautomer szerkezetű. A guanin nukleozid-neve guanozin.
A guanin fehér színű, kristályos vegyület, amely előfordul bizonyos halak pikkelyeiben, a tengeri madarak guanójában vagy emlősmájban, hasnyálmirigyben. A vegyület neve a guanóból ered, mert először a perui guanóból sikerült kivonni (1844-ben).
Tulajdonságai
[szerkesztés]A guanin amfoter vegyület, hevítés hatására elszenesedik anélkül, hogy megolvadna. Vízben csak kismértékben oldódik. Amfoter tulajdonsága miatt a savak és a lúgok a víznél jobban oldják, ekkor sók képződnek. Röntgendiffrakciós vizsgálatok szerint guanin aminocsoportot tartalmaz, de hidroxilcsoportot nem. Tehát nem laktim, hanem laktám szerkezetű.
Források
[szerkesztés]- Dr. Otto-Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Műszaki Könyvkiadó, 1983., 2. kötet, 330. oldal. ISBN 963-10-3269-8
- Furka Árpád: Szerves kémia. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998., 757., 760., 870. oldal. ISBN 963-19-2784-9
