Guanin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Guanin
Guanine chemical structure.png Guanine-3D-vdW.png
IUPAC-név 2-amino-1H-purin-6(9H)-on
Más nevek 2-amino-6-oxo-purin
Kémiai azonosítók
CAS-szám 73-40-5
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C5H5N5O
Moláris tömeg 151,13 g/mol
Olvadáspont 360 °C
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A guanin a DNS-ben és RNS-ben található nukleobázisok egyike, mely purinszármazék és citozinnal alkot bázispárt három hidrogénkötéssel. A guanin tautomer szerkezetű. A guanin nukleozid-neve guanozin.

A guanin fehér színű, kristályos vegyület, amely előfordul bizonyos halak pikkelyeiben, a tengeri madarak guanójában vagy emlősmájban, hasnyálmirigyben. A vegyület neve a guanóból ered, mert először a perui guanóból sikerült kivonni (1844-ben).

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A guanin amfoter vegyület, hevítés hatására elszenesedik anélkül, hogy megolvadna. Vízben csak kismértékben oldódik. Amfoter tulajdonsága miatt a savak és a lúgok a víznél jobban oldják, ekkor sók képződnek. Röntgendiffrakciós vizsgálatok szerint guanin aminocsoportot tartalmaz, de hidroxilcsoportot nem. Tehát nem laktim, hanem laktám szerkezetű.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dr. Otto-Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Műszaki Könyvkiadó, 1983., 2. kötet, 330. oldal. ISBN 963-10-3269-8
  • Furka Árpád: Szerves kémia. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998., 757., 760., 870. oldal. ISBN 963-19-2784-9

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]