„Faragó Géza” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
Halotti bejegyzésére mutató hivatkozás. Szülei neve. Házastársai neve. Házasságkötéseire hivatkozás.
1. sor: 1. sor:
{{személy infobox}}
{{személy infobox
| típus =
| képméret =
| házastárs = Makay Erzsébet<br><small>(h. 1910–1920)</small><br>Talabér Emma<br><small>(h. 1921–1928)</small></br>
| alsablon =
}}
[[Fájl:Faragó Géza (1877-1928) A háború vége c. 1918.jpg|bélyegkép|jobbra|300px| ''A [[első világháború|háború]] vége'', egyúttal ez [[önarckép]]e is ([[1918]] körül)]]
[[Fájl:Faragó Géza (1877-1928) A háború vége c. 1918.jpg|bélyegkép|jobbra|300px| ''A [[első világháború|háború]] vége'', egyúttal ez [[önarckép]]e is ([[1918]] körül)]]
'''Faragó Géza''' ([[Budapest]], [[1877]]. [[június 25.]] – [[Budapest]], [[1928]]. [[szeptember 23.]]) magyar festő, grafikus.
'''Faragó Géza,''' született ''Frankfurter'' ([[Budapest]], [[1877]]. [[június 25.]] – [[Budapest]], [[1928]]. [[szeptember 23.]]<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6963-X9T?i=783 |title=Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 280/1928. folyószáma alatt |accessdate=2019-12-01}}</ref>) magyar festő, grafikus.


A magyar [[szecesszió]]s festőművészet, a [[plakát]]művészet, a [[karikatúra]]rajzok, s a színházi díszletek tervezésének jeles mestere.
A magyar [[szecesszió]]s festőművészet, a [[plakát]]művészet, a [[karikatúra]]rajzok, s a színházi díszletek tervezésének jeles mestere.
7. sor: 12. sor:
== Életpályája ==
== Életpályája ==
[[Fájl:Faragó Géza sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Faragó Géza sírja [[Budapest]]en. [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]: 34-11-21.]]
[[Fájl:Faragó Géza sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Faragó Géza sírja [[Budapest]]en. [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]: 34-11-21.]]
Rajzolási tehetsége már korán megmutatkozott, s jobb módú szülei támogatásával Bruck Miksa magántanítványa lett. Egy "Hansy" nevű zsokét ábrázoló rajza, nagy botrányt kavart, különösen akkor, amikor kiderült szabadidejét az ügetőpályán tölti főképp rajzolással. Az iskolából kicsapták. Gimnáziumi tanulmányai után, [[1897]]-ben tanulmányait [[Párizs]]ban folytatta. Kezdetben az Académie Colarossi hallgatója volt, s a tandíjra valót egy párizsi pliszégyárban dolgozva szedte össze. Később az Atelier Artistique Delay-ban folytatta tanulmányait, Alexandre Delay festő vezetése mellett. Roheim Ödön támogatásával tovább maradhatott Párizsban, s sikeres felvételit tett a Montparnasse-n működő nagy hírű iskolába Arts Décoratifs-ba. Két éven keresztül dolgozott [[Alfons Mucha]] műhelyében, a mester teljes megelégedésére, majd önálló műtermet nyitott Párizsban. Ekkoriban plakátok, reklámok tervezéséből élt, majd egy nap beteg lett, s rövidesen nem tudta fizetni a műterem bérét. Visszatért Budapestre.<ref>Az Est Hármas Könyve - 1923. / 236-239 old. Faragó Géza önéletrajza alapján</ref>
Frankfurter Sándor és Rothberger Terézia fia. Rajzolási tehetsége már korán megmutatkozott, s jobb módú szülei támogatásával Bruck Miksa magántanítványa lett. Egy "Hansy" nevű zsokét ábrázoló rajza, nagy botrányt kavart, különösen akkor, amikor kiderült szabadidejét az ügetőpályán tölti főképp rajzolással. Az iskolából kicsapták. Gimnáziumi tanulmányai után, [[1897]]-ben tanulmányait [[Párizs]]ban folytatta. Kezdetben az Académie Colarossi hallgatója volt, s a tandíjra valót egy párizsi pliszégyárban dolgozva szedte össze. Később az Atelier Artistique Delay-ban folytatta tanulmányait, Alexandre Delay festő vezetése mellett. Roheim Ödön támogatásával tovább maradhatott Párizsban, s sikeres felvételit tett a Montparnasse-n működő nagy hírű iskolába Arts Décoratifs-ba. Két éven keresztül dolgozott [[Alfons Mucha]] műhelyében, a mester teljes megelégedésére, majd önálló műtermet nyitott Párizsban. Ekkoriban plakátok, reklámok tervezéséből élt, majd egy nap beteg lett, s rövidesen nem tudta fizetni a műterem bérét. Visszatért Budapestre.<ref>Az Est Hármas Könyve - 1923. / 236-239 old. Faragó Géza önéletrajza alapján</ref>
Hazatérve a [[szolnoki művésztelep]]en [[Fényes Adolf]] mellett, majd [[1910]] körül a [[kecskeméti művésztelep]]en [[Iványi-Grünwald Béla]] körében alkotott. Szívesen örökített meg vidám, humoros jeleneteket, mestere volt a karikatúrának, sokat tett a plakátművészet alkalmazott grafikai szintű és európai színvonalon történő meghonosításáért.
Hazatérve a [[szolnoki művésztelep]]en [[Fényes Adolf]] mellett, majd [[1910]] körül a [[kecskeméti művésztelep]]en [[Iványi-Grünwald Béla]] körében alkotott. Szívesen örökített meg vidám, humoros jeleneteket, mestere volt a karikatúrának, sokat tett a plakátművészet alkalmazott grafikai szintű és európai színvonalon történő meghonosításáért.


13. sor: 18. sor:


A legnagyobb sikert plakátjaival és színpadi díszleteivel aratta. [[1910]]-től [[1915]]-ig a [[Király Színház]], később a [[Budapesti Operettszínház|Fővárosi Operettszínház]], majd az UFA-filmgyár szcenikusa volt. ''Magyar lakodalom'' című, általa írt és díszletezett [[balett]]jét [[London]]ban egy évig játszották.<ref>Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Faragó Géza lásd 305. o.</ref>
A legnagyobb sikert plakátjaival és színpadi díszleteivel aratta. [[1910]]-től [[1915]]-ig a [[Király Színház]], később a [[Budapesti Operettszínház|Fővárosi Operettszínház]], majd az UFA-filmgyár szcenikusa volt. ''Magyar lakodalom'' című, általa írt és díszletezett [[balett]]jét [[London]]ban egy évig játszották.<ref>Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Faragó Géza lásd 305. o.</ref>

Kétszer nősült. 1910. április 25-én nőül vette Makay Erzsébetet, akitől 1920-ban elvált.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6LC9-MSW?i=43 |title=Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 125/1910. folyószáma alatt |accessdate=2019-12-01}}</ref> Második felesége Talabér Emma volt, akivel 1921. május 24-én Budapesten kötött házasságot.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DYM5-3Z?i=116 |title=Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 341/1921. folyószáma alatt |accessdate=2019-12-01}}</ref>


51 évesen ragadta el a halál, a [[Fiumei Úti Sírkert|Kerepesi temető]]ben nyugszik.
51 évesen ragadta el a halál, a [[Fiumei Úti Sírkert|Kerepesi temető]]ben nyugszik.
81. sor: 88. sor:
[[Kategória:1877-ben született személyek]]
[[Kategória:1877-ben született személyek]]
[[Kategória:1928-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:1928-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:Nevet változtatott személyek]]

A lap 2019. december 1., 19:41-kori változata

Faragó Géza
SzületettFrankfurter Géza
1877. június 25.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1928. szeptember 23. (51 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaMakay Erzsébet
(h. 1910–1920)
Talabér Emma
(h. 1921–1928)
Foglalkozása
  • festőművész
  • tervezőgrafikus
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Faragó Géza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A háború vége, egyúttal ez önarcképe is (1918 körül)

Faragó Géza, született Frankfurter (Budapest, 1877. június 25. – Budapest, 1928. szeptember 23.[3]) magyar festő, grafikus.

A magyar szecessziós festőművészet, a plakátművészet, a karikatúrarajzok, s a színházi díszletek tervezésének jeles mestere.

Életpályája

Faragó Géza sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-11-21.

Frankfurter Sándor és Rothberger Terézia fia. Rajzolási tehetsége már korán megmutatkozott, s jobb módú szülei támogatásával Bruck Miksa magántanítványa lett. Egy "Hansy" nevű zsokét ábrázoló rajza, nagy botrányt kavart, különösen akkor, amikor kiderült szabadidejét az ügetőpályán tölti főképp rajzolással. Az iskolából kicsapták. Gimnáziumi tanulmányai után, 1897-ben tanulmányait Párizsban folytatta. Kezdetben az Académie Colarossi hallgatója volt, s a tandíjra valót egy párizsi pliszégyárban dolgozva szedte össze. Később az Atelier Artistique Delay-ban folytatta tanulmányait, Alexandre Delay festő vezetése mellett. Roheim Ödön támogatásával tovább maradhatott Párizsban, s sikeres felvételit tett a Montparnasse-n működő nagy hírű iskolába Arts Décoratifs-ba. Két éven keresztül dolgozott Alfons Mucha műhelyében, a mester teljes megelégedésére, majd önálló műtermet nyitott Párizsban. Ekkoriban plakátok, reklámok tervezéséből élt, majd egy nap beteg lett, s rövidesen nem tudta fizetni a műterem bérét. Visszatért Budapestre.[4] Hazatérve a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf mellett, majd 1910 körül a kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla körében alkotott. Szívesen örökített meg vidám, humoros jeleneteket, mestere volt a karikatúrának, sokat tett a plakátművészet alkalmazott grafikai szintű és európai színvonalon történő meghonosításáért.

1914-ben plakátkiállítása volt Berlinben. Négyszer volt kiállítása a Nemzeti Szalonban: 1900-ban, 1910-ben, 1923-ban és 1928-ban. Az 1910-es kiállításon plakátjait és saját festményeit (tájképeit, figurális kompozícióit) együtt állította ki, s a közönség körében nagy sikere volt, erről beszámolt a Nyugat művészetkritikusa, Lengyel Géza is.[5] 1916-ban a müncheni Kunsthaus Brackl-ban volt nagyszabású önálló kiállítása, és ugyan ebben az évben bemutatták munkáit az Ernst Múzeumban is.

A legnagyobb sikert plakátjaival és színpadi díszleteivel aratta. 1910-től 1915-ig a Király Színház, később a Fővárosi Operettszínház, majd az UFA-filmgyár szcenikusa volt. Magyar lakodalom című, általa írt és díszletezett balettjét Londonban egy évig játszották.[6]

Kétszer nősült. 1910. április 25-én nőül vette Makay Erzsébetet, akitől 1920-ban elvált.[7] Második felesége Talabér Emma volt, akivel 1921. május 24-én Budapesten kötött házasságot.[8]

51 évesen ragadta el a halál, a Kerepesi temetőben nyugszik.

Művei közgyűjteményekben

Műveit az Országos Széchényi Könyvtár, a Kiscelli Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a kecskeméti Katona József Múzeum őrzi, számos műve van magántulajdonban.

Képeiből

Művei (válogatás)

Virágok között 1911
  • 1902 A Holzer divatház plakátja (plakát, 210 x 96 cm; Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  • 1903 Elveszett paradicsom (tempera, gouache, papír, 63 x 48 cm; magántulajdonban)
  • (Év nélkül) Nakiri (plakát, 180 x 113 cm; Kiscelli Múzeum, Budapest)
  • 1908 A szimbolista (tempera, színes papír, 51 x 35 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
  • 1909 Gottschlig-rum, plakát
  • 1909 Törley-pezsgő, plakát
  • 1910 Fogadás (tus, akvarell, papír, 345 x 470 mm; magántulajdonban)
  • 1910-es évek Fiatal leány kakaduval (akvarell, papír; 32×25,5 cm
  • (1910 körül) Tungsram izzólámpa plakát (125 x 95 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
  • (1910 körül) Ruhaüzlet plakátja
  • 1911 Virágok között (olaj, vászon, 94 x 64,5 cm; Katona József Múzeum, Kecskemét)
  • 1913 Karcsú nő macskával (olaj, vászon, 81 x 63 cm; magántulajdonban)
  • (Év nélkül) Este a Dunán (MNG)
  • (Év nélkül) Korai holdsütés (MNG)
  • (Év nélkül) Reggel (MNG)
  • (Év nélkül) Seefeldi parasztlány (MNG)
  • (1918 körül) A háború vége (egyben ez önarckép is; vegyes technika, 51 x 73 cm; magántulajdonban)

Társasági tagság

Kecskeméti művésztelep alapító tag

Források

  • Művészeti lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1966. Faragó Géza lásd 21. o.

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04078.htm, Faragó Géza, 2017. október 9.
  2. ↑ a b Musée d’Orsay
  3. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 280/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  4. ↑ Az Est Hármas Könyve - 1923. / 236-239 old. Faragó Géza önéletrajza alapján
  5. ↑ * Lengyel Géza Faragó Géza 1910-es kiállításáról, Nyugat, 1910/6. sz.
  6. ↑ Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Faragó Géza lásd 305. o.
  7. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 125/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  8. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 341/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)

Külső hivatkozások

Commons:Category:Géza Faragó
A Wikimédia Commons tartalmaz Faragó Géza témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Faragó_Géza&oldid=21991875”